Tárolóegységeket biztosítanának a prosumerré válás során akadályokba ütköző napelemtulajdonosoknak
Fotó: Pixabay
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk, ami az eddig felmerült legnagyobb probléma – közölte Adrian Corbu, a Környezetvédelmi Alap (AFM) alelnöke. Aki maga is áramtermelő-fogyasztóvá, azaz prosumerré válna, ám mivel szándékosan „nem szólt oda senkinek”, a saját bőrén tapasztalhatja meg a rendszer visszásságait.
2024. november 22., 16:432024. november 22., 16:43
Adrian Corbu a minap egy szakmai rendezvényen elárulta, maga is sikeresen megpályázta a Zöld ház programban fejenként biztosított 20 ezer lejes állami támogatást napelemes áramtermelő rendszer telepítésére, hogy prosumerré váljon. „Én is kedvezményezettje vagyok ennek a programnak, és a saját bőrömön tapasztalom meg, hogyan működik a rendszer. Nagy a probléma a rendszerek hálózatba kapcsolásával, a prosumertanúsítványok kiadásával.
– ismertette az Agerpres hírügynökség szerint a programot lebonyolító AFM alelnöke.
A hatóság képviselője úgy vélte, minden bizonnyal problémákat fog okozni a jövőben, ha egyrészt nem sikerül megszüntetni az elosztás és a szállítás egyensúlytalanságait, másrészt ha nem sikerül megkönnyíteni a lakossági fogyasztók számára, hogy belátható időn belül, egy hónap, két hónap alatt prosumerré váljanak, nem pedig nyolc hónapot várva.
„Közel 130 ezer kedvezményezett van mögöttünk, akiknek tárolórendszerekre van szükségük, mert nem tudják az általuk megtermelt energiát a hálózatba juttatni – és szerintem ez ma a legnagyobb probléma Romániában. Azt hiszem, már 20 éve beszélünk a villamos elosztóhálózatba történő beruházásokról, és bár ezek zajlanak, nagyon lassan haladnak. Úgy vélem, hogy a dolgok felgyorsítása mellett – legyen szó nap- vagy szélenergiáról – sokkal jobban kellene összpontosítanunk a szállító- és elosztórendszerre” – tette hozzá Adrian Corbu.
Eközben az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az általa képviselt vállalatok többet is tehetnének a bürokrácia csökkentése terén, tény, hogy
„Ez nem elhanyagolható szempont, tekintve a prosumerré válók növekedési ütemét. A meglévő keresletet nem lehet teljes mértékben kielégíteni” – jelentette ki Daniela Dărăban.
Elmondása szerint az elmúlt öt évben évente átlagosan 500 millió eurót fektettek be a villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztésébe. Ugyanakkor az ACUE elemzése szerint 2030-2035-re ezeket a beruházásokat meg kell háromszorozni évi 1,5 milliárd euróra, hogy meg tudjanak felelni a termelésnövekedésnek. Az ANRE által jóváhagyott szabályozási keret azonban szerinte nem kielégítő, és nem biztosítja, hogy bevonzzák a szükséges szintű magánfinanszírozást.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!