Fotó: Edenred.ro
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet. A javaslat értelmében ugyanis – a munkáltatóra nehezedő többletterhek nélkül – leírhatóvá válna a 10 százalékos jövedelemadóból és/vagy a társadalombiztosítási hozzájárulásból az évi 1450 lej értékű üdülési csekk, amelyet amúgy ma is kapnak a közszférában dolgozók.
2023. március 08., 14:362023. március 08., 14:36
2023. március 08., 16:142023. március 08., 16:14
A bukaresti szenátus elé terjesztett törvényjavaslat kezdeményezője Eugen Țapu-Nazare (PNL), Radu Oprea (PSD) és Turos Lóránd (RMDSZ), de a kormánykoalíció további több mint száz szenátora és képviselője is támogatta kézjegyével a tervezetet.
Jelenleg az üdülési csekkekről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon közintézményeken kívül, amelyek 2019. január 1-jétől 2026. december 31-ig évente 1450 lej értékű üdülési csekket biztosítanak az alkalmazottaknak, a versenyszférában tevékenykedő, alkalmazottaikat egyéni munkaszerződéssel foglalkoztató vállalkozások szintén adhatnak üdülési utalványt. Vagyis a magánszektorban az utalványok odaítélése nem kötelező, a munkáltató belátására van bízva, akinek ugyanakkor állnia kell az utalványok ellenértékét.
Az ezzel járó költségvetési ráfordítás mintegy 6,09 milliárd lejre rúgna évente a törvényhozók becslése szerint. Ugyanakkor a kezdeményezők szerint az összeg 60–65 százaléka visszafolyna az állami költségvetésbe általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve más közterhek, többek között jövedelemadó, társasági adó formájában.
A honatyák azzal érvelnek, hogy az üzleti szektorban dolgozóknak járó üdülési csekkek odaítélését támogató törvény elfogadása az adóterhek csökkentése mellett hozzájárulna a romániai turizmus és a kapcsolódó iparágak fellendüléséhez, és mindez elősegítené majd a román össztermék (GDP) jelentős növekedését.
Romániában az alkalmazottra jutó 40,85 százalékos adóterhek a legmagasabbak az Európai Unióban, az átlag 26–27 százalék. A magas adó alacsony behajtáshoz vezet, például a társadalombiztosítási hozzájárulás esetében, ahol a román állam a teljes összegnek alig a 80–85 százalékát szedi be” – húzta alá a törvénytervezet benyújtása nyomán kiadott közleményében a kedvezményezők részéről Eugen Țapu-Nazare.
„Ugyanakkor a jogszabályjavaslat elfogadása a két munkavállalói kategória – a köz- és a versenyszférában foglalkoztatottak – közötti megkülönböztetés felszámolásán kívül hozzájárulna a koronavírus-világjárvány okozta válság által leginkább érintett iparágak – a turizmus és a HoReCa-ágazat – újjáélesztéséhez. Emellett a kapcsolódó iparágak fejlődéséhez is vezetne, mint például az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások stb. Emellett csökkenti az egy munkavállalóra jutó adóköltséget, és a gazdaságban jelentkező közvetlen hatások növelik a bruttó hazai terméket” – szögezi le a román nemzeti liberális honatya.
A törvényhozó közleménye szerint a jogszabályjavaslatot első olvasatban Nicolae Ciucă miniszterelnöknek is bemutatták. Lapunk megkereste az előterjesztés ügyében Turos Lórándot, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás