
Fotó: Recep Tayyip Erdogan/Facebook
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban közölte: országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
2023. július 10., 17:362023. július 10., 17:36
2023. július 10., 19:232023. július 10., 19:23
Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott. Az államfő úgy fogalmazott: „először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is”.
A török parlament a finn NATO-csatlakozást, amelyet korábban szintén gátolt, március végén ratifikálta. Az ország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től hivatalos tagjelöltje lett. A teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a folyamat az utóbbi években holtpontra jutott. Az Európai Tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt az unió nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.
Erdogan a török EU-csatlakozás ügye mellett egyúttal hangsúlyozta: a svéd NATO-csatlakozás előrehaladása attól függ, hogy a múlt évi madridi török–svéd–finn megállapodásban foglalt vállalások teljesülnek-e. Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A török álláspont szerint Svédország megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván. Az észak-európai országban múlt héten elször ítélték szabadságvesztésre a PKK egyik támogatóját, noha a bíróság állítása szerint a svéd NATO-csatlakozásnak nem volt köze az ítélethez. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
szóljon hozzá!