Fotó: Jakab Mónika
Románia a 27. helyen áll abban a globális kitekintésű rangsorban, melyben többtucatnyi ország nettó minimálbérének növekedési arányát hasonlítják össze. Bár az emelkedés nem elhanyagolható, az annál is nagyobb infláció miatt a minimálbérből élőknek rosszabb, mint ezelőtt egy évvel.
2024. január 29., 21:242024. január 29., 21:24
Az elemzést a Picodi nemzetközi e-kereskedelmi platform készítette. A lengyel székhelyű, elsősorban kuponokról és kedvezménykódokról, pénzvisszatérítési szolgáltatásáról ismert vállalkozás romániai kirendeltségének tájékoztatása szerint 67 országban vizsgálták meg a minimálbér összegét, az egy év alatt tapasztalt változásokat. Mégpedig a nettó összeget vették górcső alá, hiszen országonként változik, hogy mekkora az eltérés a bruttó, illetve a kézbe kapott összeg között: a különbség néhány százaléktól indul, miközben Romániában 37 százalék.
A vizsgált országok túlnyomó többségében változott az összeg 2023 januárjához képest. A legnagyobb növekedést Argentínában (138%) és Törökországban (100%), jegyezték, itt azonban tudni kell, hogy a két állam óriási inflációval küszködik. A legkisebb arányú emelést Franciaországban (3,4%), Németországban (2,8%) és Thaiföldön (2,5%) alkalmazták, miközben néhány országban befagyasztották az összeget.
Az uniós valutába átszámolva a 2024. január elsejétől érvényes összeg 418 euró, ami alacsonyabb, mint a 15 százalékos növekedéssel 464 eurós szintet elérő Magyarországon, és jóval kisebb, mint például Szlovákiában (616), Görögországban (667), Csehországban (671), Horvátországban (677), Litvániában (708), Lengyelországban (729) és Észtországban (763), viszont magasabb, mint a 19,6 százalékos emelkedéssel is csak 370 eurót kínáló Bulgáriában.
Az első harminc ország a minimálbér-növekedés mértékét tekintve, jobbról a jelenlegi összegek
Fotó: Picodi.com
Bár a romániai minimálbér-emelés mértéke messze nem elhanyagolható, az elemzésben azzal is összehasonlítják, hogyan változott egy év alatt az alapélelmiszereket tartalmazó „fogyasztói kosár” havi ára, aminek beszerzése tápanyagérték tekintetében nélkülözhetetlennek mondható. Az elemzők tejet (10 liter, 68,10 lej), kenyeret (10 darab 500 grammos, 53 lej), rizset (1,5 kg, 11,75 lej), tojást (20 db., 24,25 lej), sajtot (1 kg, 38,50 lej), húst (6 kg, 227,37 lej), gyümölcsöt (6 kg, 37,64 lej) és zöldséget (8 kg, 42,79 lej) „pakoltak” a kosárba.
Így 503,40 lejes havi összköltség jött ki, ami 17,8 százalékkal több, mint az egy évvel korábban hasonlóképpen összeállított „menü” ára. Ez a 2079 lejes jelenlegi minimálbér 24,2%-át teszi ki, miközben egy évvel korábban ugyanez az arány 22,5%-os volt. Tehát ez azt jelenti, hogy
A Picodi nemzetközi összehasonlításából kiderül, az alapvető fogyasztói kosarat az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Új-Zélandon a legkönnyebb megvásárolni, ahol az összeg a minimálbér kevesebb mint egytizedét teszi ki. E tekintetben a 24,2%-os aránnyal szereplő Románia a 36. helyen áll a 67 vizsgált ország között, nem sokkal a 23,9%-os aránnyal 34. Magyarország mögött.
Ugyanakkor számos országban sokkal rosszabb a helyzet: a sereghajtók között található Örményországban 78,7, Üzbegisztánban pedig 96,1 százalékos az arány, Nigériában pedig a minimálbér nem is elég arra, hogy kielégíthetők legyenek a legalapvetőbb szükségletek (116,5).
Visszatérve a romániai összegre: Marcel Ciolacu kormányfő decemberben azt ígérte, idén július elsején ismét nő a minimálbér, mégpedig a mostani bruttó 3300-ról várhatóan 3700 lejre.
Jövőre biztosan nőni fog az országos minimálbér – jelentette be Marcel Ciolacu a csütörtök esti kormányülés elején.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!