Brassó mágnesként vonzza a turistákat, de még van hová fejlődnie az idegenforgalomnak
Fotó: Brassó polgármesteri hivatala
Európa-szerte nőtt tavaly a külföldi turisták száma az előző évhez képest, mindössze Romániának nem sikerült tartania a lépést. Az ágazati munkáltatók a promóció hiányát róják fel a hatóságoknak, miután az évente kiutalt összegek elenyészőek a turistákat mágnesként vonzó országokhoz képest, mint Törökország, Görögország vagy Olaszország, amelyek tavaly rekordszámokat regisztráltak.
2025. január 31., 13:592025. január 31., 13:59
„Van egy problémánk – és ezt már korábban is elmondtam: az ország népszerűsítésének hiánya. Tavaly 5 millió lejt fordítottunk Románia népszerűsítésére, miközben Törökországnak 300 millió eurója van erre, és Görögország is hasonló szinten áll. Ha megnézzük Bulgáriát, tavaly januárban csak a Google-hirdetésekre 2,5 millió euró értékben kötött promóciós szerződést. 2024-ben például Európa-szerte nőtt a külföldi turisták száma.
– mutatta be a nem túl fényes helyzetet Călin Cozma, a Romániai Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetségének (FPIOR) ügyvezető elnöke. További anomáliaként említette, hogy még a promóciós célra rendelkezésre álló összegeket sem sikerül maradéktalanul elkölteni,
„A promócióra elkülönített költségvetés körülbelül 20 millió lej volt, és csak 5 millió lejt költöttek el. És ez a probléma, hogy nem sikerült elkölteni. Úgy értem, a költségvetés is kicsi, mindössze 20 millió lej, vagyis 4 millió euró, és csak a negyedét sikerült elkölteni. Először volt a turisztikai minisztérium, aztán vállalkozási és turisztikai minisztérium, majd gazdasági, vállalkozási és turisztikai minisztérium, most pedig gazdasági, vállalkozási, digitalizációs és turisztikai Minisztérium. Ha a turizmust egy minisztériumban hagyjuk, államtitkár nélkül, valószínűleg két igazgatóval, akik már 30 éve ott vannak, akkor nem is várhatjuk, hogy megoldjuk ezt a problémát” – idézte a szövetség képviselőjét az Agerpres hírügynökség
Beszélt a témáról Valentin Șoneriu, a vendéglátóipari munkáltatói szövetség elnöke is, aki Béccsel példálózott.
A valóság az, hogy pénz nélkül lehtnek a legjobb töltöttkáposztáink és helyeink, és hegyünk, és fenyőfáink, ez fixen egyenlő a nullával a nap végén, ha nem teszünk bele komoly pénzt. Gondoljunk csak bele, a 80-as években Bécs télen kihalt volt. A karácsonyi vásár és ez a sok minden, ami most zajlik, nem létezett. Majdnem 40 évvel ezelőtt kezdték el önteni a pénzt, és valószínűleg a világ első számú karácsonyi célpontja lett, nem tudom, hogy a világ első számú karácsonyi célpontja-e, de a legjobbak között van” – érvelt Valentin Șoneriu.
A romániai turizmus már 2023-tól talpra állt, a teljesítménye elérte a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet – jelentette ki Florin Jianu, a Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának elnöke.
Az ágazat képviselői szerint ugyanakkor kvázi a kályhától kellene újra elindulni, vagyis az első lépés, amelyet a hatóságoknak meg kellene tenniük a turizmus támogatása érdekében, az lenne, hogy „megértsék, mi is a turizmus”.
Meg kellene érteniük, hogy jelenleg a GDP-hez való hozzájárulásunk más iparágakhoz képest meglehetősen magas, de szerintem a potenciál sokkal nagyobb. Létezik mezőgazdasági minisztérium, és milliárdokat pumpálnak bele. Mi a valóságban ugyanehhez az iparághoz hasonlíthatóak vagyunk, van néhány mini üzemünk szétszórva az országban, de nincs támogatás. Mi többé-kevésbé egy kifinomultabb szolgáltatást végzünk ugyanebben az irányban. De senki nem ad nekünk semmilyen támogatást, senki sem biztosít számunkra semmilyen európai programot” – rótta fel Valentin Șoneriu.
A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.
A munkáltatói szövetség képviselői a promóció hiánya mellett nem tudnak ugyanakkor elmenni amellett sem, hogy még mindig jellemző a tisztességtelen verseny a romániai idegenforgalomban, vagyis sokan fogadnak feketén vendégeket, vagyis nem adnak számlát, vagy úgy adnak ki szobát, hogy közben se cégük, se engedélyük.
Valóban gondban vagyunk, mert folyamatosan próbálunk alternatívákat találni. De nekünk nem áll módunkban alternatívákat találni. A szakhatóságoknak kell előrukkolniuk az alternatívákkal, és kell dolgozniuk egy ellenőrzési mechanizmust. Folyamatosan kérjük őket. Tavaly például 13 millió külföldi érkezett az országba, de mindössze 1,7–1,8 millióan szálltak meg. Tisztában vagyok vele, hogy még mindig tranzit útvonalat jelentünk, hogy akadnak, akik itt dolgoznak, de mégis úgy gondolom, hogy rendkívül alacsony azoknak a száma, akik Romániában megszálltak. Tehát ezen kellene dolgoznunk. Az intézményeknek kell megoldásokkal előállniuk. Mi felvetjük a problémát, de nekik kell megmondaniuk, mi a megoldás” – fogalmazta meg a szakember.
Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez.
Cătălin Mahu, a FPIOR alelnöke például a gasztronómia népszerűsítését jelölte meg, mint kiugrási lehetőség. „Nagyon sok ország a gasztronómiát tűzi zászlajára, az emberek azért érkeznek, hogy bizonyos termékeket fogyasszanak, és megszállnak, holott azért érkeznek, hogy bizonyos termékeket fogyasszanak. És így lehetne népszerűsíteni a román falut, lehet népszerűsíteni Románia szépségeit, de úgy gondolom, hogy a gasztronómiát is népszerűsíteni kell. Ezek az emberek nyilván meg fognak szállni valahol” – magyarázta.
Az idei első hat hónapban több mint 965 ezer külföldi turista szállt meg a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, és összesen mintegy 3 milliárd lejt, fejenként 3100 lejt költöttek el – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!