Fotó: Gábos Albin
Közzétette kedden a honlapján a kormány a deficitcsökkentő csomag törvénytervezetének végső változatát. A jogszabályjavaslat többek között előírja a dohánytermékek jövedéki adójának módosítását, illetve a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatását.
2023. szeptember 26., 13:052023. szeptember 26., 13:05
A kormány a képviselőház és a szenátus kedden 18 órakor kezdődő együttes ülésén vállal felelősséget a törvénytervezetért a parlament előtt.
A változtatások az étkezési utalványokat, az előadásokra és sporteseményekre szóló jegyek általános forgalmi adóját (áfa/TVA) és a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó kiszámításának módját érintik.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett törvénytervezet kormány által jóváhagyott változata
a dohánytartalmú és a nikotinmentes elektronikus cigarettákra, illetve az 5-8 g/100 ml közötti és a 8 g/100 ml fölötti cukortartalmú alkoholmentes italokra.
E szerint a lakóingatlanok esetében ennek összegét úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik különadója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.
A megtakarításokat célzó előírások között szerepel az, hogy 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal csökkentik az államtitkári, államtanácsosi/államtitkár-helyettesi/alelnöki tisztségek számát, és a vezetői állások arányát az önálló költségvetésű intézményekben 8 százalékra korlátozzák.
A tervezet szerint 2023. október elsejétől csak a nettó 8 ezer lejes vagy ennél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak a 2019. január elsejei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű éves étkezési támogatásra. A korlátozás nem terjed ki az erőszakszervezetek – hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok stb. – alkalmazottaira. Az étkezési támogatás összegét 2025-től évente az inflációhoz fogják igazítani.
Emellett meghatározza azt is, hogy mennyit költhetnek a közintézmények üzemanyagokra és mobiltelefon-előfizetésekre.
A törvénytervezet szerint a helyi, megyei és központi hatóságoknak úgy kell megszüntetniük, átszervezniük vagy összevonniuk az alárendelt közintézményeket, hogy a következő két feltétel teljesüljön:
a) a személyzet létszáma legkevesebb 15 százalékkal csökken, beleértve a vezetői állások számát is
b) az intézmény működési költségei és dologi kiadásai legkevesebb 15 százalékkal csökkennek
A közintézmények ilyen módon történő átszervezését, összevonását vagy megszüntetését 2023. október elseje és 2024. január elseje között kell lebonyolítani.
A törvénytervezet az adóelkerülést célzó, illetve a pénzügyi fegyelmet erősítő intézkedéseket is tartalmaz.
A miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy véglegesítették a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések jogszabálytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!