Emelést akar. Pete Hegseth leszögezte: a jelenlegi szintről 5 százalékra kell növelni a védelmi kiadások arányát a NATO-ban
Fotó: nato.int
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
2025. június 05., 15:402025. június 05., 15:40
Pete Hegseth a NATO-tagok védelmi költségeinek emelése kapcsán hangsúlyozta, a katonai szövetségnek harcra késznek kell lennie.
– fogalmazott Hegseth, majd hozzátette: az amerikai adminisztráció úgy gondolja, hogy a védelmi kiadásoknak a jelenlegi 2 százalékról való emelése „meg is fog történni”.
Az erről szóló döntésnek a hónap végén, Hágában tervezett csúcstalálkozóig meg kell történnie – tette hozzá.
„Azért vagyok itt, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden NATO-ország megértette: minden tagországnak hozzá kell járulnia 5 százalékkal a közös védelemhez. Ahhoz a kemény erőhöz, ami valóban elrettent” – fogalmazott Hegseth, majd hozzátette: ez nem állhat csak az amerikai képességekből.
Kijelentette: nem lehet és senki nem is fog Amerikára támaszkodni egy fenyegetésekkel teli világban. Nem lehetséges az, hogy Amerika egyedül álljon készen arra, hogy segítsen kezelni a világban jelentkező fenyegetéseket.
– tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.
Mark Rutte NATO-főtitkár közölte: a védelmi minisztereknek csütörtökön kulcsfontosságú döntést kell hozniuk a képességcélokról annak érdekében a hogy a szövetséges országok vezetői a hágai csúcstalálkozón határozhassanak arról, „mennyi pénzt fogunk költeni védelemre az elkövetkező években”.
Ezzel Kanada és Európa együttesen kiegyenlíti majd az Egyesült Államok kiadásait, ami – szavai szerint – fontos, mert „egy igazságos NATO-t akarunk, ahol minden szövetségesünk ugyanannyit költ”.
„Az a jóslatom, hogy meg fogunk állapodni ezekben a képességcélokban.
– fogalmazott.
Ehhez a szövetségeseknek a légvédelmi rendszerekbe, nagy hatótávolságú rakétákba, jól manőverezhető szárazföldi alakulatokba, a parancsnoki és irányítórendszerekbe kell befektetniük – tette hozzá a NATO-főtitkár.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!