Európa legnagyobb tehéntejtermelője öt erdélyi településen működtet farmot vagy gyárat
Fotó: dn-agrar.eu
Újabb vállalkozásba fog Erdélyben Európa legnagyobb tehéntejtermelője: a 17 ezer szarvasmarhát tartó, holland tulajdonú cég a négy meglévő farmja mellett soványtej- és tejfölfeldolgozó üzemet épít egy 3,5 millió eurós beruházás részeként.
2025. december 10., 18:232025. december 10., 18:23
A DN Agrar tehéntejtermelő vállalat 2008 óta tevékenykedik Romániában, amikor földeket vásárolt Fehér, Hunyad és Szeben megyében. Azóta farmokat is létesített a Fehér megyei Szászorbó, Kelnek és Alsópián teleülésen, illetve a Hunyad megyei Vajdejben. Most további terjeszkedésről számolt be:
Az új gyár becsült feldolgozási kapacitása napi 150 000 liter tej lesz, és a termelés 2026 szeptemberében/októberében indulhat. A gyár termékei, beleértve a kóser tanúsítvánnyal rendelkező árut is, elsősorban a B2B (vállalkozások közötti kereskedelem) és az exportpiacokra kerülnek.
A vállalat 2025–2030-ra vonatkozó fejlesztési stratégiája szerint céljuk, hogy az éves tejtermelés elérje a 150 millió litert, amelynek potenciálja 200 millió literre bővíthető, a működési növekedés és az értéklánc optimalizálása révén.
„A további termelési kapacitás és az európai szinten az egyik legalacsonyabb nyerstej-árakkal működő piac mellett megvizsgáltuk, hogyan tudjuk jobban kihasználni növekvő termelésünket.
– nyilatkozta a cég közleménye szerint Peter de Boer vezérigazgató.
A vállalat 2025-ben megkezdte a nyers tej exportját Görögországba és Észak-Olaszországba, és az új feldolgozóüzem közvetlenül támogatja ezt a terjeszkedést, lehetővé téve olyan tejipari alapanyagok gyártását, amelyek szállítási költségei jelentősen alacsonyabbak, mint a nyers tejé, ezáltal javítva a hatékonyságot és új lehetőségeket teremtve a regionális növekedés számára.
A cégcsoport Európa legnagyobb tehéntejtermelője és Románia egyik vezető integrált agrár-élelmiszeripari vállalata, amelyet 2022 óta a bukaresti tőzsdén is jegyeznek.
A vállalkozás mintegy 10 hektár földterületet birtokol Erdélyben, és évente mintegy 14 ezer tonna trágyát komposztál két üzemében, utóbbi mennyiséget 40 ezer tonnára növelnék 2030-ig.
A vállalkozás 200 millió literre növelné az évente megtermelt tejmennyiséget
Fotó: dn-agrar.eu
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a teljes EU-ban 161,8 millió tonna nyers tejet termeltek, ebből 4,4 milliót Romániában, amivel az ország a kilencedik legnagyobb mennyiséget adta, viszont a feldolgozott tejtermékek tekintetében nincs a top 10-ben, jóval kisebb országok is megelőzik.
Bár kevesebb tejet termelnek, Ausztria és Svédország képes a nyersanyagot hozzáadott értékű termékekké, például ivótejjé, sajttá, joghurttá és vajjá átalakítani. Még a kisebb regionális szereplők,
A romániai tehénállományt 2024 végén kb. 1,052 milliósra becsülték. Az egy tehénre jutó tejhozam évek óta az EU legalacsonyabbjai közé tartozik, ami alacsony versenyképességet jelez. Az iparág strukturális kihívásokkal küzd: az elöregedő állomány, a modernizáció hiánya és az alacsony hatékonyság visszaveti az ágazat megfelelő fejlődését.
Az Európai Unió tejtermelése 2024-ben elérte a 161,8 millió tonnát, ami 0,9 millió tonnával több az előző évinél, és több mint 12 millió tonnával múlja felül a 2014-es értéket.
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát – áll a Versenytanács által pénteken közzétett jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!