Fotó: Látványterv
Hiába gondolja komolyan a román kormány a Tarnica víztározónál elképzelt óriásberuházást, törölni kellett az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt versenytárgyalást. Az ok: vagy senki nem jelentkezett, vagy egyetlen ajánlat sem felelt meg a kiírásban szereplő feltételeknek.
2024. január 06., 10:492024. január 06., 10:49
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) 2023 októberében írta ki a versenytárgyalást a Kolozsvártól 30 kilométerre található tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter akkor szívügyének nevezte a projektet, amelyet amúgy legutóbb tavaly nyári tárcavezetői kinevezése előtt csupán hetekkel „temettek el”, és azt mondta,
A versenytárgyalásra 2023. december 27-éig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). A SEAP-on viszont most csak ennyi látható: „ez az eljárás automatikusan megszűnt, mivel a regisztrált ajánlattevők egyike sem adta meg pénzügyi ajánlatát és/vagy nem adott választ az összes elektronikus értékelési szempontra az ajánlatok benyújtásának határidejéig”.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) kiírta a versenytárgyalást az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Az értékelési tényezők a következők voltak: az ár (40 százalékos arány az értékelésben), az ajánlattevők csapatában dolgozó szakértők tapasztalata, azaz a megvalósított hasonló projektek száma (30%) és a „megfelelő módszertan bemutatása a szerződés végrehajtásához, valamint az emberi erőforrások és tevékenységek megfelelő tervezése” (30%).
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – tavaly július elején ismét úgy tűnt, hogy talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Majd néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű sorsa. „Tarnica-Lapistyának hívják. Évtizedes projekt, amelyről sokat beszéltek, a fiókokban feledték. Vállaltam, hogy mindent megteszünk ezen álom megvalósításáért” – közölte a június 15-én kinevezett energetikai tárcavezető. Sebastian Burduja bejegyzésében akkor azt írta: két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. „Természetes akkumulátor” – ecsetelte a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés.
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!