A kormány megteremtette annak a feltételeit, hogy a tb-járulékok átruházása nyomán a munkáltatók a versenyszférában is emeljék a bruttó béreket – nyilatkozta a Krónikának György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár.
2017. december 04., 11:052017. december 04., 11:05
2017. december 04., 11:142017. december 04., 11:14
A társadalmi párbeszéd részeként hétfőn ismerteti a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel a pénzügyminisztérium a 2018-as évi költségvetés tervezetét – nyilatkozta a Krónikának György Attila, a tárca államtitkára, aki azonban a sarokszámokról még nem kívánt részleteket elárulni.
Az önkormányzatok aggodalmát firtató kérdésünkre viszont annyit elmondott, hogy a büdzsé tervezete szerint a
Mint ismeretes, a megyei jogú városok vezetői amiatt aggódnak, hogy a jelenleg 16 százalékos jövedelemadó-kulcs 10 százalékra történő csökkentése miatt lényegesen megcsappannak a bevételeik. Több megyeszékhelyen kilátásba helyezték a helyi adók felsrófolását, Nagyváradon pedig már el is fogadták a 20 százalékos emelésről szóló határozatot.
2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő a garantált bruttó minimálbér Romániában. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
György Attila államtitkár szerint ugyanakkor a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések jelentős gazdasági hatással bírnak.
„Ez ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – fogalmazott lapunknak a Tudose-kormány tagja.
György Attila államtitkár
Az államtitkár a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra történő átruházására vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt: az intézkedésnek jelentős az üzleti környezetre gyakorolt hatása a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt. „Makrogazdasági szinten a kötelező társadalombiztosítási járulékok teljes részarányának 2 százalékponttal történő csökkenése, ugyanakkor a társadalombiztosítási kötelezettségek kizárólagosan magánszemélyekre való átruházása jelentéktelen hatást gyakorol. A bérköltség csak kis mértékben nő nettó összegben. Ennek eredményeképpen a vállalatok versenyképességére nem lesz hatással” – igyekezett megnyugtatni a vállalkozókat a pénzügyi államtitkár.
A Tudose-kormány által bejelentett, 2018 januárjától esedékes adópolitikai intézkedések sorában talán a megosztott áfafizetés váltotta ki a legtöbb vitát. A kabinet eredetileg úgy tervezte, hogy októbertől opcionálisan vezeti be, vagyis a cégek önkéntes alapon csatlakozhattak a rendszerhez, ám januártól minden vállalkozásnak külön bankszámlán kell kezelnie az általános forgalmi adót.
Fotó: Barabás Ákos
A javaslat jelenleg még a parlament napirendjén szerepel, a képviselőház a döntéshozó kamara, de korábban a szenátusban lényeges módosítást eszközöltek rajta azáltal, hogy a legtöbb vállalkozás számára továbbra is opcionális marad a megosztott áfafizetés, s csak azoknak a cégeknek lesz kötelező, amelyek az állammal kötnek üzletet, vagy csődeljárás alatt állnak. Kormánypárti nyilatkozatok szerint pedig csak akkor válik kötelezővé, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Ugyanakkor – tette hozzá az államtitkár – az új mechanizmus az áfa területén csökkentené az adócsalást, lévén, hogy a cégek az általuk begyűjtött közteher összegét nem használhatják más célra, mint a saját áfakifizetési kötelezettségeik törlesztésére a beszállítóik vagy az állam felé.
Nem tetszik a vállalkozóknak a kormány által tervezett minimálbér, és meglátásuk szerint a tb-járulék átruházása is a bérek csökkenéséhez vezethet. Felróják a túl hirtelen tett módosításokat is.
György Attila szerint ugyanakkor a megosztott áfabefizetés mechanizmusa beszünteti azokat az áfacsalásokat, amikor egyes gazdasági szereplők a begyűjtött áfát a törvény előírásaitól eltérő célra használták.
– jelentette ki György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkáránál rákérdeztünk arra is, hogy egyes gazdasági elemzők a jövőre várható adópolitikai módosítások körül kialakult bizonytalanságot, a kiszámíthatóság hiányát okolják-e amiatt, hogy történelmi csúcsot döntött a lej-euró árfolyam, illetve három éve nem tapasztalt magasságokba ugrott az irányadó bankközi kamatláb. Erre György Attila csak annyit válaszolt: „a bankközi kamatláb alakulását a makrogazdasági jelenségek befolyásolják, ami nem áll a pénzügyminisztérium szabályozási, valamint szakhatáskörében”.
Gazdasági robbanást vár a kabinet - A jövő évi költségvetés tervezete szerint a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékát fordítják befektetésekre – nyilatkozta Paul Stănescu regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek következtében Romániában jövőre „gazdasági robbanás” lesz. „Be kell ismernünk, idén kicsit nehezebb volt, mert a bértörvénnyel nőttek a fizetések, ami jelentős összeg, de meggyőződésem, hogy 2018-ban Romániában gazdasági robbanás lesz. Az adatok is ezt igazolják” – mondta Stănescu. Hozzátette, reméli, hogy jövőre több uniós támogatást sikerül lehívnia Romániának, ugyanis minden ágazatban megnyíltak a pályázati lehetőségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!