
Tánczos szerint szolidaritási alappal lehetne segíteni a kisebb településeken
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Tánczos ugyanakkor elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával, de további késedelemre nincs tér.
2026. január 20., 09:412026. január 20., 09:41
Tánczos Barna kifejtette, hogy bár a határidő szoros, az állami költségvetést egyértelmű formában kell benyújtani a parlamentnek, függetlenül attól, hogy addigra bizonyos reformokat vagy jogszabályokat sikerül-e véglegesíteni.
„Január közepén járunk, és a megállapított ütemterv szerint február közepe előtt nem fogjuk a költségvetés-tervezetet benyújtani a parlamentnek. Ez a reális forgatókönyv” – idézte az RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes televíziós nyilatkozatát a Mediafax hírügynökség. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumoknak jóváhagyott költségvetésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek és a közpolitikák végrehajtása kiszámítható legyen. Tánczos Barna szerint a költségvetés hiánya negatívan hat az adminisztratív kapacitásra és a beruházások tervezésére.
A kormányfő-helyettes kiemelte, hogy a 2026-os állami költségvetés és az országos helyreállítási terv (PNRR) között közvetlen kapcsolat van, így bármilyen késedelem hatással lehet az európai források felhasználására, amelyek idén létfontosságúak Románia gazdaságának.
– mondta.

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A kormányfőhelyettes az interjúban hangsúlyozta: a helyi adóbevételeknek a helyi önkormányzatoknál kell maradniuk.
„A helyi közösségnek is hozzá kell járulnia a közös terhekhez a helyi adók és díjak révén. Mindig is azt állítottuk, hogy ezeknek az adóknak a helyi költségvetésben kell maradniuk. Hasonlóképpen, évtizedek óta azt állítjuk, hogy a jövedelemadónak 100 százalékban a helyi hatóságoknál, a városházánál, a helyi tanácsnál vagy a megyénél kell maradnia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
„Nem lehet egy 1500–2000 fős település önkormányzatát vagy egy 2000 lakosút egy 200 ezressel egyenértékűnek tekinteni, ahol az egy főre jutó adó háromszor, talán tízszer magasabb, mint egy olyan községben, amely messze van az infrastruktúrától, az autópályától, a főúttól. Ezért szükségünk van nemzeti szolidaritásra, amelyhez mindenki hozzájárul. És ebből a szolidaritási alapból elég magas szintet kell fenntartanunk. Azok számára, akik nem a fővárosban születtek. Azok számára, akik nem Kolozsváron születtek” – fejtette ki Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy látja, hogy
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest hétfőn a Digi24 csatorna műsorában kérdezték a progresszív adózásról is.
„Nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő időpont az adórendszer megváltoztatására” – válaszolta az RMDSZ-es politikus, aki egyúttal elismerte, hogy vannak pártbeli kollégái, akik támogatják a szociáldemokraták (PSD) egyik visszatérő témájának számító ötletet.
A válaszok a hétfői kormánykoalíciós ülés következtetései alapján születtek.
„Elég konstruktív volt ahhoz, hogy előrelépjünk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy több kérdés is tisztázódott.

A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
1 hozzászólás