
Kezet rá! Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter és Szijjártó Péter Bukarestben
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Már közel van az a pont az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
2024. szeptember 03., 15:262024. szeptember 03., 15:26
2024. szeptember 03., 15:382024. szeptember 03., 15:38
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélésen először is arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a veszélyek korában él, amikor is az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak. Aláhúzta: a kormánynak ezért fontos célja és egyben kötelessége a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett.
Tájékoztatása szerint az erre vonatkozó stratégia négy pilléren nyugszik. Az első a nukleáris kapacitások bővítése a két új paksi reaktor építésével, aminek nyomán az atomerőmű teljesítménye a mostani 2000 megawattról 4400-ra fog nőni. A második a napenergia-kapacitás fejlesztése, ami igen jól halad, miután az elmúlt öt évben a napelemek összteljesítménye mintegy nyolcszorosára nőtt, 6700 megawattra – sorolta. Harmadik pillérként az együttműködési lehetőségek keresését említette a megbízható ellátókkal.
Majd kitért az új szállítási útvonalak bevonására is. Erre a szavai szerint a legjobb példa éppen az úgynevezett Zöld Energiafolyosó lesz, amely teljesen új zöldenergia-források bevonását teheti lehetővé Georgiából és Azerbajdzsánból, így fenntarthatóbbá téve Magyarország áramfogyasztását. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
Emlékeztetett, hogy Romániában új magasfeszültségű áramvezeték épül e célból, amely 2028-2029-re éri majd el a magyar határt, így lehetővé téve hazánk hozzáférését is az új forráshoz. Kiemelte, hogy Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken.
A mostani ülést a projekt szempontjából mérföldkőnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy közel van „az a pont, ahonnan már nincs visszafordulás”, mivel a részvevő országok villamosenergia-vállalatai közös társaságot hoznak létre, illetve rövidesen aláírják a zöldenergia-partnerségi megállapodás módosítását is annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az európai előírásoknak.
– jelentette ki. Közölte, hogy a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re. Szijjártó Péter azon reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió anyagilag is részt fog venni a projektben. „Értjük a fantasztikusan szép szavakat a diverzifikációról, értjük az inspirációt, viszont ez nem ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés, amihez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez pedig igen ritkán valósul meg pénzügyi támogatás nélkül” – fogalmazott.
„Ezért aztán reméljük, hogy az EU a maga részéről is komolyan elköteleződik a diverzifikáció mellett, és hozzájárul majd pénzügyileg is a projektünkhöz” – tette hozzá. Rámutatott, hogy amennyiben elkészül, rekordhosszúságú lesz a projekt keretében megépítendő 1100 kilométeres tengeralatti vezeték, amelyen keresztül megvalósítható lesz a zöld villamosenergia importja.

A kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!