
Emelést akar. Pete Hegseth leszögezte: a jelenlegi szintről 5 százalékra kell növelni a védelmi kiadások arányát a NATO-ban
Fotó: nato.int
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
2025. június 05., 15:402025. június 05., 15:40
Pete Hegseth a NATO-tagok védelmi költségeinek emelése kapcsán hangsúlyozta, a katonai szövetségnek harcra késznek kell lennie.
– fogalmazott Hegseth, majd hozzátette: az amerikai adminisztráció úgy gondolja, hogy a védelmi kiadásoknak a jelenlegi 2 százalékról való emelése „meg is fog történni”.
Az erről szóló döntésnek a hónap végén, Hágában tervezett csúcstalálkozóig meg kell történnie – tette hozzá.
„Azért vagyok itt, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden NATO-ország megértette: minden tagországnak hozzá kell járulnia 5 százalékkal a közös védelemhez. Ahhoz a kemény erőhöz, ami valóban elrettent” – fogalmazott Hegseth, majd hozzátette: ez nem állhat csak az amerikai képességekből.
Kijelentette: nem lehet és senki nem is fog Amerikára támaszkodni egy fenyegetésekkel teli világban. Nem lehetséges az, hogy Amerika egyedül álljon készen arra, hogy segítsen kezelni a világban jelentkező fenyegetéseket.
– tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.
Mark Rutte NATO-főtitkár közölte: a védelmi minisztereknek csütörtökön kulcsfontosságú döntést kell hozniuk a képességcélokról annak érdekében a hogy a szövetséges országok vezetői a hágai csúcstalálkozón határozhassanak arról, „mennyi pénzt fogunk költeni védelemre az elkövetkező években”.
Ezzel Kanada és Európa együttesen kiegyenlíti majd az Egyesült Államok kiadásait, ami – szavai szerint – fontos, mert „egy igazságos NATO-t akarunk, ahol minden szövetségesünk ugyanannyit költ”.
„Az a jóslatom, hogy meg fogunk állapodni ezekben a képességcélokban.
– fogalmazott.
Ehhez a szövetségeseknek a légvédelmi rendszerekbe, nagy hatótávolságú rakétákba, jól manőverezhető szárazföldi alakulatokba, a parancsnoki és irányítórendszerekbe kell befektetniük – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
szóljon hozzá!