Fotó: Bihar Megyei Tanács
Augusztusban felavathatják végre a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér új utasterminálját. A 21,8 millió eurós beruházás két év késéssel valósult meg.
2020. július 20., 08:442020. július 20., 08:44
2020. július 20., 08:482020. július 20., 08:48
A Blue Air fapados légitársaság augusztus 7-étől induló Bukarest–Nagyvárad repülőjáratával avatják fel a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér új utasterminálját, amely csaknem kétévnyi késéssel készült el.
Claudia Baran, a légikikötő ügyvivő igazgatója bejelentette: a terminál első körben a belföldön utazókat szolgálja ki, a későbbiekben pedig ide érkeznek, és innen indulnak a külföldi járatok utasai is.
jelen pillanatban csak a Tarom román állami légitársaság Bukarest–Nagyvárad járatai szerepelnek a kínálatban, a napokban bejelentett bukaresti Blue Air járat mellett a korábbi bejelentések szerint hamarosan még Konstancára juthatnak el repülővel a váradiak.
A járatot a Tarom fogja üzemeltetni. Egyelőre azonban a reptér honlapján nincs hivatalos tájékoztatás a tengerparti járatokról.
A késlekedés miatt helyi sajtóhírek szerint a Bihar megyei önkormányzat megbírságolta az UTI Grup és Eldiclau cégekből álló társulást, így végül nem csak a megyei közgyűlés költségvetéséből finanszírozták a 21,8 millió euróra rúgó beruházást.
A váradi reptér kapcsán ugyanakkor nem ez az egyetlen botrány.
Új chartereket és menetrend szerinti járatokat jelentett be csütörtökön a temesvári reptér. A nagyváradi légikikötőből minden bizonnyal akkor szállt fel a Blue Air utolsó járata, így menetrend szerint immár csak a Tarom jár a Körös-parti városba, és nyáron lesz még két charter.
Kérdőjelek merültek fel annak kapcsán is, hogy a Ryanair fapados légitársaság 2018-ban felfüggesztette a jó foglaltsági adatokkal szolgáló nyugat-európai járatait, aminek nyomán nemzetközi járatok nélkül maradt a Körös-parti város, és
Egy ideig a Blue Air és a Tarom is azzal áltatta a környéken élőket, hogy külföldi járatokat indít, erre azonban nem került sor.
Közben a koronavírus-világjárvány is bekavart: idén nyárra a korábbiaknál több charter járatot jelentettek be népszerű külföldi turisztikai célpontok felé, ezek azonban egyelőre nem indultak el.
Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás