
Marco Rubio a jövő héten találkozik dán tisztségviselőkkel, hogy Grönlandról tárgyaljanak
Fotó: Facebook/Marco Rubio
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte: a jövő héten találkozik dán tisztségviselőkkel, hogy Grönlandról tárgyaljanak, miközben azt is elmondta, hogy mit szeretnének elérni Venezuelában.
2026. január 08., 10:002026. január 08., 10:00
A Fehér Ház keddi közlése szerint Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésének lehetőségeit fontolgatja, közéjük értve az amerikai haderő bevetését is. A fenyegető nyilatkozatokra reagálva Grönland és a dán kormány ismét találkozót sürgetett az amerikai külügyminiszterrel.
„A jövő héten találkozom velük, hogy tárgyaljunk” – mondta Rubio újságírók előtt szerdán. Arra a kérdésre, hogy Trump elnök a sziget megvásárlását tervezi-e, Rubio kijelentette: mindig is ez volt a szándéka.
– mondta.

A Fehér Ház kedden közölte, hogy Donald Trump elnök „számos lehetőséget mérlegel” Grönland megszerzésére, és egyértelművé tette, hogy az amerikai hadsereg bevetése sem kizárt – közölte a CNN.
Karoline Leavitt fehér házi szóvivő szerdán közölte, hogy Trump elnök továbbra is elkötelezett a NATO mellett annak ellenére, hogy nemzetbiztonsági csapatával aktív megbeszéléseket folytat Grönland megvásárlásának lehetőségéről. „Minden lehetőség az asztalon van Trump elnök számára” – húzta alá Leavitt sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy „az elnök első opciója mindig is a diplomácia volt”.
Leavitt rávilágított, hogy Grönland megszerzése az Egyesült Államoknak nagyobb ellenőrzést biztosítana az Északi-sarkvidék felett, valamint bármely agresszió elhárítását ebben a stratégiai jelentőségű régióban.
„Az elnök nagyon nyíltan és egyértelműen elmondta önöknek és az egész világnak, hogy meglátása szerint az Egyesült Államok érdekeit leginkább az szolgálja, ha visszatartja Oroszországot és Kínát az agressziótól az Északi-sarkvidéken, ezért csapata jelenleg arról tanácskozik, hogy milyen formát ölthet az esetleges vétel” –fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: nem tud arról, hogy Trump elnököt bármikor megkérdőjelezte volna Dánia fennhatóságát Grönland felett.

Donald Trump elnök vasárnap este kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági szempontból” szüksége van Grönlandra.
– jelentette ki ugyancsak szerdán Marco Rubio.
„A lényeg az, hogy most már létezik egy olyan folyamat, amelynek keretében hatalmas ellenőrzésünk és befolyásunk van az ideiglenes (venezuelai) hatóságok tevékenységére és cselekvési lehetőségeire” – mondta Rubio, aki Pete Hegseth hadügyminiszter oldalán nyilatkozott, miután amerikai szenátoroknak tartottak bizalmas tájékoztatást Donald Trump amerikai elnök kormányzatának Venezuelát érintő további terveiről. „Nyilvánvalóan ez az átmenet folyamata lesz. Végtére a venezuelai nép feladata lesz átalakítani országukat” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök kedd este bejelentette, hogy Venezuela 30-50 millió hordó olajat ad át az Egyesült Államoknak, amelyet piaci áron értékesítenek, és a bevételt országa kezeli majd.
Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy miután megakadályozták Venezuela „káoszba süllyedését”, az Egyesült Államok el fogja kezdeni „a helyreállítási” fázist, „biztosítva amerikai, nyugati és más cégek tisztességes hozzáférését a venezuelai piachoz”.
„Ugyanakkor meg kell kezdeni a nemzeti megbékélés folyamatát Venezuelában, hogy az ellenzéki erők amnesztiát kapjanak, kiszabaduljanak a börtönökből, vagy visszatérhessenek az országba, és megkezdődhessen a civil társadalom újjáépítése. A harmadik fázis pedig természetesen az átmenet lesz” – mondta az amerikai külügyminiszter.
A Demokrata párt képviselői kifogásolták, hogy miért nem lehet ezeket terveket nyilvános meghallgatásokon megvitatni. Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor pedig „őrült tervnek” nevezte az elképzeléseket. „Arról beszélnek, hogy fegyverrel határozatlan ideig ellopják a venezuelai olajat, hogy nyomásgyakorló eszközként használhassák az ország részletekbe menő irányítására. Teljesen megdöbbentő” – mondta Murphy újságíróknak nyilatkozva.
Chris Wright energiaügyi miniszter a Goldman Sachs pénzintézet Miamiban tartott konferenciáján azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak határozatlan ideig kell ellenőriznie Venezuela olajeladásait és az ebből származó bevételeket az általa kívánt változások előmozdításához a latin-amerikai országban.
– mondta Wright.
Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok értékesíti a Venezuela által már tárolt olajat, majd értékesítené a folyamatban lévő, de jövőbeni termelést is – mások mellett az amerikai olajfinomítóknak –, és a bevételeket az amerikai kormány által ellenőrzött számlákra utalnák. Hangsúlyozta, hogy ezek az értékesítések már megkezdődtek, és hozzátette, hogy tárgyalásokat folytatnak amerikai olajcégekkel, hogy megtudják, milyen feltételek mellett volnának hajlandók részt venni Venezuela olajtermelésének növelésében.
Kedden Washington azt jelentette be, hogy megállapodást kötött a caracasi vezetéssel kétmilliárd dollár értékű venezuelai nyersolaj exportjáról az Egyesült Államokba. Wright úgy fogalmazott, hogy az olaj eladása „előnyös lesz az amerikai nép, az amerikai gazdaság és a globális energiapiacok számára, de természetesen hatalmas előnyökkel jár a venezuelai népnek is”.

Donald Trump figyelmeztette Venezuela új vezetőjét, Delcy Rodríguezt, hogy „nagyon nagy árat fizethet, valószínűleg nagyobbat, mint Maduro”, ha „nem cselekszik helyesen”.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
szóljon hozzá!