
Nincs döntés. A koalíciós vezetők ismét elhalasztották a döntést a helyi közigazgatásban szükséges lefaragásokról
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
Szerdán sem sikerült végleges megállapodásra jutniuk a bukaresti kormánykoalíció vezetőinek a helyi közigazgatásban szükséges költségcsökkentő intézkedésekről.
2025. október 02., 11:002025. október 02., 11:00
A koalíciós pártok vezetői a G4Media portál információi szerint egy olyan, a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó javaslatról tárgyaltak, amely
Végleges döntés azonban még nem született, a tárgyalások a jövő héten folytatódnak.
Ugyanakkor az értesülések szerint a helyi közigazgatási lefaragásokkal párhuzamosan a központi közigazgatásban – azaz a minisztériumokban és kormányzati intézményekben – is elbocsátásokra lehet számítani.
Ezenkívül a koalíciós vezetők a népszámlálási adatok alapján a települések rangsorának megváltoztatásáról is tárgyalnak, ami azt jelenti, hogy
Az önkormányzati elbocsátások tekintetében a források szerint lesz egy küszöbérték, hogy a kis települések ne maradjanak alkalmazottak nélkül.
Ezzel kapcsolatban Cseke Attila fejlesztési miniszter még az egyeztetés előtt elmondta, hogy két fő forgatókönyvet vitatnak meg:
„Lehetőség van ezeket valamilyen módon kombinálni, hogy kompromisszumot találjunk” – mondta Cseke Attila szerdán egy, a Digi 24-nek adott interjúban.
Kifejtette, hogy a minisztérium által javasolt mechanizmus nem eredményez jelentős létszámcsökkentést azokban az esetekben, ahol „a polgármester jó vezető volt, és racionalizálta a személyzeti struktúrát”.
„Ez azt jelenti, hogy
Ahol a szervezeti felépítés teljes, minden pozíció betöltött, ott nyilvánvalóan jelentősebb lesz a létszámcsökkentés” – mondta a miniszter, aki szerint végül 10 százalékkal csökken a betöltött pozíciók száma.
Rámutatott, hogy ha a következő hetekben nem születik megállapodás a koalícióban a helyi önkormányzati reformról, az a koalíció hitelességét is rontaná.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!