Feljegyzendő tények. Novák Katalin szerdán Klaus Iohannist fogadta a Sándor-palotában
Fotó: Presidency
Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz, külön Magyarország esetében pedig 1 a 17-hez – közölte a Ziarul Financiar. A gazdasági lap címlapsztorija akár Klaus Iohannis román államfő szerdai budapesti látogatása „apropójaként” is szolgálhat, hiszen a Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen természetesen terítékre került a Bukarest által nehezményezett, Erdélyt és a Partiumot érintő magyar gazdaságfejlesztési program is.
2023. október 12., 17:532023. október 12., 17:53
A nyomtatott lap címlapsztorijának internetes ajánlója csütörtökre virradó éjszaka került fel a Zf.ro portálra. Ebben kiemelik: a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb kimutatásai szerint 2022 végén a Romániából érkező közvetlen beruházások összesen 420 millió eurót tettek ki a kommunista blokk másik négy volt állama, Magyarország, Bulgária, Csehország és Lengyelország esetében, míg fordítva – tehát az említett négy országból Romániába – 5,1 milliárd eurót fektettek be, azaz minden 12 euró után egyet „kapnak vissza”. A cikkhez mellékelt táblázatból kiderül, hogy
Miközben Bulgária esetében nincs ekkora különbség, de ez esetben is Románia adja a kevesebbet (253,6 millió/400 millió), Csehországra (8,4/962 millió euró) és Lengyelországra (3,1 millió/1,066 milliárd euró) tekintve már óriási kilengést mutat a mérleg nyelve.
A Ziarul Financiar emlékeztet: 1989-ben Románia a többi négy országgal „karöltve” szabadult a kommunizmusból, a nyugati kapitalizmus felé véve az irányt. Azonban a lapnak nyilatkozó Aurelian Dochia pénzügyi elemző szerint főleg Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal hamarabb tudott külföldi tőkét bevonzani, miközben Romániának nem sikerült megbízható befogadó közeget kínálnia az elhúzódó átmeneti időszak miatt. Ráadásul az említett országokban a helyiek hamar „eltanulták a szakmát” a nyugatiaktól, és előbbiek is beléptek más piacokra.
– értékelt az elemző.
Ettől függetlenül ma virágzónak tekintik például a magyar–román gazdasági együttműködést – ez a két ország államfőjének szerdai budapesti találkozóján is elhangzott. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Klaus Iohannis is úgy vélte: a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Amint arról beszámoltunk, a román államfő a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programjára is kitért, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás nem változott: továbbra is etnikai alapú diszkriminációt és jóváhagyási, azaz kontrollszerepet emleget.
Emellett a román és európai törvények tiszteletben tartásával, a román fél jóváhagyásával kell finanszírozni őket” – szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására „Románia teljes területén”, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti tárgyalások után, bizonyos ügyekben nem közeledtek az álláspontok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás