Fotó: Barabás Ákos
Nincs egyetértés a bukaresti kormánykoalícióban a készpénzhasználat korlátozása terén: bár az intézkedéscsomagra mindkét kormánypárt rábólintott, Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke most azt mondja, le kellene mondani az 5000 lejes küszöbről.
2023. november 06., 12:232023. november 06., 12:23
2023. november 06., 12:382023. november 06., 12:38
Mielőbb felül kell vizsgálni a készpénzforgalmat korlátozó intézkedést – jelentette ki hétfőn a kisebbik kormánypárt elnöke, aki szerint vagy visszaállítják a 10 ezer lejes felső határt, vagy a kormány más megoldást talál ki.
– mondta az PNL vezetője. Ciucă amúgy azt mondja, ő már a kezdettől nem értett egyet az intézkedéssel, de erről a PNL–PSD-koalíció szintjén született döntés.
„Nem egyoldalúan hoztuk meg, ezt a döntést megvitattuk, és akkor mindannyian egyetértettük, hogy ez egy felvállalt döntés, amely hozzájárul az adócsalás csökkentéséhez, de nem hiszem, hogy a polgár az adócsalás oka” – fogalmazott most Ciucă.
„A miniszterelnök azt mondta, hogy tárgyal a bankszektorral és más intézményekkel, és elő fog állni egy megoldással” – tette hozzá a PNL elnöke.
Újfent megszólalt a témában hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök is. Rámutatott: a pénzügyminiszter közölte, az ANAF technikai csoportja állt elő ezekkel a javaslatokkal, és elmondása szerint akkor a koalícióban senki nem ellenezte. Ciolacu ismételten leszögezte, hogy
„Nem tudom, hogy a plafonok megváltoztatása a legjobb megoldás-e. Ez a kisvállalkozók problémája, és ott, a készpénzes fizetéseknél, hogy ne legyenek hosszú sorok a banknál. Nem hiszem, hogy ezt bárki is szeretné, ezért szeretnék beszélni a kkv-kkal is. És úgy gondolom, hogy termékcsoportok szerint, háztartási gépek, háztartásban szükséges dolgok, ne nehezítsük meg az emberek életét” – jelentette ki Ciolacu.
Amint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă pénteken újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte a készpénzfizetés korlátozásának enyhítését is.
Marcel Ciolacu kormányfő ugyanakkor pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy találkozóra hívja a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank szakértőit, illetve a kisvállalkozók, a bankok és a civil társadalom képviselőit egyeztetni a készpénzfizetés korlátozásáról.
Bejegyzésében a miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány intézkedésére reagálva a bankok növelni készülnek az illetékeiket.
Marcel Ciolacu kormányfő pénteken bejelentette: jövő hétre találkozóra hívja a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank szakértőit, illetve a kisvállalkozók, a bankok és a civil társadalom képviselőit egyeztetni a készpénzfizetés korlátozásáról.
Mint ismeretes, november elsejétől készpénzfizetési korlátozások léptek hatályba Romániában. Ezek szerint a jogi személyek és természetes személyek közötti bevételek és kifizetések napi felső határa 5000 lej személyenként. Emellett a jogi személyek pénztárában lévő készpénzösszeg a nap végén nem haladhatja meg az 50 000 lejt. Két természetes személy között naponta legtöbb 10 000 lejes készpénzfizetés történhet.
Az intézkedések hatályba lépését követően több romániai bank is bejelentette, emelik a készpénz-műveletek díjszabásait. A Hotnews.ro portál elemzése rámutat, az intézkedés a vidéki kisboltok tulajdonosait érinti a leginkább negatívan, hiszen vevőik többnyire készpénzzel fizetnek, ők pedig kötelesek a befolyt összegeket elhelyezni a vállalkozás számláján.
Az 5000 lejes készpénzfizetési korlát az adócsalás elleni fellépés egyik eszköze, és nem fogja érinteni a polgárokat – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő kedd este.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!