A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2 százalékkal csökkent a román GDP a tavalyi év második negyedévéhez mérten
Fotó: Orbán Orsolya
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. A „gazdasági jégkorszakról” beszélő Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást az idei harmadik és negyedik negyedévben enyhe visszaesés követheti.
2026. augusztus 14., 16:252026. augusztus 14., 16:25
Románia gazdasága a második negyedévben stagnált az előző három hónaphoz képest, viszont a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent a 2025-ös azonos időszakhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Reálértékben a második negyedévi GDP nem változott az előző három hónaphoz képest. 2026 első félévében a GDP a bruttó adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan kiigazítva pedig 1,6 százalékkal csökkent 2025 első félévéhez képest.
Viszont a 2026. első negyedévi GDP-t a szezonálisan kiigazított adatok szerint a korábbi stagnálásról 0,1 százalékos csökkenésre módosították most az előző negyedévhez képest.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – értékelte a Facebook-oldalán közzétett gyorselemzésben Cristian Socol, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia (ASE) tanára. Amúgy a jelenleg ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt (PSD) házi elemzőjeként is emlegetett elemző egyúttal bírálta a bukaresti hatóságokat a GDP alakulására vonatkozó hivatalos előrejelzések miatt.
Socol hangsúlyozta: az INS adatai a román gazdaság jelentős romlását mutatják az idei év első felében.
„Szabadesésben… Mennyire lesz súlyos az idei gazdasági válság? 2026 első félévében Románia 0,8 százalékos gazdasági visszaesést regisztrál bruttó adatok szerint, és 1,6 százalékos visszaesést a szezonálisan kiigazított érték szerint. 2026 második negyedévében bruttó adatok szerint mínusz 0,4%, szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig mínusz 2%. Az elmúlt évben két negyedévben csökkenés, két negyedévben pedig stagnálás volt tapasztalható” – fogalmazott.
Socol ugyanakkor összehasonlította a friss statisztikai adatokat azokkal a becslésekkel, amelyek alapján az állami költségvetés készült.
„A költségvetést 1 százalékos gazdasági növekedésre alapozva állították össze, időközben azonban az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság az idei évre vonatkozóan 0,1 százalékos növekedésre módosította a becslést. A bankok és a nemzetközi szervezetek többsége az idei évre visszaesést jósol” – foglalta össze az egyetemi tanár.
Cristian Socol a Romániát sújtó problémák között említette
„63 000-rel kevesebb foglalkoztatott, dezindusztrializáció, a turizmus összeomlása, a kis- és középvállalkozások sorozatos csődjei, társadalmi feszültségek… Románia gazdasága mély gazdasági válságban van” – állapította meg.
Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
A második negyedévi gazdasági stagnálást az idei harmadik és negyedik negyedévben enyhe gazdasági visszaesés követheti, majd 2027-ben a gazdaság egészségesebb előfeltételek mellett indulhat el – fogalmazta meg a friss statisztikai adatok kapcsán Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó az Agerpres hírügynökség megkeresésére.
– fejtette ki a gazdasági szakértő, aláhúzva egyúttal, hogy a gazdaságra nagy nyomást gyakorol „az infláció és a pénzügyi patthelyzet súlyosbodása”.
Véleménye szerint a gazdaság dinamikája negatív, de pozitív hatásokat is rejt magában.
„A jó hír az, hogy a gazdaságra hatást gyakorló vállalatok túlnyomó többsége átszervezte tevékenységét, és ez jelenleg az üzleti eredményekben is megmutatkozik. Az a tény, hogy nincs jelentős gazdasági visszaesés, még akkor sem, ha európai összevetésben rekordmagas az infláció, azt jelzi, hogy a legtöbb vállalat átszervezte termék- és szolgáltatáskínálatát, kiigazította az árpolitikáját, és megbirkózik a válság által okozott kihívásokkal” – tette hozzá a gazdasági tanácsadó.
„A statisztikai hivatal más adatai, különösen az élelmiszeripari inflációra vonatkozóak, két nappal ezelőtt azt mutatták, hogy júliusban, júniushoz képest, az élelmiszerárak csökkenést mutattak, ami azt jelzi, hogy a vásárlóerő csökkenése miatt a piaci szereplők túlnyomó többsége, különösen az élelmiszeriparban, megváltoztatta termékválasztékát, és olcsóbb termékeket próbál eladni, főként akciók keretében, annak érdekében, hogy eladásaikat a felszínen tartsák” – magyarázta Negrescu.
„A gazdaság többi része szenved, ez egyértelmű. Az ingatlanpiac teljesen befagyott, megbénult, és a gazdasági fejleményekre vonatkozó későbbi adatok is ezt fogják megerősíteni. Az ipari termelés az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjén van, de az összességében jó hír az, hogy úgy tűnik, a gazdasági rugalmasságunk a várakozásokat felülmúlja” – jelentette ki a tanácsadó.
Egyre borúsabb képet mutat a román gazdaság: az elmúlt időszakban sorra rontották a növekedési kilátást a nemzetközi pénzintézetek és intézmények, ahogy a gazdasági elemzők is. A recesszió fenyegetése Damoklész kardjaként lebeg a román gazdaság felett.
Az elemző becslése szerint Románia a következő két negyedévben átmeneti gazdasági visszaesést regisztrálhat.
„Ahogy Mugur Isărescu is elmondta tegnap (csütörtökön – szerk. megj.), a BNR sajtótájékoztatóján, Románia valószínűleg kis mértékű gazdasági visszaesést fog regisztrálni, de ez a szakértők várakozásainál alacsonyabb lesz. Más szavakkal: átmeneti gazdasági visszaesés várható, valószínűleg a harmadik és negyedik negyedévben, és ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdaság 2027-ben más, valószínűleg egészségesebb előfeltételek mellett indul majd el” – véli a szakértő.
„Már túl vagyunk a papíron megteremtett fogyasztásnövekedés, az infláció és az elmúlt években kiosztott választási adakozás hatásain. Most gyakorlatilag a gazdaság olyan szintre jutott, ahol a bevételekből, az eladásokból él, egy olyan gazdasági valóságból, ami tükrözi a vállalatok dinamikáját és a vásárlóerőt” – összegzett Adrian Negrescu.
Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak, a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!