Pörgött a fogyasztás az idei év első tíz hónapjában Romániában
Fotó: Haáz Vince
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. december 05., 13:392024. december 05., 13:39
A nyers adatok szerinti 8,7 százalékos növekedéshez a nem élelmiszertermékek eladásának 14,8 százalékos, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítésének 4,3 százalékos, illetve az üzemanyagok forgalmának 3,6 százalékos gyarapodása járult hozzá.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint
Tavaly októberhez képest az idei tizedik hónapban a nyers adatok szerint 11,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,6 százalékkal nőtt a román kiskereskedelmi forgalom – derül ki az Agerpres által szemlézett adatsorokból.
Idén szeptemberhez viszonyítva októberben a nyers adatok szerint 2,3 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 0,9 százalékos volt a növekedés.
mivel a belföldi termelés nem tudta tartani a lépést, így a megnövekedett kiskereskedelmi forgalom az import malmára hajtotta a vizet,
„Bár 2024-ben a háztartások reáljövedelmei növekedtek, az ország gazdasága jóval az eredeti várakozások alatt teljesített. Idén több fontos kormányzati döntésnek lehettünk tanúi, mint például a minimálbér emelése, a közalkalmazotti fizetések jelentős emelése, valamint a nyugdíjemelések, az infláció mérsékelt csökkenésével együtt, amelyek a háztartások reáljövedelmének dinamikus növekedéséhez vezettek.
– idézte az Romanian Economic Monitornak a Krónika által szerdán ismertetett elemzése Bálint Csabát, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagját, aki a RoEM kutatója.
A versenyszféra kínálata azonban nem tudott lépést tartani a belföldi fogyasztás növekedésével, és ez az import megugrásához vezetett.
„Az ipari termékek vagy az élelmiszerek behozatala idén erőteljesen emelkedett, és hasonló tendencia figyelhető meg a szolgáltatások, például az idegenforgalmi szolgáltatások terén is – a fogyasztók például a külföldi nyaralásokat részesítették előnyben a belföldi turizmussal szemben. Az import felfutásával párhuzamosan a külső kereslet sajnos szerény maradt. Az ipari szektorban, különösen Németországban és az eurózóna gazdaságában tapasztalható problémák az export sokkal mérsékeltebb növekedését eredményezték, mint amit az import esetében láthatunk.
– fejtette ki a makrogazdasági elemző.
Amint arról beszámoltunk, lefele módosította a romániai gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja,
olyan körülmények között, hogy az év elején még a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos gyarapodását vetítették előre. Ám már szeptemberben kiderült, hogy túlságosan derűlátók voltak, így akkor 1,8 százalékra rontották a prognózist.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!