Tárolóegységeket biztosítanának a prosumerré válás során akadályokba ütköző napelemtulajdonosoknak
Fotó: Pixabay
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk, ami az eddig felmerült legnagyobb probléma – közölte Adrian Corbu, a Környezetvédelmi Alap (AFM) alelnöke. Aki maga is áramtermelő-fogyasztóvá, azaz prosumerré válna, ám mivel szándékosan „nem szólt oda senkinek”, a saját bőrén tapasztalhatja meg a rendszer visszásságait.
2024. november 22., 16:432024. november 22., 16:43
Adrian Corbu a minap egy szakmai rendezvényen elárulta, maga is sikeresen megpályázta a Zöld ház programban fejenként biztosított 20 ezer lejes állami támogatást napelemes áramtermelő rendszer telepítésére, hogy prosumerré váljon. „Én is kedvezményezettje vagyok ennek a programnak, és a saját bőrömön tapasztalom meg, hogyan működik a rendszer. Nagy a probléma a rendszerek hálózatba kapcsolásával, a prosumertanúsítványok kiadásával.
– ismertette az Agerpres hírügynökség szerint a programot lebonyolító AFM alelnöke.
A hatóság képviselője úgy vélte, minden bizonnyal problémákat fog okozni a jövőben, ha egyrészt nem sikerül megszüntetni az elosztás és a szállítás egyensúlytalanságait, másrészt ha nem sikerül megkönnyíteni a lakossági fogyasztók számára, hogy belátható időn belül, egy hónap, két hónap alatt prosumerré váljanak, nem pedig nyolc hónapot várva.
„Közel 130 ezer kedvezményezett van mögöttünk, akiknek tárolórendszerekre van szükségük, mert nem tudják az általuk megtermelt energiát a hálózatba juttatni – és szerintem ez ma a legnagyobb probléma Romániában. Azt hiszem, már 20 éve beszélünk a villamos elosztóhálózatba történő beruházásokról, és bár ezek zajlanak, nagyon lassan haladnak. Úgy vélem, hogy a dolgok felgyorsítása mellett – legyen szó nap- vagy szélenergiáról – sokkal jobban kellene összpontosítanunk a szállító- és elosztórendszerre” – tette hozzá Adrian Corbu.
Eközben az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az általa képviselt vállalatok többet is tehetnének a bürokrácia csökkentése terén, tény, hogy
„Ez nem elhanyagolható szempont, tekintve a prosumerré válók növekedési ütemét. A meglévő keresletet nem lehet teljes mértékben kielégíteni” – jelentette ki Daniela Dărăban.
Elmondása szerint az elmúlt öt évben évente átlagosan 500 millió eurót fektettek be a villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztésébe. Ugyanakkor az ACUE elemzése szerint 2030-2035-re ezeket a beruházásokat meg kell háromszorozni évi 1,5 milliárd euróra, hogy meg tudjanak felelni a termelésnövekedésnek. Az ANRE által jóváhagyott szabályozási keret azonban szerinte nem kielégítő, és nem biztosítja, hogy bevonzzák a szükséges szintű magánfinanszírozást.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!