Az önámítástól mentes hazaszeretet példája: teljes tanulói életpályák teljesedtek ki a Nyilas Misi-egyesületnek köszönhetően

A támogatási összeg ebben az időszakban meghaladja a 2 millió eurót. Közben szaporodtak és mélyültek a szociális, a szociokulturális és a nyelvi környezettel összefüggő hátrányos helyzetek. Egyre hátrányosabb helyzetbe kerültek a falusi gyermekek a városiakhoz viszonyítva, a kisvárosiak a nagyvárosiakhoz viszonyítva, a lakótelepiek a városközpontiakhoz viszonyítva, a szakiskolások az elméleti líceumok tanulóihoz viszonyítva, a szórványbeliek a tömbben élőkhöz viszonyítva, az ingázók a helyben tanulókhoz viszonyítva, általában a magyar oktatás tanulói a románokhoz viszonyítva, a magyar anyanyelvű cigányok mindenkihez viszonyítva. Nem beszélve egyes családok saját nehézségeiről (munkanélküliség, betegség, árvaság stb.). Azt sem lehet elhallgatni, ezt ösztöndíjasaink beszámolóiból is látjuk, hogy gyakran az iskolai osztályokon belül a pedagógusok is „szegregálnak”.

Hovatovább az a hamis látszat alakult ki, hogy tehetségek kizárólag a városi központokban születnek az elitek, az értelmiségiek gyermekeiként, és hogy ami azon túl van, azzal nem is érdemes foglalkozni. Ez alakítja aztán a könnyebb megoldást választó pedagógusok és iskolák gyakorlatát: a lemondás, a lebeszélés mindig egyszerűbb, mint a bátorítás, a felzárkóztatás. Nem vagyunk annyira naivak, hogy azt higgyük: a mi civil programunk egy szerény ösztöndíjjal mindezt ellensúlyozni képes. Úgy gondoljuk, és a 15 év bizonyítja, hogy a program biztató hátszél, bátorítás azoknak a tehetségeknek, akik elakadnának pályájukon.

– Az évek során milyen eredményeket értek el az ösztöndíjban részesülő diákok?

– Nem egyéves ösztöndíjról van szó: aki egyszer megkapta az ösztöndíjat, és továbbra is rászolgál, az alapprogramban az érettségiig élvezi a támogatást. Azt követően pedig, ha a támogatója vállalja, az egyetemi évek alatt a Barátság programban lesz ösztöndíjas. Így

Magyarországról a tudós körökből származó támogatás teljesen érthető: ez a kör pontosan tudja, mit jelent a tudás, az iskolai végzettség, a tehetség kiteljesítése. Nálunk sokkal kisebb a tudás presztízse. Mások azért támogatnak bennünket, mert innen mentek el ők vagy az őseik, és így nem közömbös számukra az erdélyi magyarság helyzete, jövője. Tudják, hogy a jövő tekintetében egyetlen jó befektetés van: ha vigyázunk tehetségeinkre, nem hagyjuk elkallódni őket. Sólyom László volt köztársasági elnök azt mondta fővédnökként egyik budapesti ünnepi rendezvényünk köszöntőjében, hogy „a Nyilas Misi támogatása az önámítástól mentes hazaszeretet példája”. Legtöbbre a hazai támogatásokat értékeljük, és sajnáljuk, hogy ebből van a legkevesebb.

– Mekkora igény mutatkozik arra, hogy a támogatók személyes kapcsolatot alakítsanak ki a diákokkal?

– A személyes kapcsolat nagyon sokat jelent, sokszor jóval többet, mint maga az ösztöndíj. Megható történetei vannak az elmúlt másfél évtizednek: életre szóló emberi kapcsolatok a családok között is, nem csupán a támogató és az ösztöndíjas közt. A kapcsolat sok esetben mégis egyoldalú: az ösztöndíjast kötelezhetjük és kötelezzük is arra, hogy rendszeresen beszámoljon támogatójának, a támogatót viszont semmire nem kötelezhetjük. Neki ebben szabad döntése van, és mi ezt tiszteletben tartjuk.

– Jelenleg hány diák részesül ösztöndíjban, és főként milyen megyékből, iskolákból jelentkeztek a programba?

– Jelenleg az alapprogramban (7–12. osztály) 220-an vannak, a Barátság programban (egyetemi hallgatók) 96-an. Honlapunkon megtalálható az ösztöndíjasok térképe: azon látni lehet, hogy Erdély minden részéből vannak ösztöndíjasaink.

(cigány ösztöndíjasaink is vannak természetesen, lehetnek románok is, amennyiben magyar iskolába járnak). De a másfél évtized pályázati anyagaiból, a tanulók által jelzett problémákból látni lehet, hol sűrűsödnek a „hátrányos helyzetek, és hogy hol vannak nagy gondok a magyar nyelvű oktatással.

– Pontosan hol?

– A nagy régiók közül érzékelhetően nehéz helyzetben vannak a partiumi falusi családok és iskolák, hasonlóképpen a székelyföldi kistelepülések, a kistelepüléseken élő nagycsaládok, nagyon sok falusi iskola, a mezőségi szórványok.

– Az egyesület a 2015/2016-os tanévtől a kárpátaljai, magyar nyelven tanuló, tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókat is bevonja az ösztöndíjprogramba. Mekkora érdeklődés mutatkozott részükről?

– Kárpátalján még nehezebb helyzetben vannak a családok, a magyarul tanuló gyermekek, mint nálunk. Van, kiket támogatni, és indokolt a támogatásuk. Ezt a támogatók közül többen szorgalmazták, mi azonban innen Kolozsvárról ezt közvetlenül nem tudtuk megszervezni, adminisztrálni. De megtehettük ezt a budapesti alapítványunkon keresztül, és vállalkozó is akadt Kurtán Zsuzsanna professzor asszony személyében, akinek a sokféle nehézség ellenére sikerült megszerveznie az ottani támogatást jelenleg 22 ösztöndíjassal.

– A Barátság program miben tér el a tehetségtámogató programtól, milyen feltételei vannak?

– A Barátság programnak egyetlen feltétele van azon kívül, hogy a korábbi ösztöndíjas egyetemen tanul tovább, és ez az, hogy a támogató vállalja a folytatólagos támogatást. Ebbe a döntésbe, a további kapcsolatba mi már nem avatkozunk bele, csak adminisztráljuk az ösztöndíjat.

– A Bánffy Miklós- és Tanítvány ösztöndíjnak köszönhetően már az egyetemisták is támogatásban részesülhetnek. Esetükben milyen szempontokat vesznek figyelembe?

– Egyetemistákat eddig is támogattunk a Barátság programban. Még nincs két éve, hogy kivételesen két, nagy összegű támogatáshoz jutottunk. Az egyik Oplatka András Zürichben élő, nemzetközileg is ismert történésznek, újságírónak, fordítónak köszönhető, aki a Prima Primissima díjának teljes összegét osztotta meg egy hasonló célú kelet-magyarországi egyesület és a mi egyesületünk között. A másik adomány egy zentai orvosnő, dr. Korponai Erzsébet hagyatékaként került hozzánk. Az adományozóval egyetértésben kapta ez a kiemelt ösztöndíj a Bánffy Miklós-ösztöndíj nevet: kiemelkedően tehetséges és rászoruló, esetleg krízishelyzetben lévő egyetemi hallgatónak ítéljük oda, havi mintegy 100 euró értékben (kivételes rászorultság esetén és kiemelkedő teljesítmény alapján középiskolás tanuló is megkaphatja). Jelenleg 4 egyetemi hallgató és 1 középiskolás tanuló részesül ilyen ösztöndíjban. A Tanítvány ösztöndíjat nagyjából hasonló feltételekkel 2017-ben alapítottuk a kolozsvári kőszikla baptista gyülekezet támogatásával.

– Jelenleg milyen feltételeknek kell eleget tenniük az ösztöndíjprogramokba jelentkező diákoknak, illetve mi a pályázat határideje?

– Az alapprogram szokásos évi pályázatát hirdettük meg májusban július végi jelentkezési határidővel.

Nagyon fontos, hogy csak olyanok pályázzanak, akik a meghatározott feltételeknek nemcsak formálisan felelnek meg, hanem a valóságban is. A pályázat teljes anyagáról az egyesület honlapján (www.nyilasmisi.ro) vagy telefonon (0264-531153) lehet tájékozódni. Az elbírálást az egyesület kuratóriuma végzi fele részben a hátrányos helyzet figyelembevételével (a család nagysága, helyzete, betegség, munkanélküliség, ingázás stb.), fele részben pedig mindazok alapján, amelyek a tanuló képességeit, tehetségét, tanulási kedvét és szorgalmát bizonyítják. A pályázati felhívás egyébként mindig az erdélyi civil világ egészéhez szól: aki teheti, lépjen be a támogatók közé. Ennek nincs határideje, bárki bármikor megteheti.