A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Az ország legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
2022. október 29., 14:512022. október 29., 14:51
2022. október 29., 14:562022. október 29., 14:56
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében. Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal nagyobb összegbe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani. A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek számára 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.
Péntek, október 28. az utolsó nap, amikor még benyújthatják a jelentkező cégek az ajánlataikat a kolozsvári metróvonal tervezésére és kivitelezésére a többször meghosszabbított, majd felfüggesztett és újraindított közbeszerzési eljárás szerint.
A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat. Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!