
Fotó: Jakab Mónika
Románia a 27. helyen áll abban a globális kitekintésű rangsorban, melyben többtucatnyi ország nettó minimálbérének növekedési arányát hasonlítják össze. Bár az emelkedés nem elhanyagolható, az annál is nagyobb infláció miatt a minimálbérből élőknek rosszabb, mint ezelőtt egy évvel.
2024. január 29., 21:242024. január 29., 21:24
Az elemzést a Picodi nemzetközi e-kereskedelmi platform készítette. A lengyel székhelyű, elsősorban kuponokról és kedvezménykódokról, pénzvisszatérítési szolgáltatásáról ismert vállalkozás romániai kirendeltségének tájékoztatása szerint 67 országban vizsgálták meg a minimálbér összegét, az egy év alatt tapasztalt változásokat. Mégpedig a nettó összeget vették górcső alá, hiszen országonként változik, hogy mekkora az eltérés a bruttó, illetve a kézbe kapott összeg között: a különbség néhány százaléktól indul, miközben Romániában 37 százalék.
A vizsgált országok túlnyomó többségében változott az összeg 2023 januárjához képest. A legnagyobb növekedést Argentínában (138%) és Törökországban (100%), jegyezték, itt azonban tudni kell, hogy a két állam óriási inflációval küszködik. A legkisebb arányú emelést Franciaországban (3,4%), Németországban (2,8%) és Thaiföldön (2,5%) alkalmazták, miközben néhány országban befagyasztották az összeget.
Az uniós valutába átszámolva a 2024. január elsejétől érvényes összeg 418 euró, ami alacsonyabb, mint a 15 százalékos növekedéssel 464 eurós szintet elérő Magyarországon, és jóval kisebb, mint például Szlovákiában (616), Görögországban (667), Csehországban (671), Horvátországban (677), Litvániában (708), Lengyelországban (729) és Észtországban (763), viszont magasabb, mint a 19,6 százalékos emelkedéssel is csak 370 eurót kínáló Bulgáriában.
Az első harminc ország a minimálbér-növekedés mértékét tekintve, jobbról a jelenlegi összegek
Fotó: Picodi.com
Bár a romániai minimálbér-emelés mértéke messze nem elhanyagolható, az elemzésben azzal is összehasonlítják, hogyan változott egy év alatt az alapélelmiszereket tartalmazó „fogyasztói kosár” havi ára, aminek beszerzése tápanyagérték tekintetében nélkülözhetetlennek mondható. Az elemzők tejet (10 liter, 68,10 lej), kenyeret (10 darab 500 grammos, 53 lej), rizset (1,5 kg, 11,75 lej), tojást (20 db., 24,25 lej), sajtot (1 kg, 38,50 lej), húst (6 kg, 227,37 lej), gyümölcsöt (6 kg, 37,64 lej) és zöldséget (8 kg, 42,79 lej) „pakoltak” a kosárba.
Így 503,40 lejes havi összköltség jött ki, ami 17,8 százalékkal több, mint az egy évvel korábban hasonlóképpen összeállított „menü” ára. Ez a 2079 lejes jelenlegi minimálbér 24,2%-át teszi ki, miközben egy évvel korábban ugyanez az arány 22,5%-os volt. Tehát ez azt jelenti, hogy
A Picodi nemzetközi összehasonlításából kiderül, az alapvető fogyasztói kosarat az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Új-Zélandon a legkönnyebb megvásárolni, ahol az összeg a minimálbér kevesebb mint egytizedét teszi ki. E tekintetben a 24,2%-os aránnyal szereplő Románia a 36. helyen áll a 67 vizsgált ország között, nem sokkal a 23,9%-os aránnyal 34. Magyarország mögött.
Ugyanakkor számos országban sokkal rosszabb a helyzet: a sereghajtók között található Örményországban 78,7, Üzbegisztánban pedig 96,1 százalékos az arány, Nigériában pedig a minimálbér nem is elég arra, hogy kielégíthetők legyenek a legalapvetőbb szükségletek (116,5).
Visszatérve a romániai összegre: Marcel Ciolacu kormányfő decemberben azt ígérte, idén július elsején ismét nő a minimálbér, mégpedig a mostani bruttó 3300-ról várhatóan 3700 lejre.

Jövőre biztosan nőni fog az országos minimálbér – jelentette be Marcel Ciolacu a csütörtök esti kormányülés elején.
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!