
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Megkapta a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását hétfőn a Nagyvárad és Arad között megépítendő, Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út – jelentette be közösségi oldalán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
2023. október 02., 22:492023. október 02., 22:49
2023. október 02., 22:532023. október 02., 22:53
A tárcavezető felidézte, hogy a kétszer kétsávos, 119 kilométeres autóút a legnagyobb olyan infrastrukturális beruházás Romániában, amelynek a megvalósítását az önkormányzatok átvették a közlekedési minisztériumtól. A Lugos és a Duna-parti Calafat között megépítendő gyorsforgalmi úttal együtt része a Balti-tenger és az Égei-tenger között kialakítandó Via Carpathia közlekedési folyosónak, amelyről a Három Tenger Kezdeményezés országai állapodtak meg – ismertette az MTI.
Az Economedia gazdasági portál szerint a környezetvédelmi engedélyt a tervezettnél később adták ki, így nem valószínű, hogy tartható az eredeti ütemterv, miszerint már idén kiírhatják a versenytárgyalást a gyorsforgalmi út megépítésére, mivel a műszaki tervet is véglegesíteni kell még.
Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi utat három szelvényre bontják: Nagyvárad-Nagyszalonta, Nagyszalonta-Kisjenő, Kisjenő-Arad. A projekt része egy nagyváradi öt kilométeres és egy aradi három kilométeres bekötőút, valamint az a csaknem tíz kilométeres útszakasz, amely Nagyszalontánál a magyar határhoz vezet, és megteremti az összeköttetést a Békéscsabára vezető M44-es úttal.
A beruházás becsült értéke kétmilliárd euró, a finanszírozást pedig európai unió forrásokból fedezik. Megvalósítására a Bihar és Arad megyei, illetve a nagyváradi és Arad városi önkormányzat partnermegállapodást kötött a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR). Eredetileg az út használatba adását 2026-ra irányozták elő.
Mint arról beszámoltunk, a gyorsforgalmi autóutat szeptemberben az Országos Környezetvédelmi Ügynökség is jóváhagyta. A hatóság szeptember 23-án tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére.

Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet.
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
szóljon hozzá!