Akár a készenlétihitel-megállapodás kudarcát is jelentheti az a tény, hogy Traian Băsescu államfő változatlanul ellenszegül a januártól az üzemanyagokra kivetni tervezett, majd három hónappal elhalasztott hétcentes plusz jövedéki adó bevezetésének.
2014. január 23., 17:342014. január 23., 17:34
Az államelnök csütörtökön tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) február 5-éig Bukarestben vizsgálódó küldöttségével, s a megbeszélés során is leszögezte, mindaddig nem fogja aláírni a megállapodáshoz kapcsolódó szándéknyilatkozatot, amíg az számol a hétcentes adóból befolyó bevételekkel.
Mint fogalmazott, nem áll annak útjában, hogy a kormány és IMF képviselői mégis az új illeték mellett döntsenek, azonban – szögezte le – tőle senki se várja, hogy egy ilyen megállapodást ellásson a kézjegyével. Băsescu ugyanakkor azt mondta, reméli, hogy a nemzetközi hitelezőinek romániai látogatását siker övezi. „Visszatekintve a legutóbbi IMF-látogatásra, visszanyertük régi szokásainkat. Amint van egy kis növekedés, egyre többet költekezünk, s ez egy újabb válságot készít elő” – hangoztatta az államfő.
Amint arról korábban beszámoltunk, Traian Băsescu államfő már decemberben közölte, szeretné, ha a hétcentes jövedéki adóval a későbbiekben sem számolna a költségvetés, és az IMF-fel folytatott tárgyalásokon ő ezt az álláspontot fogja képviselni.
Victor Ponta kormányfő eközben még kedden is arról beszélt, hogy normális esetben április elsejétől hatályba lép a hétcentes plusz jövedéki adó, „még Traian Băsescu államfő sem fog tudni ellenszegülni”. Mint ismeretes, hiába egyezik meg az IMF és a kormány a hétcentes adó kivetéséről, a román fél vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat addig nem kerülhet a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa elé, amíg azt az államelnök alá nem írja.
A kkv-k tartanak a hétcentes adótól
A Romániában tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások 76 százalékára hatna ki jelentős mértékben az üzemanyagokra kivetni tervezett hétcentes plusz jövedéki adó, 59 százalékuk kénytelen lehet visszaszorítani tevékenységi körét, 15 százalékuk pedig egyenes arra kényszerülhet, hogy lehúzza a redőnyt – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Ovidiu Nicolescu, a Romániai Kis- Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke. A szakember egy január 16. és 22. között a kkv-k körében végzett felmérést idézett. A megkérdezettek szerint egyébként az adóemelés következtében átlagosan 3 százalékkal drágulnának a termékek és a szolgáltatások. A kkv-k képviselői szerint a kormánynak olyan intézkedéseket kellene foganatosítania, amelyek támogatják az üzleti szféra fejlődését.
Az elmúlt időszak gazdasági történéseit veszi górcső alá, illetve az idei év prioritásairól tárgyal egyébként a romániai hatóságokkal az IMF Bukarestben vizsgálódó küldöttsége, amelyet az Európai Bizottság és a Világbank delegációja is elkísért.
Guillermo Tolosa, a valutalap Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője korábban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások során a felek megvizsgálják, hogy milyen forrásokból lehet majd kompenzálni a hétcentes adó három hónapos halasztása miatt keletkező költségvetési hiányt, hogy a továbbiakban is tartani lehessen a legújabb készenlétihitel-megállapodásban rögzített 2,2 százalékos deficitet.
Victor Ponta miniszterelnök szerint egyébként a költségvetést július elsejétől lehet módosítani, akkor pedig szóba jöhet majd egy negatív büdzsékiigazítás.
Az IMF igazgatótanácsa még szeptember végén hagyta jóvá a Romániának megítélt újabb elővigyázatossági hitelszerződést, amelynek értéke 2 milliárd euró. Románia számára további 2 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Az IMF küldöttségének ugyanakkor még decemberben kellett volna Bukarestbe érkeznie, azonban a látogatást januárra halasztották, mivel Traian Băsescu kijelentette, mindaddig nem írja alá a hitel-megállapodáshoz tartozó szándéknyilatkozatot, ameddig az számol a hétcentes adóval.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!