Fotó: NATO.int
Az indo-csendes-óceáni térségben való szorosabb együttműködésre szólított fel szerdán Tokióban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint Kína növekvő magabiztossága és együttműködése Oroszországgal nemcsak Ázsiára, hanem Európára is fenyegetést jelent.
2023. február 01., 11:152023. február 01., 11:15
Az észak-atlanti szövetség vezetője hangsúlyozta, Kína egyre nagyobb mértékben fektet be nukleáris fegyverekbe és nagy hatótávolságú rakétákba anélkül, hogy átláthatóságot biztosítana, vagy érdemi párbeszédet folytatna az atomfegyverek ellenőrzéséről, miközben fokozza a szomszédai és a Tajvannal szembeni fenyegetéseket.
A tokiói Keio Egyetemen tartott előadásában úgy vélekedett, a jelentős kínai beruházások és az új fejlett katonai képességek csak azt támasztják alá, hogy Kína fenyegetést, kihívást jelent a NATO-szövetségesek számára is.
Szólt arról, hogy a NATO nem tekinti Kínát ellenfélnek, és nem törekszik konfrontációra, és hogy a szövetség továbbra is együttműködik Kínával a közös érdekű területeken, például az éghajlatváltozás kérdésében.
Stoltenberg és Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy fokozzák partnerségüket a kibertér, az űr, a védelem és más területek biztonsága terén. Japán mellett a NATO megerősíti a „gyakorlati együttműködést” Ausztráliával, Új-Zélanddal és Dél-Koreával is.
Stoltenberg hétfőn késő este érkezett Japánba Dél-Koreából, ahol felszólította Szöult, hogy nyújtson közvetlen katonai támogatást Ukrajnának, hogy segítsen neki az elhúzódó orosz invázió visszaverésében.
Észak-Korea elítélte Stoltenberg dél-koreai és japánban tett látogatását, mondván, a NATO megpróbál nyomást gyakorolni Amerika ázsiai szövetségeseire, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Észak-Korea bírálta a NATO és az amerikai szövetségesek közötti növekvő együttműködést Ázsiában, mint a NATO „ázsiai változatának” létrehozására irányuló folyamatot, ami Phenjan szerint növelné a feszültséget a régióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!