Trump amerikai elnökké választása az egész világra, így az erdélyi magyarokra is kihat
Fotó: Agerpres/Xinhua/Wu Xiaoling
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak. A republikánus politikus újbóli megválasztása értelemszerűen kihatással lesz az Európai Unió, Románia és Magyarország gazdaságára, az erdélyi magyarok „zsebére” is. Cikkünkben összefoglaljuk, román és magyar gazdasági szempontból mi várható térségünkben Donald Trump visszatérése után, optimista és pesszimista véleményeket is idézve.
2024. november 08., 14:122024. november 08., 14:12
2024. november 08., 14:212024. november 08., 14:21
Attól függ, honnan nézzük: a bölcs megállapítás akkor is megállja a helyét, ha Donald Trump választási győzelmének az erdélyi magyarok számára kiemelten fontos térség, Románia és Magyarország gazdaságára gyakorolt várható hatásairól olvasunk a két ország médiumaiban megjelent elemzésekben. A politikai-ideológiai hovatartozás, szimpátia ugyanis – főleg az anyaországi médiában – alaposan rányomja bélyegét a várható forgatókönyvek felvázolására, amelyeket természetesen eleve rengeteg kérdőjel nehezít meg.
Mint ismeretes, a 78 éves, a Fehér Házba 2021 után 2025 januárjában visszatérő milliárdos legfőbb gazdaságpolitikai kampányígéretei között
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
Számos ígéret első hallásra nemcsak az Egyesült Államok, hanem a nyugati világ, Európa, így a stratégiai partner Románia számára is kedvezően csenghet. Mint ismeretes, Bukarest közel áll az amerikai vízummentességi programba történő felvételhez, a Visa Waiverhez való csatlakozás pedig nagy pozitívumot jelenthet az amerikai befektetők szemében, akik nagyobb figyelmet fordíthatnak az országra – hangoztatják romániai elemzők.
Éppen ezért egyes híradások szerint Romániának az lenne az érdeke, ha még Trump januári beiktatása előtt megtörténne a felvétel, főleg annak ismeretében, hogy Marcel Ciolacu román kormányfő kampányígéretei között is szerepel az amerikai vízummentesség 2025-ös életbe lépése.
Egyes bizakodó hangok azonban az elnökválasztás eredménye ismeretében is növekedő amerikai tőkebeáramlást, kereskedelmi forgalmat jósolnak. Utóbbira rá is férne a bővülés, hiszen tavaly a két ország közötti import-export 5,5 milliárd dollárt tett ki, ami bár 10 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, még mindig csupán alig több, mint fele a feleakkora lakossággal rendelkező Magyarország és az USA közötti kereskedelmi forgalomnak. Tehát van még hová nőni – ismertette nemrég Dan-Andrei Muraru, Románia amerikai nagykövete.
A milliárdos üzletember-államfő ugyanis az Egyesült Államok partnereit is meg akarja sarcolni legalább 10 százalékos pluszvámteher kivetésével (az általános importadók így 20 százalékosra nőhetnek), míg az olyan kereskedelmi „ellenségek”, mint Kína áruit 60-100 százalékos védővámmal sújtaná.
Az amerikai ipart védeni hivatott hazafias intézkedés bármennyire is jól hangzik, bármennyire is nyerő ígéretnek bizonyult, kétélű fegyver, hiszen a pluszköltségek kisebb-nagyobb drágulást eredményeznek, amit egyrészt éppen a „védelembe vett” amerikai polgárok zsebe bánhat. Másrészt inflációt okoz, szembemenve egy másik fontos kampányígérettel, az infláció csökkentésével. Az amerikai pénzromlás pedig globális hullámokat vethet, így az Európai Unióban és Romániában is megéreznék az emberek, például a nem csökkenő vagy éppenséggel növekvő kamatok révén.
Klaus Iohannis leköszönő román elnök a jövőben nem fog együtt dolgozni Donald Trumppal
Fotó: Klaus Johannis/Facebook
amely a Mihail Kogălniceanu-támaszponton a NATO egyik legnagyobb katonai bázisának fejlesztéséhez járul hozzá hathatósan. Donald Trump „kedvére való” a tagországok védelmi erejének fejlesztése nagyobb önrész bevetésével, ami felpörgetheti a helyi hadiipart – olvasható az Economedia.ro portál elemzésében. Amely szerint egy esetleges, biztonsági garanciákkal megkötött orosz–ukrán fegyverszünet után – mely Kijev semlegességét is maga után vonja – elkezdődhet Ukrajna újjáépítése, ennek pedig több szempontból is haszonélvezője lehet a régió, kiemelten Románia is.
utóbbi felpörgetése pedig itt is kedvező eredményekkel járna.
Egyébként Trump megítélése romlott a romániai lakosság körében korábbi mandátuma óta. A mostani választás előtt végzett egyik felmérés szerint a PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lett volna Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálta. A megkérdezettek 43,4 százaléka Kamala Harrist, 38,4 százalék Donald Trumpot jelölte meg válaszként.
Eközben a budapesti kormány „ünnepel”, hiszen Orbán Viktor jó ideje Trump mellett tette le a garast, a régi–új elnökkel ápolt jó kapcsolata pedig minden bizonnyal felolvasztja a demokrata államvezetés alatt fagyossá vált politikai-gazdasági viszonyt. Mint ismeretes, a magyar kormányfő már júliusban úgy fogalmazott Tusnádfürdőn, „Trump ante portas” (Trump a kapuk előtt). Szavai szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.
Orbán Viktor jó kapcsolatot ápol Donald Trumppal
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője ennek kapcsán a Világgazdaságnak úgy értékelt, mivel Magyarország gazdaságpolitikája külpolitikai térben mozog, a politikai változás szerencsés alakulása lényegesen kedvezőbb geopolitikai környezetet teremt.
Az elemző szerint az erőviszonyok az EU külső erőterében jelentősen megváltoztak azzal, hogy
De hasonlóan fontos a béke esélyének erősödése, mivel a magyar gazdaság problémáinak okai között lényeges szerepet játszik a háború. A béke Isépy szerint, ha nem is azonnal, de utat nyithat a térség konszolidációjához.
Óvatosabb véleményt fogalmazott meg a Vg.hu portálnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
„Hogy Trump a sok ígéretből, mint például az általános 20 százalékos vámból, végül mit tart be, azt nehéz előre megmondani. Látni kell azonban, hogy a vámok kétélű fegyvert jelentenek: válaszul az EU is kivethet vámokat, illetve a vámok az Egyesült Államokban inflációt okoznának, ezért a tényleges bevezetésüket tekintve óvatosan kell állást foglalni. A vámnak a német autógyártásra és ezen keresztül Magyarországra is negatív hatása lenne”, vélekedett az elemző. Aki szerint ugyanakkor ha Trump „alatt” tényleg lezárnák az orosz–ukrán háborút, az szerinte segítené a magyar gazdaságot.
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a Telexnek úgy fogalmazott, Németország – amely Magyarország fő exportpartnere – sok autót ad el az USA-ba (2023-ban csaknem 158 milliárd dollár értékben vittek ki termékeket), ha pedig ez a szám csökken, akkor a magyar ipari termékek iránt is lanyhul a kereslet.
„Ha a kínai és német gazdaságot gyomorszájon vágják az új Trump-vámok, az a német és kínai cégek összeszerelő üzemeként funkcionáló magyar iparnak sem lesz kellemes” – összegzett Móró Tamás. Aki szerint az is a magyar modell számára súlyos csapást jelentő fejlemény lehet, ha a német cégek úgy döntenek, azzal fogják elkerülni az Európát érintő vámokat, hogy az amerikai kontinensre visznek több gyártási folyamatot.
Ugyanakkor a Telex által megszólaltatott elemző is úgy véli, ha megtörténne az ukrán–orosz háború gyors befejezése, vagy legalábbis a tűzszünet, az valóban pozitívan hatna a magyar gazdaságra: a forint gyengeségét részben a háborús helyzet okozza, illetve a tőkepiaci befektetők számára az egész régió kevésbé vonzó emiatt, amely nehezíti az ország finanszírozását. De mindent összevetve az elemző úgy látja, „nem az esik ki az egyenletből, hogy Orbán Viktor kormányának gazdasági értelemben sok oka lenne örülni a második Trump-ciklusnak”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!