
Fotó: Archív
Első alkalommal adták át kedden a Parlamentben az Érték és Minőség Nagydíjat, amelyre a kiírás szerint a tanúsított minőség és az érték iránt elkötelezett vállalkozások pályázhattak; a díjat 46 pályázó 51 pályázata nyerte el.
2018. szeptember 11., 16:062018. szeptember 11., 16:06
Az ünnepségen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke kiemelte, csak a nagy hozzáadott értékű, szellemi újdonságot tartalmazó termékek, eljárások, szolgáltatások révén van remény arra, hogy Magyarország erős országgá, a magyarság erős nemzetté, meghatározó gazdasági központtá válhasson.
– tette hozzá.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a magyar kormány 2010 óta törekszik arra, hogy közös munkával olyan környezetet teremtsen belföldön és a határon túl, amelyben a helyi és régiós piacokra termelő vállalkozások megtalálják helyüket. Felidézte, hogy az elmúlt években a Kárpát-medencében egyebek mellett 118 tanműhely, tangazdaság létrejöttét támogatták, gazdaságfejlesztési programok indultak. Az identitás növelésnek és gazdaságfejlesztésének fontos színtere az Érték és Minőség Nagydíj pályázat.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke felidézte, a magyar kormány az identitás-megőrzés támogatása mellett a gazdaságfejlesztésre is jelentős összeget biztosít Erdélyben. Elmondta,
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a piacok megnyitása új kihívások elé állította a gazdasági élet szereplőit, a magyar gazdaság jelentősen átrendeződött, az agráriumban is nagy változások következtek be. A piacon csak azok a gazdák tudnak megmaradni, akik képesek a kor követelményeinek megfelelő technológiával és megfelelő minőségben termelni – hangsúlyozta.
Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati titkárság ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az ország gazdasági versenyképessége csak jó minőségű termékekkel biztosítható. A nagydíj útmutatást ad a fogyasztóknak vásárlásaikhoz, és kiemeli a díjazottakat a gazdasági élet szereplői között.
A 46 pályázó 51 pályázata 20 pályázati témakörhöz kapcsolódott. Az Érték és Minőség Nagydíjat és az ezzel járó tanúsító védjegyet a nyertes pályázók egy évig díjmentesen használják.
Az Érték és Minőség Nagydíj pályázat vállalkozási nívódíjat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. érdemelte ki.
A pályázat életmű díjával Dékány Ferenc, a Deka Union Kft. tulajdonosi és ügyvezetői tevékenységét ismerték el.
Az energiahatékonyságért és környezetvédelemért nívódíjat a Murexin Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. szekszárdi gyára energiahatékonysági beruházása kapta.
Az innovációért nívódíjjal a Clearservice Kft. itthon otthont teremtünk programpályázatát díjazták.
A digitalizációért nívódíjjal az Agrovir Kft. AgroVir 2 vezetői információs rendszer pályázatát jutalmazták.
Az Érték és Minőség Nagydíj pályázat év felfedezettje az erdélyi Diemer S.R.L. lett a SigNature ránctalanító arckrémek organikus és egészséges alapanyagokból megnevezésű pályázata miatt.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért nívódíj elismerésben Cár Anna, a dobronaki községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint a Transylvania Trust Alapítvány Bonchidai Bánffy kastély programja részesült.
A pályázat Kárpát Hazáért életmű díját Petry Zalán Endre, a Petry Cégcsoport alapító tulajdonosa kapta.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot 2018-ban a Diamond Szervezőiroda Bt., a Hajnal Húskombinát Kft., a Kömi Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft. és az erdélyi székhelyű S.C. SSM & SIU S.R.L. írta ki, és valósította meg.
A pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
A pályázóknak szakmai segítséget nyújtott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!