
Tánczos szerint szolidaritási alappal lehetne segíteni a kisebb településeken
Fotó: Tuchiluș Alex
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Tánczos ugyanakkor elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával, de további késedelemre nincs tér.
2026. január 20., 09:412026. január 20., 09:41
Tánczos Barna kifejtette, hogy bár a határidő szoros, az állami költségvetést egyértelmű formában kell benyújtani a parlamentnek, függetlenül attól, hogy addigra bizonyos reformokat vagy jogszabályokat sikerül-e véglegesíteni.
„Január közepén járunk, és a megállapított ütemterv szerint február közepe előtt nem fogjuk a költségvetés-tervezetet benyújtani a parlamentnek. Ez a reális forgatókönyv” – idézte az RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes televíziós nyilatkozatát a Mediafax hírügynökség. Hangsúlyozta, hogy a minisztériumoknak jóváhagyott költségvetésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek és a közpolitikák végrehajtása kiszámítható legyen. Tánczos Barna szerint a költségvetés hiánya negatívan hat az adminisztratív kapacitásra és a beruházások tervezésére.
A kormányfő-helyettes kiemelte, hogy a 2026-os állami költségvetés és az országos helyreállítási terv (PNRR) között közvetlen kapcsolat van, így bármilyen késedelem hatással lehet az európai források felhasználására, amelyek idén létfontosságúak Románia gazdaságának.
– mondta.

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A kormányfőhelyettes az interjúban hangsúlyozta: a helyi adóbevételeknek a helyi önkormányzatoknál kell maradniuk.
„A helyi közösségnek is hozzá kell járulnia a közös terhekhez a helyi adók és díjak révén. Mindig is azt állítottuk, hogy ezeknek az adóknak a helyi költségvetésben kell maradniuk. Hasonlóképpen, évtizedek óta azt állítjuk, hogy a jövedelemadónak 100 százalékban a helyi hatóságoknál, a városházánál, a helyi tanácsnál vagy a megyénél kell maradnia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
„Nem lehet egy 1500–2000 fős település önkormányzatát vagy egy 2000 lakosút egy 200 ezressel egyenértékűnek tekinteni, ahol az egy főre jutó adó háromszor, talán tízszer magasabb, mint egy olyan községben, amely messze van az infrastruktúrától, az autópályától, a főúttól. Ezért szükségünk van nemzeti szolidaritásra, amelyhez mindenki hozzájárul. És ebből a szolidaritási alapból elég magas szintet kell fenntartanunk. Azok számára, akik nem a fővárosban születtek. Azok számára, akik nem Kolozsváron születtek” – fejtette ki Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor úgy látja, hogy
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest hétfőn a Digi24 csatorna műsorában kérdezték a progresszív adózásról is.
„Nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő időpont az adórendszer megváltoztatására” – válaszolta az RMDSZ-es politikus, aki egyúttal elismerte, hogy vannak pártbeli kollégái, akik támogatják a szociáldemokraták (PSD) egyik visszatérő témájának számító ötletet.
A válaszok a hétfői kormánykoalíciós ülés következtetései alapján születtek.
„Elég konstruktív volt ahhoz, hogy előrelépjünk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy több kérdés is tisztázódott.

A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
1 hozzászólás