Ioan Stanomir szerint az AUR az egyedüli párt, amelynek haszna származik a politikai válságból és egy esetleges előre hozott választásból
Fotó: The Research Institute of the University Bucharest
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a koalíció létrejöttétől fogva kétszínű magatartást tanúsító PSD-nek nincs türelme kivárni a jövőre esedékes kormányfőcserét. Stanomir úgy véli, nem kizárt egy alkotmányos természetű jogi konfliktus, emellett az elemző kitér az AUR, illetve az államelnök szerepére, a Romániára leselkedő politikai és gazdasági veszélyekre is.
2026. április 27., 08:072026. április 27., 08:07
– Milyen megfontolásból vonta meg a politikai bizalmat Ilie Bolojan liberális miniszterelnöktől a román Szociáldemokrata Párt (PSD)? Egyáltalán mi a célja a Sorin Grindeanu irányította alakulatnak a koalíciós válság kirobbantásával?
– Elég nehéz megállapítani, mi a szándéka a PSD-nek. Minden bizonnyal arról van szó, hogy a szociáldemokrata alakulat igyekszik elhatárolódni az Ilie Bolojan vezette kormány bizonyos népszerűtlen intézkedéseitől. Attól a pillanattól fogva, hogy csatlakozott ehhez a koalícióhoz, a PSD jobbára kétszínű magatartást tanúsított a kormányzati tevékenységgel kapcsolatban. Gyakorlatilag az alakulat most ugyanezt teszi: meg akarná őrizni a jelenlegi koalíciót, ám Ilie Bolojan nélkül. Majd meglátjuk, meddig fajulnak a dolgok, jelenleg nagyon kevés ugyanis a valószínűsége annak, hogy a miniszterelnök önként távozzon a hivatalából.
– Miért nincs türelme a szociáldemokrata alakulatnak kivárni, amíg a 2025 júniusában kötött koalíciós megállapodás értelmében 2027 áprilisában átveheti a miniszterelnöki tisztséget? Mi az oka annak, hogy idő előtt el akarják távolítani a Victoria-palotából Ilie Bolojant?
– Elég nehezen érthető a PSD türelmetlensége, ami véleményem szerint nem sok jót ígér. Nyilvánvaló, hogy Sorin Grindeanu pártja nem akarja kivárni a koalíciós protokollumban rögzített vetésforgó időpontját, hanem azt akarja, hogy a kormányfőváltás most következzen be. Belső feszültség érhető tetten a szociáldemokrata alakulatban, a pártelnök érzi a különböző csoportosulások részéről rá nehezedő nyomást, aminek hatására a jelek szerint engedett. Ennek tapasztaljuk most az eredményét.
Benyújtották csütörtökön délután két órakor lemondásukat a kormány eddigi vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei, miután Ilie Bolojan liberális párti (PNL) miniszterelnök a PSD követelése ellenére nem hajlandó lemondani.
– Meddig maradhat talpon az Ilie Bolojan által irányított, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a kisebbségi frakció alkotta kisebbségi kormány?
– Nehezen képzelhető el, hogy egy ilyen kisebbségi kormány hosszú életű lesz. Mégpedig azért, mert kénytelen lenne legalább közvetett módon támaszkodni vagy a PSD, vagy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazataira. Márpedig mindkét politikai alakulat voksai nehezen szerezhetőek meg a kisebbségi kabinetet alkotó erők számára.
– Véleménye szerint kialakulhat egy alkotmányos természetű jogi konfliktus a parlament és a kormány között a jelenlegi helyzetben? Sajtóértesülések szerint a PSD értelmezése szerint az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha egy párt kilép a kormányból, és ezáltal a kabinet elveszíti a parlamenti támogatottságát? Valós ez az aggály Ön szerint?
– Az alkotmány meglehetősen világosan fogalmaz ebben a tekintetben. A parlamentben 45 nap elteltével szavazásra kell bocsátani a kormány új politikai összetételét. Az egyetlen módja annak, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktusok álljanak elő, ha az alaptörvény által elismert szereplők az alkotmánybírósághoz fordulnak. Erre egy politikai pártnak nincs lehetősége, csakis állami intézmény vezetői tehetik meg, többek között a képviselőház elnöke. (Sorin Grindeanu PSD-elnök tölti be az alsóház elnöki tisztségét – szerk. megj.) És ebben az esetben előállhat egy alkotmányos természetű jogi konfliktus.
– Mivel a PSD-nek nincs meg a kormánybuktatáshoz szükséges parlamenti többsége, a Bolojan-kabinet túlélése nagyban függ a George Simion vezette AUR-tól. Mi a szándéka vajon a szélsőségesen nacionalista, ellenzéki alakulatnak? Érdekében áll például előre hozott választásokat kicsikarni?
– Nehéz megítélni. Ennek a pártnak most ellenzéki oldalon van nyerni valója politikai értelemben, és nem igazán tűnik jó ötletnek az, hogy hatalomra kerüljön. Éppen ezért úgy látom, George Simion alakulata sokkal inkább abban érdekelt, hogy a frissen kirobbant politikai feszültség nőjön. Persze nem zárható ki, hogy az előre hozott választások lehetősége is csábító lesz számukra, hiszen az AUR az egyedüli párt, amelynek haszna származna egy idő előtti parlamenti megmérettetésből, valamint annak az eredményéből.
– Ezek szerint az AUR most inkább kivár, hogy a támogatottsága még inkább nőjön, az Európa-barát koalíciós pártok megítélését pedig erodálják a politikai feszültségek?
– Minden bizonnyal ez is egy lehetséges forgatókönyv. Az idő most az AUR oldalán áll, és választhatja azt a taktikát is, hogy kivárja, amíg a kormánypártok támogatottsága még inkább megkopik.
– Milyen forgatókönyveket lát az egy héttel ezelőtt kirobbant politikai válságból való kilábalásra? Vajon mi lehet az a kompromisszumos megoldás, amelyben megegyezhetnek a felek? Például egy sokat emlegetett technokrata miniszterelnök kinevezése életképes lenne a jelenlegi helyzetben?
– Az egyedüli közszereplő, aki rendelkezik az ön által feltett kérdésre adandó válasszal, az a köztársaság elnöke. Az államfőnek
Nicușor Dan államfő szerda este azt nyilatkozta, hogy visszafogottabb retorikára szólította fel a koalíciót alkotó pártokat a Cotroceni-palotában folytatott egyeztetéseken.
– Nicușor Dan elnök hétfőn ismét konzultál a szétesőben lévő koalíció vezetőivel. Az államfőt számos bírálat érte amiatt, hogy a szemben álló felek közötti közvetítés során nem eléggé erélyes. Véleménye szerint az államelnök rendelkezik a politikai válság kezeléséhez szükséges kellő határozottsággal?
– Elnézést, de megválasztották Románia elnökévé, és attól a pillanattól fogva felelősséget kell vállalnia a tisztségéért. Rajta kívül senki nem láthatja el az államelnöki teendőket.
– Milyen veszélyek leselkednek Romániára politikai és gazdasági értelemben egyaránt, ha a mostani politikai krízis elhúzódik?
– Az ország számára mindenekelőtt fennáll annak a kockázata, hogy nem lesz képes finanszírozni a saját költségvetési hiányát. Ezen túlmenően fennáll a gazdasági válság mélyülésének, és végül, de nem utolsósorban a demokrácia még nagyobb hitelvesztésének a veszélye. Hiszen ne feledjük, ez a koalíció Európa-barát pártszövetségként jött létre, amelynek fő küldetése megszilárdítani az európai értékeket a romániai környezetben. És most azt látjuk, hogy ez a koalíció meglehetősen rövid életűvé vált.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.
Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!