
Fotó: NATO.int
Az indo-csendes-óceáni térségben való szorosabb együttműködésre szólított fel szerdán Tokióban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint Kína növekvő magabiztossága és együttműködése Oroszországgal nemcsak Ázsiára, hanem Európára is fenyegetést jelent.
2023. február 01., 11:152023. február 01., 11:15
Az észak-atlanti szövetség vezetője hangsúlyozta, Kína egyre nagyobb mértékben fektet be nukleáris fegyverekbe és nagy hatótávolságú rakétákba anélkül, hogy átláthatóságot biztosítana, vagy érdemi párbeszédet folytatna az atomfegyverek ellenőrzéséről, miközben fokozza a szomszédai és a Tajvannal szembeni fenyegetéseket.
A tokiói Keio Egyetemen tartott előadásában úgy vélekedett, a jelentős kínai beruházások és az új fejlett katonai képességek csak azt támasztják alá, hogy Kína fenyegetést, kihívást jelent a NATO-szövetségesek számára is.
Szólt arról, hogy a NATO nem tekinti Kínát ellenfélnek, és nem törekszik konfrontációra, és hogy a szövetség továbbra is együttműködik Kínával a közös érdekű területeken, például az éghajlatváltozás kérdésében.
Stoltenberg és Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy fokozzák partnerségüket a kibertér, az űr, a védelem és más területek biztonsága terén. Japán mellett a NATO megerősíti a „gyakorlati együttműködést” Ausztráliával, Új-Zélanddal és Dél-Koreával is.
Stoltenberg hétfőn késő este érkezett Japánba Dél-Koreából, ahol felszólította Szöult, hogy nyújtson közvetlen katonai támogatást Ukrajnának, hogy segítsen neki az elhúzódó orosz invázió visszaverésében.
Észak-Korea elítélte Stoltenberg dél-koreai és japánban tett látogatását, mondván, a NATO megpróbál nyomást gyakorolni Amerika ázsiai szövetségeseire, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Észak-Korea bírálta a NATO és az amerikai szövetségesek közötti növekvő együttműködést Ázsiában, mint a NATO „ázsiai változatának” létrehozására irányuló folyamatot, ami Phenjan szerint növelné a feszültséget a régióban.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Oroszország elfogadná az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciákat Ukrajna számára – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője.
szóljon hozzá!