Szép fizetések. A legmagasabb koncentráció a nettó 5000–7000 lejes tartományban figyelhető meg
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett. A legtöbben 5000 és 7000 lej közötti nettó fizetést visznek haza, 16 000 lej feletti havi bére pedig kevesebbnek van, mint 3000 lej alatti.
2025. november 19., 16:462025. november 19., 16:46
Az elemzés szerint tehát a havi fizetések eloszlása mérsékelt polarizációt mutat a közszféra alkalmazottai között, a legmagasabb koncentráció a nettó 5000–7000 lejes tartományban figyelhető meg.
Az elemzés szerint a közalkalmazottak több mint 33 százaléka több mint 15 éve dolgozik ugyanazon intézménynél, 8,2 százalék 11–15 éve, 17,6 százalék 7–10 éve, 18,4 százalék 1–3 éve, 15 százalék 4–6 éve, míg 7,5 százalék kevesebb mint egy éve.
„A közigazgatás Romániában továbbra is stabil környezet, amelynek magját a régi alkalmazottak alkotják. A válaszadók több mint egyharmada több mint 15 éve dolgozik ugyanazon intézménynél, ami lojalitást és felhalmozott tapasztalatot jelez, de egyúttal a modernizáció iránti növekvő igényt és a rendszerbe belépő új generációk motivációját is” – idézte az Adevărul Bogdan-Costin Fârșirotut, az APSAP Képzési Központ elnökét.
A tanulmány szerint amúgy a válaszadók magas szintű akadémiai képzettségükkel tűnnek ki:
Ugyanakkor 41% rendelkezik alapképzéssel, 6,7% csak középfokú végzettséggel, 3,7% pedig doktori tanulmányokat folytatott, ami azt jelzi, hogy a közintézményekben jelentős arányban vannak jelen a magasabb képzettséggel rendelkező szakemberek.
Bár úgy hat, hogy a versenyszférából sokan megirigyelhetik a közalkalmazottak fizetését, utóbbiak több mint 70 százaléka véli úgy, hogy jelenlegi jövedelmük nem tükrözi teljes mértékben munkájuk mennyiségét és összetettségét, és magasabb fizetést szeretnének – akár „kissé magasabbat”, akár „jelentősen magasabbat”.
Eközben 29 százalék tartja méltányosnak a bérét a végzett munkájához képest.
A felmérés kiértékelője szerint a válaszadók 85 százaléka vezetői, 15 százaléka pedig menedzseri pozíciót tölt be.
Mint ismeretes, a közszférában jelenleg az okoz felzúdulást, hogy a kormány az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítása érdekében bevezetett intézkedéscsomagok keretében befagyasztotta a közszféra béreit, a közigazgatás rég várt reformja keretében pedig várhatóan álláshelyek fognak megszűnni. Arról ugyanakkor még nem született döntés, hogy nő-e jövőre a minimálbér – a szakszervezetek ezt szeretnék, a munkáltatók ellenzik, a koalíció pártjai között pedig egyelőre nincs megállapodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!