Hol a többi? Romániában sok pénzt „elnyel” az állam fizetésünkből
Fotó: Orbán Orsolya
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember. Ráadásul a gyermekesek esetében szomorú éllovasszerepet is „összehoz” a családi pótlékok, fizetés-adókedvezmények terén egyértelműen alulteljesítő Románia, amelynél Magyarország valamivel jobban áll.
2025. június 02., 14:032025. június 02., 14:03
2025. június 02., 15:532025. június 02., 15:53
Mint ismeretes, az európai fizetések esetében két változatot számolnak: a bruttó, illetve az adózás utáni nettó jövedelmet. Utóbbi az az összeg, amely egy személy vagy háztartás bruttó fizetéséből marad az adók és a társadalombiztosítási járulékok levonása után (ehhez hozzáadódhatnak az eltartott gyermekek után járó juttatások). Ez fontos különbség, ugyanakkor az arányok országonként változnak, hiszen mindenhol másképpen számolják, vetik ki az adóterheket.
Egyes országokban a családi pótlék is jelentősen befolyásolja a végső jövedelmet – hívja fel a figyelmet a Profit.ro portál, amely a Euronews angol nyelvű kiadásának összehasonlító cikke alapján foglalta össze a Romániára vonatkozó adatokat.
Hogy melyik országban viheti haza a legtöbbet a munkavállaló bruttó fizetéséből, nagyban függ attól, hogy az illetőnek van-e gyereke, illetve hogy élettársának is van-e jövedelme. Ugyanis mindezek számos országban családi pótlékra vagy akár adó-visszatérítésre is jogosulttá tehetik a munkavállalót.
A Euronews ezt szem előtt tartva három lehetséges forgatókönyvet elemzett a 2024-es évre vonatkozóan, az országos átlagbért keresőkből kiindulva (az átlag felett vagy alatt keresők esetében a nettó jövedelem százalékos aránya eltérő lehet).
A Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU-ban egy gyermek nélküli egyedülálló személy átlagosan a bruttó bér 68,6%-át tartja meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy országban az átlagfizetés 1000 euró, akkor 686 euró marad, míg 314 euró megy el az adókra és a társadalombiztosítási járulékokra. Az elemzett 31 ország – köztük az összes uniós tagállam, valamint Svájc, Norvégia, Izland, Norvégia és Törökország – körében a nettó jövedelem bruttó jövedelemhez viszonyított aránya a belgiumi 60,3%-tól a ciprusi 84,4%-ig terjedt.
Hét európai országban a nettó jövedelem kevesebb, mint a bruttó fizetés kétharmada. Belgiumon kívül ezek az országok Litvánia (61,8%), Németország (62,6%), Románia (63,1%), Dánia (64,3%), Szlovénia (64,4%) és Magyarország (66,5%).
Az euróba átszámolt átlagfizetések alapján készültek a rangsorok
Fotó: Orbán Orsolya
Ez esetben a nettó jövedelem százalékos aránya egyes országokban jelentősen megnő, míg más országokban közel azonos marad a gyermek nélküli egyedülállókéval.
Az Európai Unióban az átlagos nettó jövedelem ebben a forgatókönyvben 82,6%, a romániai 70,4%-tól a szlovákiai 107,1%-ig terjed. Ez esetben Szlovákia mellett még Lengyelországban (102,5%) haladja meg a nettó jövedelem a bruttó fizetést, köszönhetően a családi pótlékoknak és a „negatív adó” rendszerének, amely további pénzügyi támogatást nyújt és családbarát politikát tükröz.
Svájcban, Csehországban, Luxemburgban és Portugáliában is meghaladja a 90%-ot az arány. A skála másik végén, Romániával együtt Törökországban, Dániában és Finnországban 75% alá esnek az arányok. Magyarország itt a hatodik 76,2 százalékkal.
Egy olyan pár, amelyben mindkét partner dolgozik és két gyermekük van, átlagosan a bruttó kereset 73,6%-át tartja meg az EU-ban, a végletek a belgiumi 65,8% és a szlovákiai 88,9%. Románia 66,7%-kal ismét az európai adózási rangsor élbolyában, a harmadik helyen található – írja a Profit.ro. Magyarország e tekintetben 71,3 százalékkal a lista hetedik helyén áll.
A Euronews cikkében arról is olvashatunk, pontosan milyen átlagfizetések alapján számolták ki az arányokat.
Az egyetlen keresőt felmutató, kétgyermekes párok éves nettó jövedelme a törökországi 11 440 eurótól a svájci 98 835 euróig terjedt, míg az uniós átlag 35 656 euró volt. Ez esetben Románia 14 112 euróval szerepel a listán, aminél kevesebbet Törökország mellett csak Bulgária mutat fel (12 362). Itt Magyarország mindjárt Románia után következik (15 905).
A két kereső által alkotott kétgyermekes családok esetében a nettó összkereset vagy fizetés a törökországi 22 880 eurótól a svájci 178 553 euróig terjedt, míg az uniós átlag 63 523 euró volt. A sereghajtók itt is török–bolgár–román sorrendet mutatnak, utóbbi ország nettó 26,766 eurós összjövedelemmel. Magyarország 29 788 euróval hátulról az ötödik.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
A minimálbérnél magasabb, tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalom, egyfajta új létminimum hivatalos bevezetését kéri az Országos Szakszervezeti Tömb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!