Feljegyzendő tények. Novák Katalin szerdán Klaus Iohannist fogadta a Sándor-palotában
Fotó: Presidency
Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz, külön Magyarország esetében pedig 1 a 17-hez – közölte a Ziarul Financiar. A gazdasági lap címlapsztorija akár Klaus Iohannis román államfő szerdai budapesti látogatása „apropójaként” is szolgálhat, hiszen a Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen természetesen terítékre került a Bukarest által nehezményezett, Erdélyt és a Partiumot érintő magyar gazdaságfejlesztési program is.
2023. október 12., 17:532023. október 12., 17:53
A nyomtatott lap címlapsztorijának internetes ajánlója csütörtökre virradó éjszaka került fel a Zf.ro portálra. Ebben kiemelik: a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb kimutatásai szerint 2022 végén a Romániából érkező közvetlen beruházások összesen 420 millió eurót tettek ki a kommunista blokk másik négy volt állama, Magyarország, Bulgária, Csehország és Lengyelország esetében, míg fordítva – tehát az említett négy országból Romániába – 5,1 milliárd eurót fektettek be, azaz minden 12 euró után egyet „kapnak vissza”. A cikkhez mellékelt táblázatból kiderül, hogy
Miközben Bulgária esetében nincs ekkora különbség, de ez esetben is Románia adja a kevesebbet (253,6 millió/400 millió), Csehországra (8,4/962 millió euró) és Lengyelországra (3,1 millió/1,066 milliárd euró) tekintve már óriási kilengést mutat a mérleg nyelve.
A Ziarul Financiar emlékeztet: 1989-ben Románia a többi négy országgal „karöltve” szabadult a kommunizmusból, a nyugati kapitalizmus felé véve az irányt. Azonban a lapnak nyilatkozó Aurelian Dochia pénzügyi elemző szerint főleg Magyarország, Lengyelország és Csehország sokkal hamarabb tudott külföldi tőkét bevonzani, miközben Romániának nem sikerült megbízható befogadó közeget kínálnia az elhúzódó átmeneti időszak miatt. Ráadásul az említett országokban a helyiek hamar „eltanulták a szakmát” a nyugatiaktól, és előbbiek is beléptek más piacokra.
– értékelt az elemző.
Ettől függetlenül ma virágzónak tekintik például a magyar–román gazdasági együttműködést – ez a két ország államfőjének szerdai budapesti találkozóján is elhangzott. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Klaus Iohannis is úgy vélte: a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Amint arról beszámoltunk, a román államfő a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programjára is kitért, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás nem változott: továbbra is etnikai alapú diszkriminációt és jóváhagyási, azaz kontrollszerepet emleget.
Emellett a román és európai törvények tiszteletben tartásával, a román fél jóváhagyásával kell finanszírozni őket” – szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására „Románia teljes területén”, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti tárgyalások után, bizonyos ügyekben nem közeledtek az álláspontok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás