
Tánczos szerint szolidaritási alappal lehetne segíteni a kisebb településeken
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Tánczos ugyanakkor elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával, de további késedelemre nincs tér.
2026. január 20., 09:412026. január 20., 09:41
Tánczos Barna kifejtette, hogy bár a határidő szoros, az állami költségvetést egyértelmű formában kell benyújtani a parlamentnek, függetlenül attól, hogy addigra bizonyos reformokat vagy jogszabályokat sikerül-e véglegesíteni.
„Január közepén járunk, és a megállapított ütemterv szerint február közepe előtt nem fogjuk a költségvetés-tervezetet benyújtani a parlamentnek. Ez a reális forgatókönyv” – idézte az RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes televíziós nyilatkozatát a Mediafax hírügynökség. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumoknak jóváhagyott költségvetésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek és a közpolitikák végrehajtása kiszámítható legyen. Tánczos Barna szerint a költségvetés hiánya negatívan hat az adminisztratív kapacitásra és a beruházások tervezésére.
A kormányfő-helyettes kiemelte, hogy a 2026-os állami költségvetés és az országos helyreállítási terv (PNRR) között közvetlen kapcsolat van, így bármilyen késedelem hatással lehet az európai források felhasználására, amelyek idén létfontosságúak Románia gazdaságának.
– mondta.

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A kormányfőhelyettes az interjúban hangsúlyozta: a helyi adóbevételeknek a helyi önkormányzatoknál kell maradniuk.
„A helyi közösségnek is hozzá kell járulnia a közös terhekhez a helyi adók és díjak révén. Mindig is azt állítottuk, hogy ezeknek az adóknak a helyi költségvetésben kell maradniuk. Hasonlóképpen, évtizedek óta azt állítjuk, hogy a jövedelemadónak 100 százalékban a helyi hatóságoknál, a városházánál, a helyi tanácsnál vagy a megyénél kell maradnia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
„Nem lehet egy 1500–2000 fős település önkormányzatát vagy egy 2000 lakosút egy 200 ezressel egyenértékűnek tekinteni, ahol az egy főre jutó adó háromszor, talán tízszer magasabb, mint egy olyan községben, amely messze van az infrastruktúrától, az autópályától, a főúttól. Ezért szükségünk van nemzeti szolidaritásra, amelyhez mindenki hozzájárul. És ebből a szolidaritási alapból elég magas szintet kell fenntartanunk. Azok számára, akik nem a fővárosban születtek. Azok számára, akik nem Kolozsváron születtek” – fejtette ki Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy látja, hogy
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest hétfőn a Digi24 csatorna műsorában kérdezték a progresszív adózásról is.
„Nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő időpont az adórendszer megváltoztatására” – válaszolta az RMDSZ-es politikus, aki egyúttal elismerte, hogy vannak pártbeli kollégái, akik támogatják a szociáldemokraták (PSD) egyik visszatérő témájának számító ötletet.
A válaszok a hétfői kormánykoalíciós ülés következtetései alapján születtek.
„Elég konstruktív volt ahhoz, hogy előrelépjünk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy több kérdés is tisztázódott.

A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
1 hozzászólás