Kezet rá! Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter és Szijjártó Péter Bukarestben
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
2024. szeptember 03., 15:262024. szeptember 03., 15:26
2024. szeptember 03., 15:382024. szeptember 03., 15:38
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen először is arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a veszélyek korában él, amikor is az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak. Aláhúzta: a kormánynak ezért fontos célja és egyben kötelessége a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett.
Tájékoztatása szerint az erre vonatkozó stratégia négy pilléren nyugszik. Az első a nukleáris kapacitások bővítése a két új paksi reaktor építésével, aminek nyomán az atomerőmű teljesítménye a mostani 2000 megawattról 4400-ra fog nőni. A második a napenergia-kapacitás fejlesztése, ami igen jól halad, miután az elmúlt öt évben a napelemek összteljesítménye mintegy nyolcszorosára nőtt, 6700 megawattra – sorolta. Harmadik pillérként az együttműködési lehetőségek keresését említette a megbízható ellátókkal.
Majd kitért az új szállítási útvonalak bevonására is. Erre a szavai szerint a legjobb példa éppen az úgynevezett Zöld Energiafolyosó lesz, amely teljesen új zöldenergia-források bevonását teheti lehetővé Georgiából és Azerbajdzsánból, így fenntarthatóbbá téve Magyarország áramfogyasztását. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
Emlékeztetett, hogy Romániában új magasfeszültségű áramvezeték épül e célból, amely 2028-2029-re éri majd el a magyar határt, így lehetővé téve hazánk hozzáférését is az új forráshoz. Kiemelte, hogy Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken.
A mostani ülést a projekt szempontjából mérföldkőnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy közel van „az a pont, ahonnan már nincs visszafordulás”, mivel a részvevő országok villamosenergia-vállalatai közös társaságot hoznak létre, illetve rövidesen aláírják a zöldenergia-partnerségi megállapodás módosítását is annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az európai előírásoknak.
– jelentette ki. Közölte, hogy a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re. Szijjártó Péter azon reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió anyagilag is részt fog venni a projektben. „Értjük a fantasztikusan szép szavakat a diverzifikációról, értjük az inspirációt, viszont ez nem ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés, amihez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez pedig igen ritkán valósul meg pénzügyi támogatás nélkül” – fogalmazott.
„Ezért aztán reméljük, hogy az EU a maga részéről is komolyan elköteleződik a diverzifikáció mellett, és hozzájárul majd pénzügyileg is a projektünkhöz” – tette hozzá. Rámutatott, hogy amennyiben elkészül, rekordhosszúságú lesz a projekt keretében megépítendő 1100 kilométeres tengeralatti vezeték, amelyen keresztül megvalósítható lesz a zöld villamosenergia importja.
A kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!