Súlyos összegek. Tánczos Barna szerint Románia már eddig is eurómilliárdokat vesztett
Fotó: Orbán Orsolya
A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
2025. október 31., 09:272025. október 31., 09:27
2025. október 31., 09:482025. október 31., 09:48
Tánczos a Digi 24 hírcsatornán beszélt erről csütörtökön este.
Arra a kérdésre, hogy volt-e kísérlet az Európai Bizottsággal való tárgyalásra a mérföldkő a november 28-án lejáró határidejének elhalasztásáról, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.
„Volt, és valószínűleg lesz is, ha nem sikerül befejeznünk” – mondta a nyugdíjazási rendszer reformjára utalva a Mediafax szerint.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nincs helye további késedelmeknek.
„Nem halaszthatjuk tovább, mert kevesebb mint egy évünk van a PNRR befejezésére” – emlékeztetett.
Kijelentette, hogy a nyugdíjak reformja lehetséges, és azt még az érintettek is elfogadják. Ha azonban a reformot nem hajtják végre, az óriási költségekkel járna.
„Több mint 200 millió euróba kerülhet, ha nem hajtjuk végre a bírói nyugdíjak reformját. És nem vagyunk messze egy olyan méltányos döntéstől, amelyet mind a bírák, mind az ügyészség elfogad. Lehetséges” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Arról is beszélt, mi akadályozta eddig a reformot.
„Eljárásjogi problémánk volt. Nem akarok erről nyilatkozni. Voltak olyan eljárások, ahol nem tartották be a 30 napos határidőt, és bíróság elé kerültek. A múltban, nem most. Ez is az oka annak, hogy azok, akik az eljárást lefolytatták, nem feltétlenül vették figyelembe a 30 napot, mert voltak olyan helyzetek, amikor egy másik, rövidebb határidővel rendelkező eljárás keretében került bíróság elé. De ezek vitatott kérdések. 70 vagy 75 százalékos nyugdíj az utolsó fizetéshez képest” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor derűlátó.
Mert még az elnökkel folytatott egyeztetés után is folyt a párbeszéd a bírákkal ezekről a kérdésekről. Tehát megoldást kell találnunk, előre kell haladnunk, és gyorsan kell cselekednünk. Mert valóban már csak négy hét van hátra, és egy sietős parlamenti eljárás, amely mindazonáltal a jogi eljárásoknak és határidőknek megfelelően zajlik” – jelentette ki.
Az RMDSZ-elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kormánykoalíció vezetői a bírák és ügyészek nyugdíjkedvezményeit módosító törvénytervezet elfogadása előtt egyeztettek a legfelsőbb bírósággal és a CSM-vel.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény – amelyet az alkotmánybíróság múlt hétfőn alkotmányellenesnek nyilvánított elfogadásától 231 millió eurós uniós támogatás függ, amely elvész, ha nem sikerült a határidőig elfogadni a bírák és ügyészek nyugdíjazási korhatárát a jelenlegi 48-ről 65 évre emelő, különleges nyugdíjuk összegét pedig a fizetésük 70 százalékában maximalizáló jogszabályt.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy
„Ezen összeg mögött több ezer, talán több tízezer projekt állt, amelyek finanszírozás nélkül maradtak. Rendben, néhányat nem indítottak el, azokat elhalasztották. Ez azok hibája, akik rendelkeztek a finanszírozási szerződésekkel, de nem engedték, hogy a pályázatok továbbhaladjanak, nem kezdték el a munkát, nem fejezték be a projekteket” – mondta Tánczos.
Mint köztudomású, az alkotmánybíróság korábban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt bírás és ügyészek nyugdíjkedvezményeit eltörlő törvénymódosítást, amelyért a kormány felelősséget vállalat a parlamentben.
Azon projektek esetében, amelyek még megmenthetők, Tánczos Barna azt kérte, hogy „a projektekre, a kifizetésekre, a végrehajtásra és a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb eljárásokra összpontosítsanak, hogy augusztus végéig befejezhessük őket”.
Ellenkező esetben
– mondta Tánczos.
A miniszterelnök-helyettes azt is kijelentette, hogy a fiskális reformokat már tavaly meg kellett volna kezdeni, mivel az Európai Bizottság nyomása nagyon erős volt.
„A fiskális konszolidációt már tavaly meg kellett volna kezdeni. Legkésőbb október-novemberben. Mi azt mondtuk, hogy decemberben választások lesznek, és kértük őket, hogy hagyjanak minket békén. Ezt mondták azok, akik akkor ott voltak. Hagyjon minket egy kicsit békén a bizottság, mert úttörő becsületszavunkat adjuk, hogy januárban megcsináljuk. Érvénytelenítettük a választásokat, nem hajtottuk végre januárban, mert azt mondtuk, hogy májusban lesznek választások. Májusban kellett volna végrehajtanunk, de nem csináltuk meg májusban. Júliusban csináltuk meg. Erre a bizottság azt mondta: most vagy soha.
– mondta Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az Európai Bizottsággal nagyon komoly megbeszélések zajlottak.
„A falhoz szorultunk. És én, mint pénzügyminiszter, azokban a pillanatokban, amikor a bizottsággal tárgyaltam, nagyon gyakran a falhoz szorultam. Mert nem felejtették el azt a több éves történetet, amikor azt mondtuk, hogy 9 százalékos hiányunk lesz, majd 6 százalékos, és végül 9,3 százalékos lett, aztán 7 százalékos, és végül 8, nem is tudom, mennyi” – mondta.
Tánczos Barna szerint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során kevés volt a mozgástér, és fennállt az európai források felfüggesztésének kockázata, ami negatív üzenet lett volna, amit a hitelminősítő intézetek nagyon rosszul fogadtak volna.
Hozzátette, hogy egyelőre elkerültük ezt a veszélyt, de a strukturális elemek nem változtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy „teljes mértékben ellenzi” a 10 százalékos bércsökkentést az egészségügyi rendszerben alkalmazott, ugyanakkor támogatja a teljesítményalapú fizetést.
Nem emelkednek a gázárak 2026. április 1-jétől, ha a piacot a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően akkortól liberalizálják – vélekedik a Versenytanács alelnöke, Dan Pascu.
Az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta kedden azokat a védzáradékokat, amelyek az uniós mezőgazdaság védelmét szolgálják az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás liberalizációs hatásaival szemben – közölte a testület.
A piaci értéken alapuló ingatlanadó bevezetése nem vezet automatikusan további emelésekhez – jelentette ki Ilie Bolojan hétfő este.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy szükség van egy egységes bértörvényre, amelynek azonban a fizetésemelések mellett indokolt esetekben bércsökkentésekről is rendelkeznie kell.
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!