Tánczos szerint szolidaritási alappal lehetne segíteni a kisebb településeken
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Tánczos ugyanakkor elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával, de további késedelemre nincs tér.
2026. január 20., 09:412026. január 20., 09:41
Tánczos Barna kifejtette, hogy bár a határidő szoros, az állami költségvetést egyértelmű formában kell benyújtani a parlamentnek, függetlenül attól, hogy addigra bizonyos reformokat vagy jogszabályokat sikerül-e véglegesíteni.
„Január közepén járunk, és a megállapított ütemterv szerint február közepe előtt nem fogjuk a költségvetés-tervezetet benyújtani a parlamentnek. Ez a reális forgatókönyv” – idézte az RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes televíziós nyilatkozatát a Mediafax hírügynökség. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumoknak jóváhagyott költségvetésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek és a közpolitikák végrehajtása kiszámítható legyen. Tánczos Barna szerint a költségvetés hiánya negatívan hat az adminisztratív kapacitásra és a beruházások tervezésére.
A kormányfő-helyettes kiemelte, hogy a 2026-os állami költségvetés és az országos helyreállítási terv (PNRR) között közvetlen kapcsolat van, így bármilyen késedelem hatással lehet az európai források felhasználására, amelyek idén létfontosságúak Románia gazdaságának.
– mondta.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A kormányfőhelyettes az interjúban hangsúlyozta: a helyi adóbevételeknek a helyi önkormányzatoknál kell maradniuk.
„A helyi közösségnek is hozzá kell járulnia a közös terhekhez a helyi adók és díjak révén. Mindig is azt állítottuk, hogy ezeknek az adóknak a helyi költségvetésben kell maradniuk. Hasonlóképpen, évtizedek óta azt állítjuk, hogy a jövedelemadónak 100 százalékban a helyi hatóságoknál, a városházánál, a helyi tanácsnál vagy a megyénél kell maradnia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
„Nem lehet egy 1500–2000 fős település önkormányzatát vagy egy 2000 lakosút egy 200 ezressel egyenértékűnek tekinteni, ahol az egy főre jutó adó háromszor, talán tízszer magasabb, mint egy olyan községben, amely messze van az infrastruktúrától, az autópályától, a főúttól. Ezért szükségünk van nemzeti szolidaritásra, amelyhez mindenki hozzájárul. És ebből a szolidaritási alapból elég magas szintet kell fenntartanunk. Azok számára, akik nem a fővárosban születtek. Azok számára, akik nem Kolozsváron születtek” – fejtette ki Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy látja, hogy
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest hétfőn a Digi24 csatorna műsorában kérdezték a progresszív adózásról is.
„Nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő időpont az adórendszer megváltoztatására” – válaszolta az RMDSZ-es politikus, aki egyúttal elismerte, hogy vannak pártbeli kollégái, akik támogatják a szociáldemokraták (PSD) egyik visszatérő témájának számító ötletet.
A válaszok a hétfői kormánykoalíciós ülés következtetései alapján születtek.
„Elég konstruktív volt ahhoz, hogy előrelépjünk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy több kérdés is tisztázódott.
A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!