
Fenyegetés. Trump figyelmeztetett: megtámadja Ománt, ha beavatkozik a Hormuzi-szoros megnyitása körüli tárgyalásokba
Fotó: Mesterséges intelligencia/Gemini
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
2026. augusztus 18., 10:042026. augusztus 18., 10:04
„Ha Omán az utunkba áll, sz*rrá bombázzuk őket” – mondta Trump a Fox News-nak a CNN szerint.
– miközben Trump célja az, hogy az zavartalan legyen.
Trump nyilatkozata akkor hangzott el, amikor a júniusban rögzített, az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalásokra szánt 60 napos időszak hétfőn lejárt anélkül, hogy konkrét terveket jelentettek volna be a háború befejezésére.
Eközben Irán hétfőn közölte, hogy az Ománnal folytatott, a Hormuzi-szorosról szóló tárgyalásai bonyolultak, de
folytatódnak.
Trump azt is kijelentette, hogy
Az elnök a Fox News hírtelevízió közel-keleti tudósítójának adott telefoninterjúban beszámolt arról, hogy az amerikai adminisztráció tisztségviselői az iráni vezetés keményvonalas szárnya, az Iszlám Forradalmi Gárda képviselőivel vannak kapcsolatban, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokat nem sürgeti az idő, és nem szab határidőt a megállapodásra.
„Iránnak fel kell mutatnia a megadás fehér zászlaját” – fogalmazott Donald Trump, az iráni vezetéssel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy „jó pókerjátékosok, de haldokolnak”.
„Nincs menetrendem, nem sietek” – jelentette ki a konfliktus lezárását illetően, és azt hangoztatta, hogy
Az amerikai haderő fegyverkészleteinek kimerüléséről szóló jelentések kapcsán az elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok sok közepes szintű fegyverrel rendelkezik, valamint hozzátette: „amit eddig felhasználtunk, azt semmi”.
A fejlettebb, köztük a légvédelmi rendszerek állományának alacsonyabb szintjéért Trump az elődjét, Joe Bident okolta, részben azért, mert azokat nagy mennyiségben átadta Ukrajnának.
Az elnök hétfőn ismét hangsúlyozta, hogy
– ezzel ellentmondva néhány tanácsadójának, akik a globális olaj- és gázárak alacsony szinten tartását emelték ki ugyanolyan fontos prioritásként.
„Az elsődleges cél az, és mindig is az lesz, hogy Irán semmilyen módon, formában vagy alakban ne juthasson atomfegyverhez. Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek!” – írta Trump hétfő reggel egy Truth Social-bejegyzésben.
Az elnök nyilatkozata azt követően született, hogy J. D. Vance alelnök a múlt héten kijelentette: a kormánynak két célja van a háborúban, köztük a Perzsa-öbölbeli országokból érkező olaj- és gázellátás fenntartása.
Az elnök kijelentette, hogy a tavaly elfogadott izraeli-palesztin béketerv részeként a Hamász „átadja fegyvereit” a gázai övezet fegyvermentesítésének jegyében.
Emlékeztetett arra, hogy a tárgyalásokért felelős egyik megbízottja, Jared Kushner a hétvégén Egyiptomban személyesen találkozott a palesztin szervezet vezetőivel.
Donald Trump a közelgő izraeli választásokkal összefüggésben kijelentette: azt tartja a „leghelyénvalóbbnak”, hogy távol tartsa magát a folyamattól, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a kampány során támogatásáról biztosít valakit.
Irán a háború eszkalációját fontolgatja
Irán „teljesen támadó” katonai álláspontra vált át, mivel az Egyesült Államokkal folytatott, a háború végleges befejezését célzó tárgyalások megrekedtek – nyilatkozta hétfőn egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek, miután Washington kizárta az ideiglenes tűzszüneti megállapodás meghosszabbítását.
A béketárgyalások felé vezető látszólagos előrelépés és a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson átmenő olajszállító hajók forgalmának újraindítása teljesen megtorpant, ami azzal fenyeget, hogy tovább húzódik az a konfliktus, amelyet az Egyesült Államok és Izrael indított el február 28-án Irán elleni támadásaival.
„Az iráni szervezeteknek fel kell készülniük a feszültségek eszkalálódására a Hormuzi-szorosban és a tágabb régióban, mivel Irán készen áll arra, hogy döntéseket hozzon és lépéseket tegyen a nehéz döntésekkel kapcsolatban” – mondta az iráni tisztviselő, hozzátéve, hogy Teherán „időszerű és precíz” katonai támadást hajtana végre az amerikai tengeri blokád áttörésére, ha a diplomácia kudarcot vallana.
A Gázai övezet demilitarizálásáról és járványügyi helyzetéről tárgyalt Netanjahu Kushnerrel és a Béketanács képviselőivel
A palesztinok lakta Gázai övezet demilitarizálásáról és közegészségügyi helyzetéről tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jared Kushnerrel, az amerikai elnök különmegbízottjával és a Béketanács képviselőivel, köztük Nikolaj Mladenovval és Tony Blairrel hétfőn Jeruzsálemben – jelentette a ynet izraeli hírportál.
A megbeszélésen egyetértés született arról, hogy az övezet újjáépítése csak azután kezdődhet meg, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet amerikai ellenőrzés mellett megsemmisítésre átadja fegyvereit a Gázába vezényelt nemzetközi stabilizációs erő (ISF) parancsnokának, Jasper Jeffers tábornoknak.
Megállapodtak két munkacsoport létrehozásában. Az egyik a fegyverek átvételével foglalkozik majd, a másik pedig a közegészségügyi helyzettel, a higiéniai viszonyokkal, a tiszta ivóvíz biztosításával és a gázai lakosság egészségét érintő egyéb kérdésekkel.
A négyórás megbeszélésen Netanjahu először négyszemközt fogadta Kushnert, aki Donald Trump amerikai elnök veje, és feladata a gázai háború tartós lezárásának kidolgozása.
Később csatlakozott hozzájuk a Béketanács vezetője, Nikolaj Mladenov, valamint Tony Blair volt brit miniszterelnök és a Béketanács más képviselői.
A ynet értesülése szerint elhangzott, hogy ha a Hamász nem tesz eleget a lefegyverzésére vonatkozó követelésnek, akkor Izrael nemzetközi segítséget kér ennek eléréséhez.
Egy meg nem nevezett, de jelen lévő tisztségviselő közölte a ynettel: a Béketanács komolyan figyelembe vette Izrael biztonsági aggodalmait, és a felek egyetértettek a végső célokban, vagyis a Hamász teljes lefegyverzésében, az övezet feletti irányításának felszámolásában, majd ezt követően Izrael teljes kivonulásában.
Viszont Izrael azt követeli, hogy amíg a Hamász teljesen be nem szolgáltatja fegyvereit, addig hadseregének ne kelljen visszavonulnia a demarkációs – sárga – vonaltól, amely elválasztja az izraeli ellenőrzés alatt álló területeket a Hamász által ellenőrzött területtől, ugyanis továbbra is képesnek kell lennie elhárítani a katonáira leselkedő veszélyeket.
Az amerikaiak korábban aggasztónak nevezték, hogy Izrael továbbra is alkalmazza a célzott likvidálást a Hamász kulcsembereivel szemben. Netanjahu erre reagálva kijelentette, hogy az Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadás végrehajtói továbbra is célpontok maradnak, csakúgy, mint azok, akik veszélyt jelentenek az izraeli katonákra.
Miután diplomaták közegészségügyi katasztrófa kialakulásától tartanak Gázában, erről a kérdésről is szó volt a találkozón, és megállapodtak egy olyan terv kidolgozásában, amely megakadályozza a talajvíz és a tengerpartok további szennyezését.
A Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálatot vezető David Zini, valamint a katonai hírszerzést vezető Slomi Binder számos információt közölt a gázai helyzetről és arról, hogy a Hamász megerősödött az intenzív harcok leállása óta. Olyan értesülésük is van, miszerint Törökország finanszírozza a Hamászt. A beszélgetés során Netanjahu bírálta Kushnert amiatt, hogy találkozott a Hamász vezetésével. Kushner nem reagált erre.
Kushner - együtt a Béketanács több képviselőjével – Egyiptomban találkozott a Hamász vezetőivel, és vasárnap érkezett onnan Izraelbe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Ukrajnának csupán a tizedrésze van meg azoknak az elfogórakétáknak, amelyekre sürgősen szüksége van az Egyesült Államoktól az egyre erősödő orosz ballisztikus rakétatámadások megállításához – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.
szóljon hozzá!