Fotó: NATO.int
Az indo-csendes-óceáni térségben való szorosabb együttműködésre szólított fel szerdán Tokióban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint Kína növekvő magabiztossága és együttműködése Oroszországgal nemcsak Ázsiára, hanem Európára is fenyegetést jelent.
2023. február 01., 11:152023. február 01., 11:15
Az észak-atlanti szövetség vezetője hangsúlyozta, Kína egyre nagyobb mértékben fektet be nukleáris fegyverekbe és nagy hatótávolságú rakétákba anélkül, hogy átláthatóságot biztosítana, vagy érdemi párbeszédet folytatna az atomfegyverek ellenőrzéséről, miközben fokozza a szomszédai és a Tajvannal szembeni fenyegetéseket.
A tokiói Keio Egyetemen tartott előadásában úgy vélekedett, a jelentős kínai beruházások és az új fejlett katonai képességek csak azt támasztják alá, hogy Kína fenyegetést, kihívást jelent a NATO-szövetségesek számára is.
Szólt arról, hogy a NATO nem tekinti Kínát ellenfélnek, és nem törekszik konfrontációra, és hogy a szövetség továbbra is együttműködik Kínával a közös érdekű területeken, például az éghajlatváltozás kérdésében.
Stoltenberg és Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy fokozzák partnerségüket a kibertér, az űr, a védelem és más területek biztonsága terén. Japán mellett a NATO megerősíti a „gyakorlati együttműködést” Ausztráliával, Új-Zélanddal és Dél-Koreával is.
Stoltenberg hétfőn késő este érkezett Japánba Dél-Koreából, ahol felszólította Szöult, hogy nyújtson közvetlen katonai támogatást Ukrajnának, hogy segítsen neki az elhúzódó orosz invázió visszaverésében.
Észak-Korea elítélte Stoltenberg dél-koreai és japánban tett látogatását, mondván, a NATO megpróbál nyomást gyakorolni Amerika ázsiai szövetségeseire, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Észak-Korea bírálta a NATO és az amerikai szövetségesek közötti növekvő együttműködést Ázsiában, mint a NATO „ázsiai változatának” létrehozására irányuló folyamatot, ami Phenjan szerint növelné a feszültséget a régióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!