A nagy sebességű vasút tervezett európai hálózata menetidőkkel
Fotó: Transport.ec.europa.eu
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagy sebességű vasút kiépítésével.
2025. november 05., 20:272025. november 05., 20:27
A gyors, kényelmes, biztonságos és megbízható vasúti szolgáltatások fellendítésével a terv támogatja az EU azon kettős célját, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és megerősítse Európa globális versenyképességét – olvasható az Európai Bizottság nagy sebességű vasútról szóló tájékoztatásában. A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve a terv azt a célt tűzi ki, hogy a jelenlegihez képest felére csökkentse számos népszerű európai vasúti utazás időtartamát.
A következő másfél évtizedben, azaz 2040-ig megvalósítandó célok szerint hasonló időt venne igénybe a román fővárosból Szófiáig is eljutni: hat óra alatt a jelenlegi bő tíz helyett. Ugyanakkor Budapestről például Zágrábba 4 óra 15 percet tartana a vonatút a jelenlegi hat helyett, Pozsonyba pedig egy órával gyorsabban, 1 óra 40 perc alatt lehetne eljutni.
A román tengerpartot és Bukarestet Erdélyen át Magyarországgal összekötő nagy sebességű vasút terve nemrég szintén „európai napirenden” volt. Amint arról októberben beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek. Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötik össze Budapestet Erdély fővárosával. A nagy sebességű vasút ötletét azóta már-már a román hatóságok is felkarolták, tanulmányok is készültek.
Európa egészére tekintve a szerdán előterjesztett terv szerint 2030-ra például az utasok hét óra helyett négy óra alatt utazhatnak Berlinből Koppenhágába. 2035-re Szófia és Athén között mindössze hat óra lesz a távolság vasúton, míg az új, határokon átnyúló összeköttetések összekötik a balti országokat, és lehetővé teszik az utasok számára, hogy Madridon keresztül Párizsból Lisszabonba utazzanak.
A terv célja, hogy 2040-re jól működő és gyorsabb nagy sebességű vasúti hálózat jöjjön létre, a kulcsfontosságú intézkedések pedig a következő négy pillér köré szerveződnek:
Az intézkedések többek között lehetővé teszik a nagyobb sebességek lehetőségeinek azonosítását, beleértve a jóval 250 km/h feletti sebességet is, amennyiben az gazdaságilag megvalósítható. A cél a finanszírozási források és a magánberuházások jobb összehangolása, valamint a nagy sebességű vasúti projektek uniós finanszírozási ökoszisztémájának megerősítése, biztosítva a TEN-T hálózat 2040-ig történő befejezését.
A jogszabályok ugyanakkor támogatni fogják a használt járművek piacának fejlesztését; a határokon átnyúló vasúti jegyértékesítési és foglalási rendszerek javítását; az új nagy sebességű szolgáltatók belépési korlátainak felszámolását; a nagy sebességű járművek következő generációjának fejlesztését; a vasúti infrastruktúra-kapacitás felhasználásának jobb összehangolását.
Emellett Európa biztonságát is erősíteni fogja azáltal, hogy megkönnyíti a csapatok és katonai felszerelések gyors mozgását a polgári teherszállítás mellett.
„A nagy sebességű vasút nemcsak az utazási idő csökkentéséről szól, hanem az európaiak egyesítéséről, gazdaságunk megerősítéséről és a fenntartható közlekedésért folytatott globális verseny élére állásáról is. A mai tervvel az ambíciót cselekvéssé alakítjuk: az akadályok lebontása, a modern infrastruktúrába történő beruházások mozgósítása, valamint a határokon átnyúló vasútnak a karbonsemleges, versenyképes és biztonságos Európa gerincévé tétele. A polgárok Unió-szerte élvezhetik a gyorsabb, biztonságosabb és megfizethetőbb utazások előnyeit, amelyek közelebb hozzák egymáshoz Európát” – nyilatkozta az EB tájékoztatója szerint Apostolos Tzitzikostas fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos.
A szerdán előterjesztett terv kiegészíti a távolsági és a határokon átnyúló vasút fellendítésére irányuló uniós cselekvési terv keretében folyamatban lévő munkát, és a jelentős uniós finanszírozásban részesülő transzeurópai közlekedési hálózat kiteljesítésére irányuló uniós erőfeszítésekre épül. Az EU eddig úgy határozott, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül Unió-szerte 804 vasúti infrastrukturális projektet támogat összesen 34,4 milliárd euróval. Ez a teljes CEF-beruházás 68,76%-át teszi ki.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!