
Az azeri hadsereg szerint örmény katonai célpontokat bombáznak Hegyi-Karabahban
Fotó: Azeri védelmi minisztérium
Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal, amelyet az Azertac azeri állami hírügynökség idézett.
2023. szeptember 19., 20:052023. szeptember 19., 20:05
2023. szeptember 20., 00:062023. szeptember 20., 00:06
A közlemény szerint az elnök képviselője kész találkozni az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár területen élő örmények képviselőivel. „Ahhoz, hogy leállítsuk a terrorellenes intézkedéseket, a törvénytelen örmény alakulatoknak ki kell tűzniük a fehér zászlót, valamennyi fegyverüket át kell adniuk, és az illegális rendszert fel kell oszlatni. Ellenkező esetben a terrorellenes intézkedések folytatódni fognak” – olvasható a közleményben.
Az örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban. A nemzetközi közösség számos képviselője a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel. A szakadár terület illetékesei kedd este közölték, hogy 25-en vesztették életüket az azeri hadsereg támadása nyomán, az áldozatok közül ketten civilek.
Bakui tájékoztatás szerint először az örmény erők támadtak az azeri állásokra, és több katonát megsebesítettek. A művelet néhány órával azután kezdődött, hogy négy katona és két polgári személy örmény diverzáns akcióval elhelyezett aknák miatt életét vesztette Hegyi-Karabahban. Baku tájékoztatta Oroszországot és Törökországot a hadműveletről.
Fotó: MTI
Baku szerint a hadművelet célja az örmény katonai erők kivonásának elérése a térségből, amit a 2020. őszi háború után aláírt tűzszüneti megállapodás is előirányoz. Az azeri védelmi minisztérium szerint kizárólag katonai célpontokat támadnak.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy nincs katonai személyzete, sem felszerelése Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Interfax orosz hírügynökség szerint kijelentette, hogy az azeri erők lakónegyedeket próbálnak meg elfoglalni. Hozzátette: azt várja, hogy az orosz békefenntartók fellépnek a helyzet stabilizálása érdekében. Ruben Vardanján volt hegyi-karabahi államminiszter Telegram-csatornáján azt írta, hogy intenzív tüzérségi tűz alatt áll a térség. „Az örmény vezetésnek el kell ismernie Artszahot (Hegyi-Karabahot), és csatlakoznia kell állampolgáraink védelméhez” – írta.
Hegyi-Karabah és kisebb környező területek a Szovjetunió felbomlását követően, az 1994-ben véget ért örmény-azeri háború után az örmény szakadárok ellenőrzése alá kerültek, de a 2020-as őszi háborúban Baku jelentős területeket visszafoglalt.
„Azerbajdzsán katonai műveletével kapcsolatban számunkra az első (Hegyi-)Karabah békés lakosságának – az örmény lakosságnak – a biztonsága, ennek érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Mindkét féllel kapcsolatban állunk. Hadseregünk azon dolgozik, hogy a rendezési folyamatot visszatereljük a politikai és diplomáciai síkra” – mondta. Peszkov rámutatott, hogy a Kreml szerint a diplomáciai rendezés egyetlen „érdemi alapja” a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz-azeri-örmény háromoldalú megállapodás, amelyeknek tető alá hozásában döntő szerepe volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Putyin szóvivője hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint. Peszkov azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Oroszországot előre tájékoztatták volna az Azerbajdzsán által megindított hadműveletről. Baku korábban azt közölte, hogy tájékoztatta a „terrorellenes műveletről” az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a békefenntartók csak néhány perccel a művelet megkezdése előtt értesültek az azeri katonai akcióról.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
szóljon hozzá!