Tényleg trükköztek a bankok, vagy korai a hitelesek öröme? Elemzővel beszélgettünk a ROBOR-ügyről

„Az egyik tisztán technikai, jogi szempont – és ezt a kérdést szerintem ebből a megvilágításból kellene elsősorban tárgyalni. A másik aspektus nem annyira gazdasági, hanem inkább erkölcsi vonatkozás” – fogalmazta meg a közgazdász, aki szerint utóbbi kategóriába illeszkedik Mugur Isărescu jegybankelnök híres kijelentése is, ami nem annyira technikai szempontok mentén születhetett, hanem inkább a szélesebb közönségnek szólt.

A tisztán technikai szempontok kapcsán Nagy Bálint Zsolt emlékeztetett, hogy a ROBOR – akárcsak az európai irányadó bankközi kamatláb, az Euribor vagy a LIBOR, amely a londoni bankközi piacon használt, irányadó referencia-kamatláb volt – egy bankközi kamatláb, vagyis az a kamatláb, amelyen a bankok egymásnak nyújtanak hitelt különböző időtávokra, legyen az 3 vagy 6 hónap, esetleg egy év.

Ma már általánosan bevett, hogy ha csak annyit mondunk, ROBOR, akkor az a 3 hónapos lejáratú bankközi hitelek kamatlábát jelenti, amelyet a bankok által a lakosságnak vagy cégeknek nyújtott hitelek törlesztőrészletének meghatározásakor is alkalmaznak.

amelyek esetében az évek során több száz lejes áremelkedésnek is szemtanúi lehettünk.

korábban írtuk

ROBOR-ügy: magyarázatot várnak és perelni készülnek a bankok, szerintük „hamis reményekkel kábítják” a hiteleseket

A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.

Nem lenne precedens nélküli

És ha már nemzetközi példák, nem Románia az első, ahol botrány robbant ki, a korábban a világ egyik legfontosabb referencia-hitelkamatlábának tekintett LIBOR-ról is emiatt beszélhetünk ma már csak múltidőben.

Nagy Bálint Zsolt szerint miközben a LIBOR meghatározása inkább szubjektív, konzultatív jellegű volt, így könnyebb volt vele manipulálni, a ROBOR esetében – jellegéből adódóan – nehezebb trükközni.

„A bankok és a jegybank is ezt hangsúlyozza, hogy technikailag nehezebb manipulálni a ROBOR-t,

– világított rá az elemző arra, egyelőre miért nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy a hitelintézetek manipulálták-e vagy sem a ROBOR szintjét.

Egy biztos: semmi sem biztos

Harmadik bizonytalansági tényezőként említette továbbá, hogy egyelőre nincsenek „nagyon objektív, kőkemény bizonyítékok”, míg annó a LIBOR-botrányban bizonyító erejű hangfelvételek is voltak.

Ezért is van az, hogy a bukaresti jegybank további adatokat vár, és erősebb ügyet szeretne látni a Versenytanács részéről.

„Ez, ami most van, még harmatgyenge, valószínűleg nem állná meg a helyét, és a Versenytanács elveszítené a bankok által indított pert. Ám ha tényleg előkerülnek komoly bizonyítékok, akkor simán lehet, hogy ez (a trükközés – szerk. megj.) megtörtént, és akkor a bankok ki fogják fizetni ezeket a büntetéseket” – fogalmazott Nagy Bálint Zsolt.

A közgazdász szerint ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy – a LIBOR-hoz és számos más referencia-kamatlábhoz hasonlóan – a ROBOR-t is lassan kivezetik a piacról, a lakosságnak nyújtott kölcsönök esetében ma már csak régi hitelek törlesztőrészletét befolyásolja, helyét átvette a fogyasztói hitelek irányadó mutatója, vagyis az IRCC.

Kérdésünkre, hogy milyen mértékben áll biztosabb lábakon az új kamatláb, mennyivel kevésbé áll fenn a trükközés kockázata, Nagy Bálint Zsolt aláhúzta:

Sajnos tökéletes pénzügyi referenciapont sehol a világon nem létezik, még Amerikában sem, és ilyen szempontból az IRCC is, ha nagyon akarják, akkor »megmesterkedhető«, de kevésbé. Még a ROBOR-nál is kevésbé” – szögezte le.

korábban írtuk

ROBOR-manipuláció: könnyítenék az ügyfelek kártérítését, a 6 milliárd lejt is meghaladhatja az okozott kár

A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.

„Minden más spekuláció vagy populizmus, vagy a kettő keveréke”

Manipuláció vagy sem, mennyire látja indokoltnak, hogy az elmúlt években – amikor azért egy világjárvány és háborúk is alakították a mindennapokat – akár 6-700 lejjel is megnőtt például az Első otthon program keretében törlesztők havi részlete? – kérdeztük a közgazdásztól.

Az, hogy akár több száz lejjel is megnövekedtek a részletek, nagyrészt annak tudható be, hogy 2021 óta, főleg 2022-től egy nagyon erős inflációs nyomás vonult végig az egész világon. A legtöbb helyen ez már enyhült, de Romániában még mindig két számjegyű. A kamatok pedig követik az inflációt. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a lej is sokat vesztett az értékéből az elmúlt öt évben, annak ellenére, hogy a nemzeti bank sokszor próbálta stabilan tartani. És ugye nem mindegy, hogy mondjuk, 2020-ban volt egy 4,8-as vagy 4,7-es euróárfolyam, és most meg 5,25 lej/euró, ez is növeli a törlesztőrészleteket lejben számítva” – fejtette ki a BBTE oktatója.

arra buzdítva egyúttal az érintett hiteleseket, hogy mielőbb követeljenek jogorvoslatot. Először ugyanis egyértelműen el kell dőlnie, hogy valóban történt-e trükközés, ennek megállapítása pedig a bíróságok feladata.

„Ha tényleg történt csalás, akkor a felelősöknek természetesen fizetniük kell, ehhez semmilyen kétség nem fér. De innentől odáig lépni, hogy most akkor »neki kell menni a bankoknak», ez megint egy ilyen általános populizmus, ami nagyon népszerű. Gyakorlatilag a 2008-as válság óta a bankok »rossz fiúnak« számítanak a széles közönség számára. Ezért is van, hogy egyes helyeken extra adókat vetnek ki a bankszektorra meg a pénzügyi szektorra – rövid távon nem lesz ebből tragédia, az viszont sajnálatos, hogy mindig előjön, hogy »menjünk neki a bankoknak, mert átverik az embereket« – magyarázta az elemző.

„Ha most be is bizonyosodik (hogy csalás történt – szerk. megj.), akkor is azt mondhatjuk, hogy ritkán történnek ilyen epizódok. Nem kellene a lakosságot a bankok ellen hergelni, hiszen a pénzintézeteknek esszenciális funkciójuk van a piacgazdaságban – a kockázat átvétele, menedzselése, az erőforrások irányítása profitábilis, értékteremtő beruházások felé stb.” – húzta alá a szakember.

Kérdésünkre ugyanakkor úgy vélte:

meg kell várni a bírósági ítéleteket, addig érdemben nem lehet semmit sem csinálni. (Ez pedig – amint Gyerkó László, a Versenytanács tagja minap a Krónikának a korábbi tapasztalatokra hivatkozva elmondta – akár másfél-két évig is elhúzódhat, az ügyfelek esetleges kártérítése pedig csak azt követően kezdődhet el, ha a bíróság jogerősen a versenyhivatalnak ad igazat a bankok által meglebegtetett perekben.)

„Én mindenkit arra biztatnék, hogy őrizze meg a nyugalmát. Nem azt mondom, hogy nincs itt semmi látnivaló, mert van, vagy lehet, hogy van valami látnivaló, de

– összegzett Nagy Bálint Zsolt, aki szerint minden egyéb „vagy spekuláció, vagy populizmus, vagy a kettő keveréke”.

korábban írtuk

Rekordbírsággal sújtotta a kamatlábbal trükköző bankokat a Versenytanács

A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.

Az elmúlt időszak történései dióhéjban

Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.

• BCR – 577,36 millió lej
• BRD – Groupe Société Générale – 412,47 millió lej
• Transilvania Bank – 875,74 millió lej
• Transilvania Bank (az OTP Bank Románia által elkövetett jogsértésért) – 85,03 millió lej
• ING Bank – 405,91 millió lej
• Raiffeisen Bank – 442,49 millió lej
• Eximbank – 96,49 millió lej
• CEC Bank – 332,98 millió lej
• UniCredit Bank – 431,03 millió lej
• Intesa Sanpaolo Bank – 28,1 millió lej
• Libra Internet Bank – 45,86 millió lej

A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.

A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.

Gyerkó László, a Versenytanács tagja a Krónikának a korábbi tapasztalatokra hivatkozva elmondta, a bírósági folyamat akár másfél-két évig is elhúzódhat, az ügyfelek esetleges kártérítése pedig csak azt követően kezdődhet el, ha a bíróság jogerősen a versenyhivatalnak ad igazat.

Éppen ezért számos szakember – Nagy Bálint Zsolthoz hasonlóan – azt javasolja mindazoknak, akik a ROBOR-ügy áldozatainak érzik magukat, hogy ne siessék el a pereskedést, ne fizessenek már most feleslegesen ügyvédet, hanem várjanak ki.

korábban írtuk

Trükközés a kamatlábbal: peres úton kérhetnek kártérítést a „megrövidített” ügyfelek a bankjuktól

Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.