
Tánczos szerint szolidaritási alappal lehetne segíteni a kisebb településeken
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Tánczos ugyanakkor elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával, de további késedelemre nincs tér.
2026. január 20., 09:412026. január 20., 09:41
Tánczos Barna kifejtette, hogy bár a határidő szoros, az állami költségvetést egyértelmű formában kell benyújtani a parlamentnek, függetlenül attól, hogy addigra bizonyos reformokat vagy jogszabályokat sikerül-e véglegesíteni.
„Január közepén járunk, és a megállapított ütemterv szerint február közepe előtt nem fogjuk a költségvetés-tervezetet benyújtani a parlamentnek. Ez a reális forgatókönyv” – idézte az RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes televíziós nyilatkozatát a Mediafax hírügynökség. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumoknak jóváhagyott költségvetésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek és a közpolitikák végrehajtása kiszámítható legyen. Tánczos Barna szerint a költségvetés hiánya negatívan hat az adminisztratív kapacitásra és a beruházások tervezésére.
A kormányfő-helyettes kiemelte, hogy a 2026-os állami költségvetés és az országos helyreállítási terv (PNRR) között közvetlen kapcsolat van, így bármilyen késedelem hatással lehet az európai források felhasználására, amelyek idén létfontosságúak Románia gazdaságának.
– mondta.

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A kormányfőhelyettes az interjúban hangsúlyozta: a helyi adóbevételeknek a helyi önkormányzatoknál kell maradniuk.
„A helyi közösségnek is hozzá kell járulnia a közös terhekhez a helyi adók és díjak révén. Mindig is azt állítottuk, hogy ezeknek az adóknak a helyi költségvetésben kell maradniuk. Hasonlóképpen, évtizedek óta azt állítjuk, hogy a jövedelemadónak 100 százalékban a helyi hatóságoknál, a városházánál, a helyi tanácsnál vagy a megyénél kell maradnia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
„Nem lehet egy 1500–2000 fős település önkormányzatát vagy egy 2000 lakosút egy 200 ezressel egyenértékűnek tekinteni, ahol az egy főre jutó adó háromszor, talán tízszer magasabb, mint egy olyan községben, amely messze van az infrastruktúrától, az autópályától, a főúttól. Ezért szükségünk van nemzeti szolidaritásra, amelyhez mindenki hozzájárul. És ebből a szolidaritási alapból elég magas szintet kell fenntartanunk. Azok számára, akik nem a fővárosban születtek. Azok számára, akik nem Kolozsváron születtek” – fejtette ki Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy látja, hogy
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest hétfőn a Digi24 csatorna műsorában kérdezték a progresszív adózásról is.
„Nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő időpont az adórendszer megváltoztatására” – válaszolta az RMDSZ-es politikus, aki egyúttal elismerte, hogy vannak pártbeli kollégái, akik támogatják a szociáldemokraták (PSD) egyik visszatérő témájának számító ötletet.
A válaszok a hétfői kormánykoalíciós ülés következtetései alapján születtek.
„Elég konstruktív volt ahhoz, hogy előrelépjünk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy több kérdés is tisztázódott.

A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
1 hozzászólás