Megfognák a pénzt. Brüsszelben készül tárgyalni a kormány a költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedésekről
Fotó: Pixabay
Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli. A multinacionális cégekre lesújtó adó kivetésére irányuló szándékot már megerősítették, a többiről egyelőre annyit tudni, hogy szerepeltek a koalíciós ülés napirendjén, és valószínűleg az Európai Bizottsággal is egyeztetni fognak azokról a kormány képviselői. Biztosat viszont csak akkor fogunk tudni, ha Brüsszel is rábólint az intézkedéscsomagra.
2023. augusztus 24., 17:242023. augusztus 24., 17:24
A multinacionális cégek 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha a 16 százalékos társasági adó ennél az összegnél alacsonyabb – erősítette meg Daniel Zamfir szociáldemokrata párti (PSD), a felsőház gazdasági bizottság elnöke, hogy valóban szerepel az intézkedés a költségvetési hiány leszorítására irányuló csomagban.
amelyek a már ismert adóoptimalizálási mechanizmus révén gyakorlatilag az összes nyereségüket adóparadicsomokba exportálják. Ha a 16 százalékos nyereségadó a forgalom kevesebb, mint 1 százalékát teszi ki, akkor a forgalom 1 százalékát kell befizetni. Korrekt, nem igaz?” – fogalmazott a honatya egy Facebook-bejegyzésben.
Nicolae Ciucă pártelnök a hónap elején újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, az a tisztességes, hogy minden Romániában nyereséget termelő vállalat, legyen az külföldi vagy hazai, adót fizessen. Azt is elmondta, hogy az ilyen intézkedések a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, amely döntést fog hozni a kérdésben.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy tudja, hogy a koalíció vezetőinek szerdai ülésén döntés született valamennyi tervezett költségvetési intézkedésekről, amelyekkel a pénzügyminiszter és a miniszterelnök Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal. Ezeket aztán a kormány fogja elfogadni,
A kormány szándéka az, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hogy csökkenteni fogja a hiányt az előző évhez képest, de a kitűzött célt túllépi.
– mondták a források.
Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
• az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok cégek 1 százalékos forgalmi adót fizetnek, ha a 16 százalékos társasági adó ennél az összegnél alacsonyabb;
• nem lesz mentesség többé az egészségbiztosítás esetében az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára (10 000 lejes felső határ marad a többi adókedvezmény esetében: a jövedelemadó és a nyugdíjak második pillére);
• eltörlik a jövedelemadó-mentességet az IT-szektorban a bruttó 10 000 lej feletti fizetések esetében;
• a mikrovállalkozások esetében 300 000 lejig 1 százalékos adót, 300 000 2,5 millió lej között pedig 3 százalékos adó lesz a forgalom után;
• a 75 000 lejnél drágább luxusautókra a 75 000 lej felett 0,3 százalékos lesz az adó;
• 0,3 százalékos adót vetnek ki az 500 000 euró feletti ingatlanokra, kivételek: hitelre vásárolt házak, ahol több lehetőség is szóba kerül. A luxusautókhoz hasonlóan az adó az 500 000 lej értéket meghaladó összegre vonatkozik;
• az osztalékadó továbbra is 8 százalék marad;
• az egyéni vállalkozók (PFA) esetében a 6, 12, 24 fizetésnek megfelelő küszöbök megmaradnak, de ha meghaladja a plafonértéket, akkor a tényleges jövedelem után kell egészségbiztosítást fizetni;
• a társadalombiztosítás felső határai a jelenlegi szinten maradnak.
A legtehetősebbek megsarcolását is fontolgatja a bukaresti kormány a költségvetési hiány csökkentését célzó erőfeszítései részeként: az értesülések szerint a szociáldemokrata párti Marcel Ciolacu vezette kabinet új adót vet ki a luxusautókra.
De nem azelőtt, hogy ezekről a kormány képviselői egyeztettek volna a brüsszeli illetékesekkel. Ionuţ Stroe, a PNL szóvivője szerdán úgy nyilatkozott, a költségvetési kiadások csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló rendeleteket csak a brüsszeli tárgyalások után fogadja el a kabinet.
Az Európai Bizottság képviselőivel folytatandó tárgyalásokon az adóügyi és a költségcsökkentő intézkedések tervezete mellett az államháztartási hiánycél esetleges módosításáról is egyeztetnek.
Ionuţ Stroe kiemelte, nem Románia az egyetlen ország, amelynek problémát jelent tartani az erre az évre korábban megszabott hiánycélt. „Bízunk benne, hogy az EB megértő lesz, és nem fogja azonnali intézkedésekkel vagy szankciókkal büntetni a hiánycél túllépését” – nyomatékosította.
Ezt megelőzően munkalátogatást tesz Brüsszelben a munkaügyi, a pénzügyi-, valamint az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter is. A munkaügyi tárca vezetője, Simona Bucura-Oprescu augusztus 28-án a nyugdíjakat érintő tervezetekről, Marcel Boloş pénzügyminiszter 29-én a közigazgatási reform és az adóügyi intézkedések tervezetéről, Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter pedig 30-án az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásáról egyeztet a brüsszeli illetékesekkel.
Felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány az államapparátus reformját célzó törvénycsomagot, a költségvetési kiegyensúlyozó és az adóelkerülés intézkedéseket – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Két büdzsékiigazítással számol a kormány
Két költségvetés-kiigazítást tervez idén a kormány, az egyikre szeptemberben, a másikra az vége felé, várhatóan novemberben kerül sor – értesült az Agerpres hírügynökség kormányzati forrásokból. Információik szerint a szeptemberi kiigazítás fő kedvezményezettje a fejlesztési és a közlekedésügyi minisztérium lesz.
Kormányzati források arról is beszámoltak, hogy a délkelet-európai állam- és kormányfők hét eleji athéni egyeztetésén Ursula von der Leyen EB-elnökkel folytatott megbeszélésen az államháztartási hiánnyal kapcsolatban Marcel Ciolacu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Romániának számos többletkiadása volt az ukrajnai háború miatt. Kiemelte ugyanakkor, ez az első év, amikor az ország a védelemre fordítja bruttó hazai termékének 2,5 százalékát.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!