Feljegyzendő tények. Novák Katalin szerdán Klaus Iohannist fogadta a Sándor-palotában
Fotó: Presidency
Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz, külön Magyarország esetében pedig 1 a 17-hez – közölte a Ziarul Financiar. A gazdasági lap címlapsztorija akár Klaus Iohannis román államfő szerdai budapesti látogatása „apropójaként” is szolgálhat, hiszen a Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen természetesen terítékre került a Bukarest által nehezményezett, Erdélyt és a Partiumot érintő magyar gazdaságfejlesztési program is.
2023. október 12., 17:532023. október 12., 17:53
A nyomtatott lap címlapsztorijának internetes ajánlója csütörtökre virradó éjszaka került fel a Zf.ro portálra. Ebben kiemelik: a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb kimutatásai szerint 2022 végén a Romániából érkező közvetlen beruházások összesen 420 millió eurót tettek ki a kommunista blokk másik négy volt állama, Magyarország, Bulgária, Csehország és Lengyelország esetében, míg fordítva – tehát az említett négy országból Romániába – 5,1 milliárd eurót fektettek be, azaz minden 12 euró után egyet „kapnak vissza”. A cikkhez mellékelt táblázatból kiderül, hogy
Miközben Bulgária esetében nincs ekkora különbség, de ez esetben is Románia adja a kevesebbet (253,6 millió/400 millió), Csehországra (8,4/962 millió euró) és Lengyelországra (3,1 millió/1,066 milliárd euró) tekintve már óriási kilengést mutat a mérleg nyelve.
A Ziarul Financiar emlékeztet: 1989-ben Románia a többi négy országgal „karöltve” szabadult a kommunizmusból, a nyugati kapitalizmus felé véve az irányt. Azonban a lapnak nyilatkozó Aurelian Dochia pénzügyi elemző szerint főleg Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal hamarabb tudott külföldi tőkét bevonzani, miközben Romániának nem sikerült megbízható befogadó közeget kínálnia az elhúzódó átmeneti időszak miatt. Ráadásul az említett országokban a helyiek hamar „eltanulták a szakmát” a nyugatiaktól, és előbbiek is beléptek más piacokra.
– értékelt az elemző.
Ettől függetlenül ma virágzónak tekintik például a magyar–román gazdasági együttműködést – ez a két ország államfőjének szerdai budapesti találkozóján is elhangzott. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Klaus Iohannis is úgy vélte: a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Amint arról beszámoltunk, a román államfő a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programjára is kitért, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás nem változott: továbbra is etnikai alapú diszkriminációt és jóváhagyási, azaz kontrollszerepet emleget.
Emellett a román és európai törvények tiszteletben tartásával, a román fél jóváhagyásával kell finanszírozni őket” – szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására „Románia teljes területén”, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti tárgyalások után, bizonyos ügyekben nem közeledtek az álláspontok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával „büszkélkedhet”, egy 93 országot górcső alá vevő elemzés szerint világviszonylatban is az előkelőnek cseppet sem mondható 24. helyet foglalja el a román inflációs ráta.
1,85 milliárd dolláros beruházási költség mellett 2,2 milliárd dolláros éves bevételt becsül az amerikai Critical Metals nevű cég Erdélyben tervezett ritkadöldfém-feldolgozó üzemében.
A legnagyobb romániai földgázkitermelő és -szolgáltató azt tervezi, hogy beszáll a lakossági gázszolgáltatásba is.
Tovább drágult csütörtökön a gázolaj – ez már a harmadik egymást követő nap, hogy a dízel autót vezető sofőröknek többet kell lepengetniük tankoláskor, mint egy nappal korábban.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) pontosítani akarja azokat a szabályokat, amelyek alapján egy vállalkozás vagy más adós rendezetlen adótartozásaiért egy másik személyt is felelőssé lehet tenni.
A horvát Prima Group tulajdonába került a nagyszalontai ADA bútorgyár – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter azt ígéri, nem fog leállni a vasúti közlekedés Romániában. A tárcavezető azt követően volt kénytelen kedden megszólalni, hogy a vasúti szakszervezetek újfent vészharangot kongattak.
Ha reggel még nem is, délre már nőttek az üzemanyagárak a piacvezető Petromnál, ahogy az OMV-nél is.
A pénzügyminisztérium döntése értelmében szeptember 16. és 30. között továbbra is az alacsonyabb jövedékiadó-szintet alkalmazzák.
Három kontinens kilenc országából érkeztek csapatok Kolozsvárra a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara által szervezett Babeș-Bolyai University International Case Competition (BBU-ICC) nemzetközi gazdasági esettanulmány-versenyre.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás