Papp László: ha nem tűnt volna fel, akkor most is verseny van, és az elmúlt években is az volt a debreceni és a nagyváradi repülőtér között
Fotó: Facebook/Papp László
Kemény hangon reagált Papp László, Debrecen polgármestere Ilie Bolojan nagyváradi elöljáró felvetésére, miszerint versengés helyett inkább együttműködést kellene kialakítani a két város repülőtere között.
2019. október 30., 08:202019. október 30., 08:20
2019. október 30., 08:302019. október 30., 08:30
A partiumi polgármester szerint egyebek mellett abban nyilvánulna meg a „csapatmunka”, hogy bizonyos járatok Debrecenből, mások Nagyváradról indulnának, és nem lennének olyan célállomások, amelyek felé mindkét légikikötőből indul járat.
Nagyvárad polgármestere szerint együttműködést kell kialakítani a nagyváradi és a debreceni repülőtér között. Ilie Bolojannak a nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos álláspontját az Agerpres hírügynökség ismertette hétfőn.
„Az elmúlt hetek nagyváradi repülőtérrel kapcsolatos sajtóhírei arra utalnak, hogy a váradi repülőtér ügye az ottani politikai küzdelmek középpontjába került.
– szögezi le Papp László a Krónikához eljuttatott állásfoglalásban.
A cívisváros elöljárója ugyanakkor hangsúlyozza: a Debreceni Nemzetközi Repülőtér az elmúlt hét év alatt a régió meghatározó, és egyben 2019-re a legnagyobb forgalmú regionális repülőterévé fejlődött. „Az idáig vezető utat a saját stratégiánknak megfelelően jártuk végig, abban egyedül Magyarország kormánya volt Debrecen segítségére. Az elmúlt öt évben minden olyan eredményt, amelynek nemzetközi relevanciája van, legyen szó gazdaságról vagy akár légi közlekedésről, versenyben ért el Debrecen.
– emeli ki Papp László.
Fotó: Facebook/Debrecen International Airport
A két régióközpont közötti verseny kapcsán pedig úgy látja, „a régió gazdasági súlypontja Debrecenben van, és még inkább itt lesz a következő évek folyamatainak köszönhetően”. „Ez jelentős hatással bír a régió életére, többek között a légi közlekedésre. Ahol kialakul egy régió gazdasági központja, ott lesz a közlekedési, logisztikai központja is.
Mindemellett – mint ahogy eddig is – Debrecen kifejezetten törekszik a Nagyváraddal való kiegyensúlyozott és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása melletti kapcsolatok fejlesztésére” – zárja állásfoglalását Debrecen polgármestere.
Amint arról beszámoltunk, a nagyváradi repülőtér helyzete kiemelt témája volt az elmúlt hónapokban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett nagyváradi önkormányzat és a Szociáldemokrata Párt (PSD)–RMDSZ–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciója által irányított Bihar megyei önkormányzat politikai csatájának. A megyei önkormányzat, valamint a légikikötő vezetőinek állandóan felrótták: a rossz menedzsment az oka annak, hogy nincsenek menetrend szerinti külföldi járatok Váradról. Gheorghe Pasc, a bihari megyeszékhely légikikötőjének volt igazgatója pedig menesztését követően azzal rukkolt elő, hogy
A kialakult nyilatkozatháború közepette ugyanakkor szeptember végén menesztették a váradi légikikötő igazgatótanácsát, azóta pedig megalakult az új testület, amelyben nagyjából a PNL és az ALDE által javasolt személyek kapnak helyet. A héttagú testülettől most azt várják, hogy kiírja a versenytárgyalást, és a lehető legrövidebb időn belül egy szakértő kerül a reptér igazgatói székébe, hogy az új menedzser megkezdhesse a tárgyalásokat a légitársaságokkal a rég várt nemzetközi járatok beindításáról.
Mint ismeretes, az elmúlt években felújított nagyváradi repülőtérről jelenleg csak Bukarestbe indulnak menetrend szerinti járatok, nyáron pedig a törökországi Antalyába és az egyiptomi Gurdakába repültek charterjáratok. A debreceni repülőtér idén mintegy 600 ezer utassal számol. A 2012-es indulása óta ez lesz a legnagyobb növekedés a reptér életében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás