Szép fizetések. A legmagasabb koncentráció a nettó 5000–7000 lejes tartományban figyelhető meg
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett. A legtöbben 5000 és 7000 lej közötti nettó fizetést visznek haza, 16 000 lej feletti havi bére pedig kevesebbnek van, mint 3000 lej alatti.
2025. november 19., 16:462025. november 19., 16:46
Az elemzés szerint tehát a havi fizetések eloszlása mérsékelt polarizációt mutat a közszféra alkalmazottai között, a legmagasabb koncentráció a nettó 5000–7000 lejes tartományban figyelhető meg.
Az elemzés szerint a közalkalmazottak több mint 33 százaléka több mint 15 éve dolgozik ugyanazon intézménynél, 8,2 százalék 11–15 éve, 17,6 százalék 7–10 éve, 18,4 százalék 1–3 éve, 15 százalék 4–6 éve, míg 7,5 százalék kevesebb mint egy éve.
„A közigazgatás Romániában továbbra is stabil környezet, amelynek magját a régi alkalmazottak alkotják. A válaszadók több mint egyharmada több mint 15 éve dolgozik ugyanazon intézménynél, ami lojalitást és felhalmozott tapasztalatot jelez, de egyúttal a modernizáció iránti növekvő igényt és a rendszerbe belépő új generációk motivációját is” – idézte az Adevărul Bogdan-Costin Fârșirotut, az APSAP Képzési Központ elnökét.
A tanulmány szerint amúgy a válaszadók magas szintű akadémiai képzettségükkel tűnnek ki:
Ugyanakkor 41% rendelkezik alapképzéssel, 6,7% csak középfokú végzettséggel, 3,7% pedig doktori tanulmányokat folytatott, ami azt jelzi, hogy a közintézményekben jelentős arányban vannak jelen a magasabb képzettséggel rendelkező szakemberek.
Bár úgy hat, hogy a versenyszférából sokan megirigyelhetik a közalkalmazottak fizetését, utóbbiak több mint 70 százaléka véli úgy, hogy jelenlegi jövedelmük nem tükrözi teljes mértékben munkájuk mennyiségét és összetettségét, és magasabb fizetést szeretnének – akár „kissé magasabbat”, akár „jelentősen magasabbat”.
Eközben 29 százalék tartja méltányosnak a bérét a végzett munkájához képest.
A felmérés kiértékelője szerint a válaszadók 85 százaléka vezetői, 15 százaléka pedig menedzseri pozíciót tölt be.
Mint ismeretes, a közszférában jelenleg az okoz felzúdulást, hogy a kormány az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítása érdekében bevezetett intézkedéscsomagok keretében befagyasztotta a közszféra béreit, a közigazgatás rég várt reformja keretében pedig várhatóan álláshelyek fognak megszűnni. Arról ugyanakkor még nem született döntés, hogy nő-e jövőre a minimálbér – a szakszervezetek ezt szeretnék, a munkáltatók ellenzik, a koalíció pártjai között pedig egyelőre nincs megállapodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás