Uniós szinten nem remekel a romániai tejipar
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Unió tejtermelése 2024-ben elérte a 161,8 millió tonnát, ami 0,9 millió tonnával több az előző évinél, és több mint 12 millió tonnával múlja felül a 2014-es értéket. Az Eurostat friss adatai szerint ez a növekedés tovább erősíti azt a hosszú távú trendet, amely szerint a nyers tej termelése az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletesen emelkedett.
2025. november 23., 14:502025. november 23., 14:50
2025. november 23., 14:502025. november 23., 14:50
A 2024-ben termelt nyers tej túlnyomó része – mintegy 150,8 millió tonna – a tejfeldolgozó üzemekhez került, ahol friss tejtermékek, sajtok, vaj és más tejipari áruk készültek belőle. A teljes uniós tejmennyiség legnagyobb részét továbbra is a sajt- és vajgyártás használja fel: 59,9 millió tonna teljes tej (olyan tej, amelyet nem zsírtalanítottak) és 17 millió tonna fölözött tej szolgált alapul 10,8 millió tonna sajt előállításához, míg 44,2 millió tonna teljes tejből 2,3 millió tonna vaj készült.
Franciaország és Spanyolország szintén meghatározó szereplők: Franciaország a második legnagyobb vaj- és sajtkészítő, míg Spanyolország az ivótejpiacon foglalja el a második helyet. Az adatok alapján az európai tejágazat meglepő stabilitással és alkalmazkodóképességgel reagál a fogyasztói szokások változásaira.
A romániai tejipar nagyságrendileg nem tartozik az EU élmezőnyébe, mégis folyamatos fejlődést és modernizációt mutat. A GlobalData 2021-es jelentése szerint a romániai tej- és szójaital-piac értéke megközelítette a 2 milliárd amerikai dollárt, míg iparági becslések alapján a tejipar teljes értéke 1,8–1,9 milliárd euróra tehető 2024–2025-ben.
A romániai tejtermelés szerkezete hagyományosan fragmentált: sok kisebb családi gazdaság működik, amelyek átlagos tejhozama elmarad a nyugat-európai szinttől.
A CLAL nemzetközi agrárpiaci adatbázisa szerint az ország tejleadása továbbra is szerény, de az iparágban zajló modernizáció ezt lassan, fokozatosan javítja.
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a romániai lakosság jelentős része még mindig a kevésbé feldolgozott tejtermékeket részesíti előnyben, például a friss tejet, a joghurtot vagy a helyi sajtokat. A hazai termelésen belül az úgynevezett „hasznosítható tejtermelés” 2021-ben 51,75 millió hektoliter volt, ami ugyan enyhe visszaesést mutat 2014-hez képest, de a feldolgozóipar kapacitásai és technológiái ma már jóval fejlettebbek, mint egy évtizeddel korábban.
Az elmúlt években egyre több kisebb és közepes tejfeldolgozó újult meg, és számos helyi márka erősödött meg, amelyek képesek voltak felzárkózni a nagy áruházláncok beszállítói közé. Ezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a vidék gazdasági szereplői ne csupán nyers tejtermelőként, hanem magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozóként is helyt álljanak.
A tejipar növekedése különösen érdekes jelenség annak fényében, hogy Európában és Romániában is egyre több fogyasztónál állapítanak meg laktózintoleranciát, illetve sokan egészségügyi megfontolásból csökkentik a laktóztartalmú élelmiszerek fogyasztását. Romániában az utóbbi években külön iparági trenddé vált a laktózmentes termékek gyártása és fogyasztása. A 6Wresearch és más piaci elemzők szerint a romániai laktózmentes termékek piaca folyamatosan bővül, és várhatóan 2030-ig tartós növekedést mutat.
Ez a trend nem gyengítette a hagyományos tejpiacot, sőt: a feldolgozók új, magasabb hozzáadott értékű termékeket vezettek be.
A növényi italok terjedése szintén nem jelentett áttörést a hagyományos tej rovására: inkább párhuzamos piacként működik. A hagyományos tej továbbra is az egyik legfontosabb alapélelmiszer a román háztartásokban, különösen a vidéki térségekben.
A tej alacsony felvásárlási ára miatt egyre inkább a tejtermelő farmoknak éri meg tehenet tartani. Erdélyben elszaporodtak a nagyobb tehenészetek, miközben az utóbbi húsz évben a kisgazdaságok többsége abbahagyta a szarvasmarhatartást. A Maros megyei Somosdon Szőcs Imre tehenészetében jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!