A kormány megteremtette annak a feltételeit, hogy a tb-járulékok átruházása nyomán a munkáltatók a versenyszférában is emeljék a bruttó béreket – nyilatkozta a Krónikának György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár.
2017. december 04., 11:052017. december 04., 11:05
2017. december 04., 11:142017. december 04., 11:14
A társadalmi párbeszéd részeként hétfőn ismerteti a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel a pénzügyminisztérium a 2018-as évi költségvetés tervezetét – nyilatkozta a Krónikának György Attila, a tárca államtitkára, aki azonban a sarokszámokról még nem kívánt részleteket elárulni.
Az önkormányzatok aggodalmát firtató kérdésünkre viszont annyit elmondott, hogy a büdzsé tervezete szerint a
Mint ismeretes, a megyei jogú városok vezetői amiatt aggódnak, hogy a jelenleg 16 százalékos jövedelemadó-kulcs 10 százalékra történő csökkentése miatt lényegesen megcsappannak a bevételeik. Több megyeszékhelyen kilátásba helyezték a helyi adók felsrófolását, Nagyváradon pedig már el is fogadták a 20 százalékos emelésről szóló határozatot.
2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő a garantált bruttó minimálbér Romániában. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
György Attila államtitkár szerint ugyanakkor a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések jelentős gazdasági hatással bírnak.
„Ez ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – fogalmazott lapunknak a Tudose-kormány tagja.
György Attila államtitkár
Az államtitkár a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra történő átruházására vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt: az intézkedésnek jelentős az üzleti környezetre gyakorolt hatása a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt. „Makrogazdasági szinten a kötelező társadalombiztosítási járulékok teljes részarányának 2 százalékponttal történő csökkenése, ugyanakkor a társadalombiztosítási kötelezettségek kizárólagosan magánszemélyekre való átruházása jelentéktelen hatást gyakorol. A bérköltség csak kis mértékben nő nettó összegben. Ennek eredményeképpen a vállalatok versenyképességére nem lesz hatással” – igyekezett megnyugtatni a vállalkozókat a pénzügyi államtitkár.
A Tudose-kormány által bejelentett, 2018 januárjától esedékes adópolitikai intézkedések sorában talán a megosztott áfafizetés váltotta ki a legtöbb vitát. A kabinet eredetileg úgy tervezte, hogy októbertől opcionálisan vezeti be, vagyis a cégek önkéntes alapon csatlakozhattak a rendszerhez, ám januártól minden vállalkozásnak külön bankszámlán kell kezelnie az általános forgalmi adót.
Fotó: Barabás Ákos
A javaslat jelenleg még a parlament napirendjén szerepel, a képviselőház a döntéshozó kamara, de korábban a szenátusban lényeges módosítást eszközöltek rajta azáltal, hogy a legtöbb vállalkozás számára továbbra is opcionális marad a megosztott áfafizetés, s csak azoknak a cégeknek lesz kötelező, amelyek az állammal kötnek üzletet, vagy csődeljárás alatt állnak. Kormánypárti nyilatkozatok szerint pedig csak akkor válik kötelezővé, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Ugyanakkor – tette hozzá az államtitkár – az új mechanizmus az áfa területén csökkentené az adócsalást, lévén, hogy a cégek az általuk begyűjtött közteher összegét nem használhatják más célra, mint a saját áfakifizetési kötelezettségeik törlesztésére a beszállítóik vagy az állam felé.
Nem tetszik a vállalkozóknak a kormány által tervezett minimálbér, és meglátásuk szerint a tb-járulék átruházása is a bérek csökkenéséhez vezethet. Felróják a túl hirtelen tett módosításokat is.
György Attila szerint ugyanakkor a megosztott áfabefizetés mechanizmusa beszünteti azokat az áfacsalásokat, amikor egyes gazdasági szereplők a begyűjtött áfát a törvény előírásaitól eltérő célra használták.
– jelentette ki György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkáránál rákérdeztünk arra is, hogy egyes gazdasági elemzők a jövőre várható adópolitikai módosítások körül kialakult bizonytalanságot, a kiszámíthatóság hiányát okolják-e amiatt, hogy történelmi csúcsot döntött a lej-euró árfolyam, illetve három éve nem tapasztalt magasságokba ugrott az irányadó bankközi kamatláb. Erre György Attila csak annyit válaszolt: „a bankközi kamatláb alakulását a makrogazdasági jelenségek befolyásolják, ami nem áll a pénzügyminisztérium szabályozási, valamint szakhatáskörében”.
Gazdasági robbanást vár a kabinet - A jövő évi költségvetés tervezete szerint a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékát fordítják befektetésekre – nyilatkozta Paul Stănescu regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek következtében Romániában jövőre „gazdasági robbanás” lesz. „Be kell ismernünk, idén kicsit nehezebb volt, mert a bértörvénnyel nőttek a fizetések, ami jelentős összeg, de meggyőződésem, hogy 2018-ban Romániában gazdasági robbanás lesz. Az adatok is ezt igazolják” – mondta Stănescu. Hozzátette, reméli, hogy jövőre több uniós támogatást sikerül lehívnia Romániának, ugyanis minden ágazatban megnyíltak a pályázati lehetőségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!