Fotó: Clujtourism.ro
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, miután az előző, decemberi határidőre egyetlen ajánlat sem érkezett, holott tizenhárom cég is érdeklődött a projekt iránt.
2024. január 17., 10:542024. január 17., 10:54
A hírt az Economedia.ro gazdasági portál tette közzé. Mint írták,
„Több mint 70 esetben kérték a részletek tisztázását, mind a benyújtási határidő esetleges meghosszabbítására, mind a szerződési feltételekre vonatkozóan. Ezek közül néhányat már elfogadtunk. Elrendeltük a közbeszerzési eljárás sürgős folytatását a műszaki-gazdasági dokumentációra vonatkozóan, figyelembe véve az első szakaszban beérkezett összes pontosítást. Bízunk abban, hogy az eljárás a jövő hét elején folytatódik, a magánszektor kéréseit figyelembe vevő, továbbfejlesztett közbeszerzési dokumentációval. Ez növelni fogja az eljárás sikeres kimenetelének esélyét, amelynek eredeti határideje 30 nap” – idézte Burduja január 5-ei nyilatkozatát a keddi cikk.
Hiába gondolja komolyan a kormány a Tarnica víztározónál elképzelt óriásberuházást, törölni kellett az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt versenytárgyalást.
Mint ismeretes, az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság 2023 októberében írta ki a versenytárgyalást a Kolozsvártól 30 kilométerre található tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, amelyre 17,5 millió lejt szántak.
és azt mondta, sok érdeklődő befektető van, köztük olyan nagyvállalatok, mint a francia EDF vagy a japán Itochu.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
A versenytárgyalásra 2023. december 27-éig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). A SEAP-on viszont a határidő lejárta után mindössze ennyit közöltek: „ez az eljárás automatikusan megszűnt, mivel a regisztrált ajánlattevők egyike sem adta meg pénzügyi ajánlatát és/vagy nem adott választ az összes elektronikus értékelési szempontra az ajánlatok benyújtásának határidejéig”.
Az értékelési tényezők a következők voltak: az ár (40 százalékos arány az értékelésben), az ajánlattevők csapatában dolgozó szakértők tapasztalata, azaz a megvalósított hasonló projektek száma (30%) és a „megfelelő módszertan bemutatása a szerződés végrehajtásához, valamint az emberi erőforrások és tevékenységek megfelelő tervezése” (30%).
Csupán néhány hetet „nyugodott békében” a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározóhoz évtizedek óta tervezett óriásberuházás.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!