A nagy sebességű vasút tervezett európai hálózata menetidőkkel
Fotó: Transport.ec.europa.eu
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagy sebességű vasút kiépítésével.
2025. november 05., 20:272025. november 05., 20:27
A gyors, kényelmes, biztonságos és megbízható vasúti szolgáltatások fellendítésével a terv támogatja az EU azon kettős célját, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és megerősítse Európa globális versenyképességét – olvasható az Európai Bizottság nagy sebességű vasútról szóló tájékoztatásában. A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve a terv azt a célt tűzi ki, hogy a jelenlegihez képest felére csökkentse számos népszerű európai vasúti utazás időtartamát.
A következő másfél évtizedben, azaz 2040-ig megvalósítandó célok szerint hasonló időt venne igénybe a román fővárosból Szófiáig is eljutni: hat óra alatt a jelenlegi bő tíz helyett. Ugyanakkor Budapestről például Zágrábba 4 óra 15 percet tartana a vonatút a jelenlegi hat helyett, Pozsonyba pedig egy órával gyorsabban, 1 óra 40 perc alatt lehetne eljutni.
A román tengerpartot és Bukarestet Erdélyen át Magyarországgal összekötő nagy sebességű vasút terve nemrég szintén „európai napirenden” volt. Amint arról októberben beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek. Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötik össze Budapestet Erdély fővárosával. A nagy sebességű vasút ötletét azóta már-már a román hatóságok is felkarolták, tanulmányok is készültek.
Európa egészére tekintve a szerdán előterjesztett terv szerint 2030-ra például az utasok hét óra helyett négy óra alatt utazhatnak Berlinből Koppenhágába. 2035-re Szófia és Athén között mindössze hat óra lesz a távolság vasúton, míg az új, határokon átnyúló összeköttetések összekötik a balti országokat, és lehetővé teszik az utasok számára, hogy Madridon keresztül Párizsból Lisszabonba utazzanak.
A terv célja, hogy 2040-re jól működő és gyorsabb nagy sebességű vasúti hálózat jöjjön létre, a kulcsfontosságú intézkedések pedig a következő négy pillér köré szerveződnek:
Az intézkedések többek között lehetővé teszik a nagyobb sebességek lehetőségeinek azonosítását, beleértve a jóval 250 km/h feletti sebességet is, amennyiben az gazdaságilag megvalósítható. A cél a finanszírozási források és a magánberuházások jobb összehangolása, valamint a nagy sebességű vasúti projektek uniós finanszírozási ökoszisztémájának megerősítése, biztosítva a TEN-T hálózat 2040-ig történő befejezését.
A jogszabályok ugyanakkor támogatni fogják a használt járművek piacának fejlesztését; a határokon átnyúló vasúti jegyértékesítési és foglalási rendszerek javítását; az új nagy sebességű szolgáltatók belépési korlátainak felszámolását; a nagy sebességű járművek következő generációjának fejlesztését; a vasúti infrastruktúra-kapacitás felhasználásának jobb összehangolását.
Emellett Európa biztonságát is erősíteni fogja azáltal, hogy megkönnyíti a csapatok és katonai felszerelések gyors mozgását a polgári teherszállítás mellett.
„A nagy sebességű vasút nemcsak az utazási idő csökkentéséről szól, hanem az európaiak egyesítéséről, gazdaságunk megerősítéséről és a fenntartható közlekedésért folytatott globális verseny élére állásáról is. A mai tervvel az ambíciót cselekvéssé alakítjuk: az akadályok lebontása, a modern infrastruktúrába történő beruházások mozgósítása, valamint a határokon átnyúló vasútnak a karbonsemleges, versenyképes és biztonságos Európa gerincévé tétele. A polgárok Unió-szerte élvezhetik a gyorsabb, biztonságosabb és megfizethetőbb utazások előnyeit, amelyek közelebb hozzák egymáshoz Európát” – nyilatkozta az EB tájékoztatója szerint Apostolos Tzitzikostas fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos.
A szerdán előterjesztett terv kiegészíti a távolsági és a határokon átnyúló vasút fellendítésére irányuló uniós cselekvési terv keretében folyamatban lévő munkát, és a jelentős uniós finanszírozásban részesülő transzeurópai közlekedési hálózat kiteljesítésére irányuló uniós erőfeszítésekre épül. Az EU eddig úgy határozott, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül Unió-szerte 804 vasúti infrastrukturális projektet támogat összesen 34,4 milliárd euróval. Ez a teljes CEF-beruházás 68,76%-át teszi ki.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkentek a fogyasztóknak nyújtott hitelek referenciaindexei. Jelentősebb kamatcsökkenésekre azonban még várni kell, a magas infláció ugyanis továbbra sem teszi lehetővé az alapkamat mérséklését.
Húsvét közeledtével fokozottan ellenőrzi a boltok, szupermarketek, piacok kínálatát az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). A megyei igazgatóságoknál az ortodox húsvét szombatjáig minden nap biztosítanak ügyeletet.
Idén márciusban 4,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 harmadik hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) szerdán közzétett előzetes adataiból.
Hivatalos bejelentés nem történt, és sokáig a Peco-online.ro ármonitor sem mutatta, de szerda reggel néhány töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a piacvezető Petrom.
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta – jelentette ki kedden Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!