Negatívan hat a román gazdaságra a kormányválság
Fotó: Orbán Orsolya
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság, amely azt követően pattant ki, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfő esti döntésével megvonta a bizalmát Ilie Bolojan kormányfőtől, majd a csütörtöki nap folyamán tárcavezetői le is mondtak tisztségükről. Amúgy sem indul fényes helyzetből a román gazdaság a jelenlegi nemzetközi kontextusban, és ezt tovább rontja a belpolitikai válsághelyzet.
2026. április 23., 15:282026. április 23., 15:28
2026. április 23., 16:232026. április 23., 16:23
„Minden politikai válság rossz hír gazdasági szempontból. És ez így van most is, függetlenül attól, hogy kisebbségi kormány fog alakulni – ami most jelenleg a legvalószínűbbnek tűnik –, vagy bizalmatlansági indítvánnyal távozik a Bolojan-kabinet – ez lenne a rosszabbik eset –, és hatalomra kerül PSD-vel koalícióban az AUR. Mindkét esetben megsínylik a történéseket a román gazdaság mutatói” – szögezte le csütörtökön a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja.
Benyújtották csütörtökön délután két órakor lemondásukat a kormány eddigi vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei, miután Ilie Bolojan liberális párti (PNL) miniszterelnök a PSD követelése ellenére nem hajlandó lemondani.
A kormányválság negatív hatása márpedig rögtön meg is látszott a lakmuszpapírként működő tőzsdén és az árfolyamokon. A tőzsdei mozgásokat érintő kérdésünkre az elemző aláhúzta, nem mondhatjuk, hogy beszakadt volna, ahogyan sokan fogalmaztak. „Ez egy nagyon szubjektív fogalom, amivel könnyen lehet dobálózni. Ennél kicsit objektívebb az a meghatározás, ami szerint tőzsdeválság vagy tőzsdekrach, ahogy nevezzük, vagy ha úgy tetszik beszakadás, az akkor van, ha a tőzsdeindex több mint 4 százalékot esik egyetlen nap alatt. Ez pedig nem következett be, 1,8 százalékos volt kedden a csökkenés, miután a hétfő esti döntés után nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány gyakorlatilag bukik. Nyilván a tőzsdék ezt negatív szemmel nézték, de ez önmagában nem nagy tragédia, hiszen a román tőzsde az elmúlt másfél évben óriási növekedést produkált. Éves szinten 20–30 százalékos növekedésekről beszélünk, amivel a régióban első helyen állt. Ilyen körülmények között egy nagyjából másfél százalékos csökkenés alig érezhető” – fejtette ki a BBTE oktatója.
Ahogyan a valutapiacon sem – tette hozzá Nagy Bálint Zsolt. „Ám ott sose tudjuk, hogy mi volt a reális árfolyamreakció, hiszen bármilyen drasztikusabb árfolyamreakcióra a Román Nemzeti Bank (BNR) mindig közbelép. Nem jelenti be, természetesen, úgymond anonimitásból, inkognitóból viszont mindig megvédi a lej árfolyamát. Ez már nagyon sokszor megtörtént, és nagyon valószínű, hogy most is így volt. Enélkül valószínűleg lenne egy 1-2 százalékos lej-elértéktelenedés, így viszont eléggé stabilan áll a lej–euró-árfolyam” – mutatott rá az elemző.
„A központi banknak óriási devizatartaléka van, amit felhasználhat a lej védelmére és a különböző stabilizációs műveletekre. Voltak ennél nagyobb válságok, például a COVID, és akkor is egészen sikeresen tudta védeni az árfolyamot” – szögezte le, aláhúzva, az árfolyam gyakorlatilag most a legkisebb probléma.
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
Nagy Bálint Zsolt szerint a román gazdaságra leselkedő legfontosabb veszély a kialakult helyzetben az, hogy a Bolojan-kormány által elkezdett reformokat és a költségvetés helyreállítását célzó intézkedéseket nem fogják folytatni. Holott a legfrissebb statisztikák is azt támasztják alá, hogy ezek sikeresek voltak, idén is tovább csökkent a költségvetési hiány, és ha ez a kormány maradna, akkor minden esély meglenne arra, hogy 6,2 százalékra csökkenjen a költségvetési hiány – húzta alá.
Kérdésünkre, hogy a legrosszabb szcenárió mentén, egy elhúzódó politikai válság vagy egy populista kormány hatalomra kerülése esetén meddig mélyülhet az év végére a deficit, a közgazdász azt felelte, hogy ezt jelen pillanatban még nagyon nehéz megmondani. Hiszen a nemzetközi hatások – főként az iráni konfliktus által mozgatott kőolajárak – politikai válság nélkül is megtépázzák a román gazdaságot, és nagyon sok a bizonytalanság a háború végkimenetelét illetően.
A Romanian Economic Monitor (RoEM) legfrissebb elemzését idézve rámutatott:
– hosszú ideje Romániában a leggyorsabb a pénzromlás üteme európai uniós összevetésben.
És az olajárak miatt a lefelé tartó inflációs ráta megfordult, ismét 10 százalék körül van, és Nagy Bálint Zsolt szerint most már egészen biztosan kijelenthető, hogy idén nem fog 4–5 százalékig süllyedni.
Nagy Bálint Zsolttal a politikai válság gazdasági hatásairól beszélgettünk
Fotó: Facebook/BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar
Márpedig a lapunknak nyilatkozó elemző szerint a költségvetési hiány és az infláció mellett a másik nagy probléma, hogy a gazdasági növekedési kilátások is nagyon gyengék.
És ez azért nem mindegy. Tény, hogy nagyon sok szint van, ami között néha felminősítenek, néha leminősítenek. Első hallásra nem tűnik nagy dolognak, de az a kategória, az a besorolás, ahol jelenleg a román állampapírok, a román államadósság van, az a legalja a befektetésre ajánlott kategóriának. Tehát innen egyet lefele lépni nem egy arányos lefele lépést jelentene, hanem nagy ugrást. Azt jelenti, hogy az államadósságot terhelő kamatok legalább másfélszeresére fognak nőni, és az adósságcsapda rendkívül mértékben megnövekedik” – mutatott rá a közgazdász, milyen hatásokkal nézünk szembe, ha odáig fajulnak a dolgok, hogy Romániát befektetésre nem ajánlott, spekulatív „bóvli” kategóriába „dobják”.
„Lehet, hogy rövid távon egy kicsit elengedi a gyeplőt, de utána rá lesz kényszerítve arra, hogy meghúzza. És minél mélyebb deficitben vagyunk, annál drasztikusabb lépéseket lesz kénytelen tenni, legyen szó fizetésekről, adókról” – illusztrálta a helyzet komolyságát az elemző.
Már érezhető a román állam hitelfelvételi költségeiben is a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kirobbantott kormányválság, a kamatok már ötödik napja emelkednek – irányította rá a figyelmet a Bloomberg hírügynökség.
A BBTE oktatója szerint ebben az egyenletrendszerben az egyetlen pozitív előjelű változót az európai uniós alapok jelentik. Vagyis ha sikerül lehívni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia rendelkezésére álló összegeket, akkor az biztosítani tudja a már korábban gyakorlatilag stagnálásként említett 0,2–0,3 százalékos GDP-bővülést.
– szögezte le Nagy Bálint Zsolt. Kérdésünkre hozzátette, meglátása szerint jó esély van arra, hogy sikerül is lehívni a PNRR keretében rendelkezésre álló összegeket, elmúltak már azok az idők, amikor nem sikerült elkölteni az uniós forrásokat.
A helyreállítási terv keretében megvalósuló állami beruházások pedig hozzásegítik majd az országot abban, hogy elkerülje a recessziót. „Egy ilyen kicsi növekedés esetén a viszonylag kisebb összegeknek is sokkal nagyobb hatásuk van. Amikor ott állsz kicsivel 0 százalék felett, akkor egy kisebb változás vagy belök a negatív territóriumba, vagy fellök 0,4–0,5 százalék felé, ami már enyhe növekedés” – vázolta a forgatókönyveket a közgazdász.
Kérdésünkre ugyanis, hogy ebbe a 0,2–0,3 százalékos előrejelzésbe belekalkulálták-e a politikai válságot, nemleges választ adott, jelezve: ebben a prognózisban még csak az energiapiaci helyzet van benne. „Ha valóban nem sikerül kisebbségi kormányt alakítani, akkor nagyon valószínű, hogy recesszióba kerül a gazdaság” – összegzett a Krónikának Nagy Bálint Zsolt.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében.
Meghosszabbította a képviselőház szerdán az egyes alapélelmiszerek kereskedelmi haszonkulcsának mértékét korlátozó jogszabály hatályát.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
A Tarom egyenesen a csőd felé száguld – figyelmeztetett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes szerdán.
Az új személygépkocsik megvásárlásának támogatását célzó roncsautóprogramok történetében először a kibocsátási követelmények és a motortípus mellett az autó gyártási helye alapján is korlátozni készül a román kormány a választható járművek körét.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!