Fotó: Gábos Albin
Közzétette kedden a honlapján a kormány a deficitcsökkentő csomag törvénytervezetének végső változatát. A jogszabályjavaslat többek között előírja a dohánytermékek jövedéki adójának módosítását, illetve a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatását.
2023. szeptember 26., 13:052023. szeptember 26., 13:05
A kormány a képviselőház és a szenátus kedden 18 órakor kezdődő együttes ülésén vállal felelősséget a törvénytervezetért a parlament előtt.
A változtatások az étkezési utalványokat, az előadásokra és sporteseményekre szóló jegyek általános forgalmi adóját (áfa/TVA) és a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó kiszámításának módját érintik.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett törvénytervezet kormány által jóváhagyott változata
a dohánytartalmú és a nikotinmentes elektronikus cigarettákra, illetve az 5-8 g/100 ml közötti és a 8 g/100 ml fölötti cukortartalmú alkoholmentes italokra.
E szerint a lakóingatlanok esetében ennek összegét úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik különadója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.
A megtakarításokat célzó előírások között szerepel az, hogy 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal csökkentik az államtitkári, államtanácsosi/államtitkár-helyettesi/alelnöki tisztségek számát, és a vezetői állások arányát az önálló költségvetésű intézményekben 8 százalékra korlátozzák.
A tervezet szerint 2023. október elsejétől csak a nettó 8 ezer lejes vagy ennél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak a 2019. január elsejei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű éves étkezési támogatásra. A korlátozás nem terjed ki az erőszakszervezetek – hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok stb. – alkalmazottaira. Az étkezési támogatás összegét 2025-től évente az inflációhoz fogják igazítani.
Emellett meghatározza azt is, hogy mennyit költhetnek a közintézmények üzemanyagokra és mobiltelefon-előfizetésekre.
A törvénytervezet szerint a helyi, megyei és központi hatóságoknak úgy kell megszüntetniük, átszervezniük vagy összevonniuk az alárendelt közintézményeket, hogy a következő két feltétel teljesüljön:
a) a személyzet létszáma legkevesebb 15 százalékkal csökken, beleértve a vezetői állások számát is
b) az intézmény működési költségei és dologi kiadásai legkevesebb 15 százalékkal csökkennek
A közintézmények ilyen módon történő átszervezését, összevonását vagy megszüntetését 2023. október elseje és 2024. január elseje között kell lebonyolítani.
A törvénytervezet az adóelkerülést célzó, illetve a pénzügyi fegyelmet erősítő intézkedéseket is tartalmaz.
A miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy véglegesítették a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések jogszabálytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!