Hirdetés

Trump-hatás a román és magyar gazdaságban

Trump

Trump amerikai elnökké választása az egész világra, így az erdélyi magyarokra is kihat

Fotó: Agerpres/Xinhua/Wu Xiaoling

Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak. A republikánus politikus újbóli megválasztása értelemszerűen kihatással lesz az Európai Unió, Románia és Magyarország gazdaságára, az erdélyi magyarok „zsebére” is. Cikkünkben összefoglaljuk, román és magyar gazdasági szempontból mi várható térségünkben Donald Trump visszatérése után, optimista és pesszimista véleményeket is idézve.

Páva Adorján

2024. november 08., 14:122024. november 08., 14:12

2024. november 08., 14:212024. november 08., 14:21

Attól függ, honnan nézzük: a bölcs megállapítás akkor is megállja a helyét, ha Donald Trump választási győzelmének az erdélyi magyarok számára kiemelten fontos térség, Románia és Magyarország gazdaságára gyakorolt várható hatásairól olvasunk a két ország médiumaiban megjelent elemzésekben. A politikai-ideológiai hovatartozás, szimpátia ugyanis – főleg az anyaországi médiában – alaposan rányomja bélyegét a várható forgatókönyvek felvázolására, amelyeket természetesen eleve rengeteg kérdőjel nehezít meg.

Hiszen például hiába ismertek Trump választási kampányban meghirdetett céljai, ígéretei, nem tudni, ezek mennyire alku- és kompromisszumképesek, mi élvez valódi prioritást, mi rendelkezik azonnali cselekvési tervvel, egyáltalán mit lehet gyakorlatilag is megvalósítani.

Hirdetés

Mint ismeretes, a 78 éves, a Fehér Házba 2021 után 2025 januárjában visszatérő milliárdos legfőbb gazdaságpolitikai kampányígéretei között

  • az amerikai ipar védelme érdekében importtermékekre kivetett vámok
  • adó- és inflációcsökkentés
  • a gazdaságra is nagy hatást gyakorló bevándorláspolitika szigorítása
  • a globális kihatású nemzetközi fegyveres konfliktusok, így a közel-keleti és az ukrajnai háború kezelése, lezárása szerepelt.

korábban írtuk

Amerika választott: Trump visszatér a Fehér Házba, előnyben a republikánusok a kongresszusban
Amerika választott: Trump visszatér a Fehér Házba, előnyben a republikánusok a kongresszusban

Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.

Trump Romániáig érő „keze”

Számos ígéret első hallásra nemcsak az Egyesült Államok, hanem a nyugati világ, Európa, így a stratégiai partner Románia számára is kedvezően csenghet. Mint ismeretes, Bukarest közel áll az amerikai vízummentességi programba történő felvételhez, a Visa Waiverhez való csatlakozás pedig nagy pozitívumot jelenthet az amerikai befektetők szemében, akik nagyobb figyelmet fordíthatnak az országra – hangoztatják romániai elemzők.

Mindez azonban nem Trumpnak köszönhető, sőt a leendő elnök bevándorláspolitikai szigorítása éppen hogy keresztbe tehet a befogadásnak, hiszen a szigorú bevándorláspolitika nehezen egyeztethető össze „vízumosztogatással”.

Éppen ezért egyes híradások szerint Romániának az lenne az érdeke, ha még Trump januári beiktatása előtt megtörténne a felvétel, főleg annak ismeretében, hogy Marcel Ciolacu román kormányfő kampányígéretei között is szerepel az amerikai vízummentesség 2025-ös életbe lépése.

Egyes bizakodó hangok azonban az elnökválasztás eredménye ismeretében is növekedő amerikai tőkebeáramlást, kereskedelmi forgalmat jósolnak. Utóbbira rá is férne a bővülés, hiszen tavaly a két ország közötti import-export 5,5 milliárd dollárt tett ki, ami bár 10 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, még mindig csupán alig több, mint fele a feleakkora lakossággal rendelkező Magyarország és az USA közötti kereskedelmi forgalomnak. Tehát van még hová nőni – ismertette nemrég Dan-Andrei Muraru, Románia amerikai nagykövete.

A kereskedelmi kapcsolatok „virágba borulásának” azonban szintén keresztbe tehet Trump másik fontos kampányígérete, a „vámháború”, azaz a külföldről érkező termékekre kivetett pluszadó.

A milliárdos üzletember-államfő ugyanis az Egyesült Államok partnereit is meg akarja sarcolni legalább 10 százalékos pluszvámteher kivetésével (az általános importadók így 20 százalékosra nőhetnek), míg az olyan kereskedelmi „ellenségek”, mint Kína áruit 60-100 százalékos védővámmal sújtaná.

Az amerikai ipart védeni hivatott hazafias intézkedés bármennyire is jól hangzik, bármennyire is nyerő ígéretnek bizonyult, kétélű fegyver, hiszen a pluszköltségek kisebb-nagyobb drágulást eredményeznek, amit egyrészt éppen a „védelembe vett” amerikai polgárok zsebe bánhat. Másrészt inflációt okoz, szembemenve egy másik fontos kampányígérettel, az infláció csökkentésével. Az amerikai pénzromlás pedig globális hullámokat vethet, így az Európai Unióban és Romániában is megéreznék az emberek, például a nem csökkenő vagy éppenséggel növekvő kamatok révén.

Trump és Iohannis Galéria

Klaus Iohannis leköszönő román elnök a jövőben nem fog együtt dolgozni Donald Trumppal

Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Ugyanakkor Románia geopolitikai tekintetben továbbra is stratégiai fontosságú, megingathatatlan partnere marad az Egyesült Államoknak,

amely a Mihail Kogălniceanu-támaszponton a NATO egyik legnagyobb katonai bázisának fejlesztéséhez járul hozzá hathatósan. Donald Trump „kedvére való” a tagországok védelmi erejének fejlesztése nagyobb önrész bevetésével, ami felpörgetheti a helyi hadiipart – olvasható az Economedia.ro portál elemzésében. Amely szerint egy esetleges, biztonsági garanciákkal megkötött orosz–ukrán fegyverszünet után – mely Kijev semlegességét is maga után vonja – elkezdődhet Ukrajna újjáépítése, ennek pedig több szempontból is haszonélvezője lehet a régió, kiemelten Románia is.

Utóbbi szintén nyerhet a Trump-kampány során hangoztatott innovációs fejlesztésekből, hiszen az itteni IT-szektor erősen kötődik az amerikai ágazathoz,

utóbbi felpörgetése pedig itt is kedvező eredményekkel járna.

Egyébként Trump megítélése romlott a romániai lakosság körében korábbi mandátuma óta. A mostani választás előtt végzett egyik felmérés szerint a PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lett volna Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálta. A megkérdezettek 43,4 százaléka Kamala Harrist, 38,4 százalék Donald Trumpot jelölte meg válaszként.

Trump és a magyar gazdaság

Eközben a budapesti kormány „ünnepel”, hiszen Orbán Viktor jó ideje Trump mellett tette le a garast, a régi–új elnökkel ápolt jó kapcsolata pedig minden bizonnyal felolvasztja a demokrata államvezetés alatt fagyossá vált politikai-gazdasági viszonyt. Mint ismeretes, a magyar kormányfő már júliusban úgy fogalmazott Tusnádfürdőn, „Trump ante portas” (Trump a kapuk előtt). Szavai szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.

A miniszterelnök magyar szempontból is kiemelten fontosnak tartotta a 2025-ös „békeköltségvetés” elfogadását, melyet Trump visszatérésétől tett függővé.

Trump és Orbán Galéria

Orbán Viktor jó kapcsolatot ápol Donald Trumppal

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője ennek kapcsán a Világgazdaságnak úgy értékelt, mivel Magyarország gazdaságpolitikája külpolitikai térben mozog, a politikai változás szerencsés alakulása lényegesen kedvezőbb geopolitikai környezetet teremt.

Az elemző szerint az erőviszonyok az EU külső erőterében jelentősen megváltoztak azzal, hogy

az Európai Bizottság és a föderalista erők, valamint a magyar nemzeti kormány szembenállásában immár nem előbbiek, hanem Magyarország számíthat a Fehér Ház rokonszenvére, ami erősíti Budapest tárgyalási pozícióját gazdaságpolitikai vitákban is.

De hasonlóan fontos a béke esélyének erősödése, mivel a magyar gazdaság problémáinak okai között lényeges szerepet játszik a háború. A béke Isépy szerint, ha nem is azonnal, de utat nyithat a térség konszolidációjához.

Óvatosabb véleményt fogalmazott meg a Vg.hu portálnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

„Hogy Trump a sok ígéretből, mint például az általános 20 százalékos vámból, végül mit tart be, azt nehéz előre megmondani. Látni kell azonban, hogy a vámok kétélű fegyvert jelentenek: válaszul az EU is kivethet vámokat, illetve a vámok az Egyesült Államokban inflációt okoznának, ezért a tényleges bevezetésüket tekintve óvatosan kell állást foglalni. A vámnak a német autógyártásra és ezen keresztül Magyarországra is negatív hatása lenne”, vélekedett az elemző. Aki szerint ugyanakkor ha Trump „alatt” tényleg lezárnák az orosz–ukrán háborút, az szerinte segítené a magyar gazdaságot.

A magyarországi ellenzéki médiában főleg az EU-ra, ezen belül a német autóiparra kivetni tervezett vámok súlyos anyaországi következményeit ecsetelik.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a Telexnek úgy fogalmazott, Németország – amely Magyarország fő exportpartnere – sok autót ad el az USA-ba (2023-ban csaknem 158 milliárd dollár értékben vittek ki termékeket), ha pedig ez a szám csökken, akkor a magyar ipari termékek iránt is lanyhul a kereslet.

„Ha a kínai és német gazdaságot gyomorszájon vágják az új Trump-vámok, az a német és kínai cégek összeszerelő üzemeként funkcionáló magyar iparnak sem lesz kellemes” – összegzett Móró Tamás. Aki szerint az is a magyar modell számára súlyos csapást jelentő fejlemény lehet, ha a német cégek úgy döntenek, azzal fogják elkerülni az Európát érintő vámokat, hogy az amerikai kontinensre visznek több gyártási folyamatot.

Móró is úgy véli, az amerikai gazdaságban emelkedhet az inflációs nyomás 2025-től, tartósan magasabb szinten maradhat a kamat, ez pedig megint csak olyan tényező, ami Magyarországra is (negatív) hatással van.

Ugyanakkor a Telex által megszólaltatott elemző is úgy véli, ha megtörténne az ukrán–orosz háború gyors befejezése, vagy legalábbis a tűzszünet, az valóban pozitívan hatna a magyar gazdaságra: a forint gyengeségét részben a háborús helyzet okozza, illetve a tőkepiaci befektetők számára az egész régió kevésbé vonzó emiatt, amely nehezíti az ország finanszírozását. De mindent összevetve az elemző úgy látja, „nem az esik ki az egyenletből, hogy Orbán Viktor kormányának gazdasági értelemben sok oka lenne örülni a második Trump-ciklusnak”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül
2026. január 14., szerda

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki
2026. január 14., szerda

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak

Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
2026. január 14., szerda

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben
2026. január 14., szerda

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból
Hirdetés
2026. január 14., szerda

A miniszterelnök szerint nem is olyan nagy a közel kétszeres adóemelés

A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.

A miniszterelnök szerint nem is olyan nagy a közel kétszeres adóemelés
2026. január 13., kedd

Kötelező lesz a fizetés feltüntetése az álláshirdetésekben

Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.

Kötelező lesz a fizetés feltüntetése az álláshirdetésekben
2026. január 13., kedd

Rontott a román gazdaság növekedési kilátásain a Világbank

A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.

Rontott a román gazdaság növekedési kilátásain a Világbank
Hirdetés
Hirdetés