A szakember szerint már az is jelentős változást hozhat, ha valaki nem évente egyszer, hanem hetente szán időt arra, hogy átnézze a pénzügyi bevételeit és kiadásait
Fotó: Illusztráció: Pixabay
Év elején többen úgy döntenek, hogy rendbe teszik pénzügyeiket, spórolni kezdenek és tudatosabban költenek. Szabó Árpád közgazdásszal, a nagyváradi PKE oktatójával arról beszélgettünk, mit jelent valójában az okos pénzkezelés, miért buknak el gyakran az év eleji pénzügyi tervek, és hogyan lehet ezeket fenntarthatóan megvalósítani.
2026. január 02., 18:322026. január 02., 18:32
Az új év sokak számára nem csupán naptári fordulópont, hanem alkalom is arra, hogy több területen újragondolják az életüket, köztük a pénzügyeiket. Ilyenkor születnek meg azok az elhatározások, amelyek a tudatosabb költekezésről, a rendszeres megtakarításról és az „okosabb” pénzügyi döntésekről szólnak – ezek a tervek azonban gyakran már néhány hét elteltével kudarcba fulladnak. Szabó Árpád marosvásárhelyi közgazdásszal arról beszélgettünk, miért éppen év elején erősödik fel sokaknál a pénzügyi újratervezés igénye, milyen célokat érdemes megfogalmazni ahhoz, hogy azok ne váljanak gyorsan irreálissá.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) oktatója a Krónikának rámutatott, az új év kezdete ősidők óta az újrakezdés szimbóluma az emberiség történetében. „A leghosszabb éjszaka után a nappalok lassan hosszabbodni kezdenek, a Nap »visszatér«, és ez a természet körforgásában is az újjászületés ígéretét hordozza. Ez a gondolkodásmód mélyen beépült az emberi kultúrába és szemléletbe, és máig hatással van arra, hogyan tekintünk az év kezdetére.
sokak számára egyszerre jelenti az egészségesebb életmód ígéretét, a több mozgást, a tudatosabb táplálkozást, a rendezettebb emberi kapcsolatokat – és ezzel párhuzamosan a pénzügyek rendbetételét” is – mutatott rá a közgazdász.
Az új évi pénzügyi tervek sokaknál kudarcba fulladnak, mikor megérkeznek a november-decemberi villany- és gázszámlák, amelyek rendszerint magasabbak a vártnál
Fotó: Jakab Mónika
A pénzügyi tudatosság iránti igény sokaknál nem január elsején jelenik meg először, hanem már az év végén, amikor a karácsonyi időszak kiadásai után szembesülnek a valósággal. Az ünnepekhez kapcsolódó ajándékozás gyakran jelentős túlköltéssel jár, és vannak olyanok is, akik hitelt vesznek fel kizárólag azért, hogy finanszírozni tudják a karácsonyi vásárlásokat. Továbbá ekkor érkeznek meg az első igazán magas közüzemi számlák: a fűtési szezon indulásával megemelkedő gáz- és villanyfogyasztás költségei többnyire novemberben és decemberben jelennek meg, így az ünnepi költekezést követően sokan azzal szembesülnek, hogy a rezsikiadások fedezése is komoly nehézséget okoz.
– magyarázta lapunknak az egyetemi oktató.
Szabó Árpád arról is beszélt, hogy az újévi pénzügyi elhatározások gyakori kudarca mögött elsősorban nem az akarat hiánya áll, hanem az a téves megközelítés, hogy egyszerre próbálunk mindent megváltoztatni. Sokan január elején nemcsak spórolni szeretnének, hanem kevesebbet költeni, rendszeresen félretenni, adósságot törleszteni, miközben más területeken – például az életmódban vagy az egészség megőrzésében – is gyökeres fordulatot terveznek. Ez a túlterhelés rövid időn belül kudarchoz vezet, ugyanis pszichológiailag bizonyított, hogy egy-egy új szokás kialakulásához nagyjából három hét kell ahhoz, hogy egy viselkedési minta automatizmussá váljon.
A közgazdász szerint hasznos külön megtakarítást létrehozni a nyaralás költségeire
Fotó: illusztráció: Pixabay
„A jelenség jól szemléltethető a kondibérletes hasonlattal: az év elején sokan megvásárolják a bérletet, lelkesedéssel belevágnak az edzésbe, majd néhány hét elteltével feladják, mert a hirtelen vállalt terhelés nem illeszkedik a korábbi szokásaikhoz. A pénzügyek terén hasonló mechanizmus működik: az egyszerre bevezetni kívánt túl sok új szabály és elvárás fenntarthatatlanná válik. A pénzügyi tervek így nem azért vallanak kudarcot már január végére, mert az év eleji újrakezdés önmagában értelmetlen lenne, hanem azért, mert a változást egyszerre, túl nagy léptékben próbáljuk megvalósítani” – fejtette ki.
Az újévi pénzügyi tervek gyakran a túlzott optimizmuson is elbukhatnak. Sokan úgy kezdenek hozzá az év eleji újratervezéshez, hogy alábecsülik a rendszeres, nehezen megkerülhető kiadásokat, miközben a bevételekkel kapcsolatban jóval derűlátóbbak a reálisnál. Mint a közgazdász elmondta, az év elején még tarthatónak tűnő költségvetés hamar megbillen, amikor megérkeznek a decemberi gáz- és villanyszámlák, amelyek rendszerint jóval magasabbak a vártnál.
„További nehezítő tényező, hogy a karácsonyi időszakban felvett hitelek törlesztőrészletei januárban esedékessé válnak, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezek kötelező terhek. Egy, a Ziarul Financiar portálon közölt felmérés szerint Romániában a lakosság több mint 60 százaléka a banki törlesztést nem tekinti feltétlen kötelezettségnek, ami később súlyos következményekhez vezethet” – hívta fel a figyelmet.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
A pénzügyi tervek stabilitását tovább gyengítik az állami szabályozások változásai.
Ha valaki kizárólag az előző évi összegekkel kalkulál, könnyen szembesülhet azzal, hogy 10–20 százalékkal magasabb költségekkel kell számolnia. Szabó Árpád szerint ezért elengedhetetlen, hogy a tervezés során az inflációt is figyelembe vegyük, és a kiszámolt összegeken felül tartalékot tegyünk félre az előre nem látható kiadásokra.
A kudarcok másik forrása az irreális célkitűzések és a túlzott optimizmus a jövedelmek terén: sokan magasabb bevételekkel, gyorsabb előrelépéssel vagy kedvezőbb megtérüléssel számolnak, mint ami reálisan várható. „Vannak olyan tervek, amelyek éves szinten 100 százalékos hozamot vagy a jövedelmek gyors megduplázását ígérik. Pszichológiai tapasztalatok szerint azonban a bevételek megduplázása irreális cél: az emberek legfeljebb a jelenlegi nettó jövedelmük másfélszeresét képesek reálisan elképzelni és teljesíteni. Az ennél magasabb elvárások szinte biztosan csalódáshoz vezetnek” – magyarázta a pénzügyi szakértő.
Egy váratlan kiadás, autójavítás vagy lakásban bekövetkező meghibásodásadódhatnak könnyen felboríthatja a teljes havi költségvetést
Fotó: Pinti Attila
A szakembert arról is kérdeztük, mennyire érzelmi vagy racionális fogalom a pénzügyi „okosság”, van-e szakmailag, közgazdaságtudományilag jól körülírható definíciója az okos pénzkezelésnek. Szabó Árpád ennek kapcsán elmondta, az emberek többsége intuitív, inkább érzelmi alapon közelít a kérdéshez, miközben közgazdasági szempontból jól körülírható alapelvek mentén is értelmezhető, mit jelent a tudatos pénzügyi döntéshozatal.
Ezek közé tartozik például az az alapelv, hogy hitelt kizárólag abban a pénznemben érdemes felvenni, amelyben az ember a jövedelmét kapja. Ennek figyelmen kívül hagyása jelentős kockázatokat rejt magában, hiszen az alacsony kamat önmagában nem jelent biztonságot, ha az árfolyam változása kiszámíthatatlan.
A szakember szerint az okos pénzkezelés másik alapvetése az úgynevezett „először önmagunkat fizessük ki” elv. Ennek lényege, hogy a jövedelem megérkezésekor automatikusan elkülönítünk egy meghatározott összeget megtakarításra, még mielőtt a napi kiadásokat fedeznénk. Az elektronikus bankolás elterjedésével ez ma már egyszerűen megoldható: rendszeres, automatizált átutalásokkal a megtakarítás észrevétlenül válhat a mindennapok részévé, legyen szó például egy nyaralás fedezetéről.
Ugyanilyen fontos szerepe van az előre nem látható kiadásokra képzett tartalékoknak is. A pénzügyi tervezés gyakori hibája, hogy ezekkel a költségekkel nem számolunk, pedig váratlan helyzetek – egy lakásban bekövetkező meghibásodás, autójavítás vagy más rendkívüli esemény – bármikor adódhatnak. Az ilyen célra elkülönített megtakarítások segíthetnek elkerülni, hogy egy váratlan kiadás felborítsa a teljes havi költségvetést.
Ugyanakkor az emberek jellemzően hajlamosak a bevételeiknél valamivel többet elkölteni. Megfigyelések szerint ez a túlköltés gyakran a jövedelem mintegy tíz százalékát teszi ki, függetlenül attól, hogy valaki átlagos vagy annál jóval magasabb fizetést keres. Ezek a kisebb, sokszor észrevétlen kiadások – például alkalmi kávézások, spontán találkozások – hónap végére jelentős hiányt eredményezhetnek a költségvetésben, ha nem szerepelnek előre a tervekben.
– hangsúlyozta Szabó Árpád.
A közgazdász szerint ehhez nincs szükség bonyolult módszerekre vagy drága tanfolyamokra. Már az is jelentős változást hozhat, ha valaki nem évente egyszer, hanem hetente szán időt arra, hogy átnézze a bevételeit és kiadásait. Egyetlen óra elegendő lehet arra, hogy visszatekintsen az elmúlt hét költéseire, átgondolja, mi volt indokolt, mi volt fölösleges, és ennek alapján változtasson a tervein.
„Ez a rendszeresség sokkal többet számít, mint a nagy lendülettel tett, de gyorsan kifulladó újévi fogadalmak. A pénzügyi tudatosság nem egyszeri elhatározás, hanem egy olyan folyamat, amely kis lépésekből, folyamatos odafigyelésből és reális döntésekből épül fel – tette hozzá a Krónikának az egyetemi oktató.
Nem vagyunk túl a nehezén: nem hoz jó híreket a 2026-os év sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Bizakodva és optimistán” tekint Alexandru Nazare pénzügyminiszter 2026-ra, amelynek egyik legfontosabb feladata a fiskális és költségvetési stabilizáció.
Vasile Pușcaș, Románia volt uniós főtárgyalója az Agerpresnek nyilatkozva csütörtökön azt javasolta, hogy az euró bevezetése legyen Románia következő nemzetstratégiai célkitűzése.
Egy új romániai törvénytervezet szerint a munkáltatók kötelesek lennének tájékoztatni a munkavállalókat a szakmai kimerülés – közismert nevén burnout – kockázatairól és megelőzésének lehetőségeiről.
Nem vagyunk túl a nehezén: nem hoz jó híreket a 2026-os év sem.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
A január elején esedékes ünnepnapok lejárta után kezdik kézbesíteni az arra a hónapra esedékes nyugdíjakat – közölte a Román Posta.
Bizonytalanságot keltett a vásárlók körében, hogy mégis kinek kell kifizetnie azt az új csomagilletéket, amelyet Románia vezet be 2026. január 1-jétől minden, az Európai Unión kívüli államból érkező csomagra.
Románia gazdasága az óvatosság jegyében lép be a 2026-os évbe.
A kormány 2026-ban 90 ezer EU-n kívüli vendégmunkás számára teszi lehetővé a romániai munkavállalást – számolt be a Bolojan-kabinet keddi ülése után a munkaügyi minisztérium.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!