
Magyar Péter és Kátai István, a Tisza Párt legismertebb erdélyi arca
Fotó: Kátai István/Facebook
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt a Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. „A pártpolitikából kilépek. A közéletből nem. A párbeszédből pedig végképp nem” – szögezte le.
2026. augusztus 16., 17:342026. augusztus 16., 17:34
„Az elmúlt időszakban sokat gondolkodtam azon, milyen szerepet tudok és milyen szerepet akarok vállalni az erdélyi magyar közéletben. Amikor elindítottam a Romániai Magyar Egységpárt gondolatát, hittem abban, hogy szükség van egy új politikai alternatívára. Olyan közösségre, amely nyíltan beszél a klientelizmusról, a korrupcióról, a politikai függőségekről, a kiszolgáltatottságról és arról a rendszerről, amely évtizedek alatt mélyen beépült az erdélyi magyar társadalom intézményeibe és mindennapjaiba” – indította posztját a Tisza Párt szimpatizánsaként ismert Kátai István, aki április végén jelentette be, hogy Romániai Magyar Egységpárt néven politikai alakulatot kíván létrehozni.

Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Úgy fogalmazott: ma már másképp látja, hogy erre milyen eszközzel lehet választ adni.
„Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatták meg, hogy az erdélyi magyar társadalom mélyen megosztott. Miközben székelyek még mindig azon képesek vitatkozni, hogy magyarok-e, miközben történelmi sérelmekből, identitásfélelmekből és egymás ellen fordított közösségi indulatokból politikát lehet építeni, nagyon nehéz arról beszélni, milyen Erdélyt akarunk húsz vagy harminc év múlva.
Furcsa ellentmondása ez a szabadságnak: miközben újra és újra kimondjuk a nevét, közben hajlandóak vagyunk rajongani azokért, akik egyre kevesebbet hagynak belőle” – írta a sepsiszentgyörgyi származású, évek óta Magyarországon élő színművész.
„Közben elképesztő politikai pálfordulásoknak is tanúi vagyunk. Olyan szereplők jelennek meg hirtelen a változás, az együttműködés vagy éppen az új politikai korszak képviselőiként, akik az elmúlt harminc év rendszerének nem külső szemlélői, hanem alakítói és haszonélvezői voltak. Akik politikai döntéseikkel, hallgatásaikkal és kompromisszumaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy az erdélyi magyarság megosztottabbá, kiszolgáltatottabbá és politikailag függőbbé váljon” – fogalmazott Kátai.
„A politikának különös képessége van arra, hogy az emlékezetet kellemetlen tulajdonsággá változtassa. Tegnap még valaki egy rendszer része volt, ma pedig már annak meghaladásáról beszél. Tegnap még az egység nevében hallgatást követelt, ma a pluralizmus képviselőjeként lép színpadra. A múlt azonban attól még nem szűnik meg, hogy valaki másik zászló alá áll” – szögezte le.
Kátai úgy véli: „az erdélyi magyarság hosszú ideje fennálló, gyakorlatilag egypólusú politikai képviselete súlyos károkat okozott”.
„Nem azért, mert ne lenne szükség erős magyar érdekképviseletre. Éppen ellenkezőleg. Azért, mert egy közösség érdekképviselete nem azonosulhat tartósan egyetlen szervezettel, egyetlen politikai hálózattal vagy néhány vezető akaratával. Van egy pillanat, amikor az »én képvisellek« és az »én vagyok a képviseleted« közötti néhány szó egy egész politikai rendszer különbségét jelenti.
Megjelenik az öncenzúra, a függőség, a félelem attól, hogy egy kritikus mondatnak egzisztenciális ára lehet. Az ember először csak egyetlen mondatot nem mond ki. Aztán még egyet. Egy idő után pedig már nem az a kérdés, igaz-e valami, hanem az, hogy ki mondta” – fogalmazta meg Kátai.
Aki szerint „ez a klientelizmus egyik legsúlyosabb következménye”.
„Nem pusztán az, hogy valaki támogatást kap, más pedig nem. Hanem az, hogy lassan megváltoztatja azt, ahogyan egy közösség önmagáról, a szabadságról és a hatalomhoz való viszonyáról gondolkodik. Ebből akartam politikai úton kitörni.
Fenyegetések, megfélemlítés és személyeskedő támadások után elérkeztem ahhoz a ponthoz, ahol már nemcsak a saját politikai szerepvállalásomról kellett döntenem, hanem a családom nyugalmáról és biztonságáról is” – indokolta, hogy miért döntött végül úgy, hogy nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását.
„Meddig kötelessége az embernek bátornak lennie? A saját életével kapcsolatban talán messzire mehet. De joga van-e ugyanebbe belerángatni azokat is, akik nem választották ezt az utat? A családom biztonsága az a határ, amelyen semmilyen politikai ambíció kedvéért nem vagyok hajlandó átlépni” – szögezte le.
Jelezte egyúttal, hogy mostani döntése nem jelenti azt, hogy elfogadja azt, ami ellen eddig megszólalt, és végképp nem jelenti azt, hogy hallgatni fog.
„Civilként továbbra is meg fogok szólalni a klientelizmus, a korrupció, a megfélemlítés, az elnyomás és a politikai kiszolgáltatottság ellen. Nem érdekel, hogy mindez melyik politikai oldalhoz kötődik. A korrupció nem lesz erkölcsösebb attól, hogy magyarok követik el. A klientelizmus nem válik érdekvédelemmé attól, hogy nemzeti szalagot kötnek rá. Az elnyomás sem lesz szabadságharc attól, hogy a sajátjaink gyakorolják” – vallja.
Kátai István végül nem alapít új erdélyi pártot
Fotó: Olti Angyalka
„A párbeszéd nem az igazság feladását jelenti. Nem amnéziát jelent. Nem azt, hogy tegnap még valaki felelős volt valamiért, ma pedig egy új politikai szövetség kedvéért már nem az. A párbeszéd annak elfogadása, hogy ugyanabban az országban, ugyanabban a városban, sokszor ugyanabban a családban kell együtt élnünk olyanokkal is, akik másképpen látják a világot.
Erdélynek ebből van tragikusan kevés. Beszélünk a románokról, de ritkán beszélünk velük. Beszélünk Magyarországról, de alig beszélünk arról, mit tett velünk az elmúlt évtizedek magyarországi politikája. Beszélünk egységről, miközben újabb és újabb módokat találunk arra, hogy eldöntsük, ki tartozik közénk, és ki nem” – fogalmazta meg.
Szerinte a Közösségi Párbeszéd gondolata „ma talán fontosabb, mint akkor, amikor elkezdte”.
Hogy legyenek autonóm civil közösségek, szabad kulturális terek, független nyilvánosság és olyan emberek, akiknek nem kell előbb körülnézniük a teremben, mielőtt kimondanak egy mondatot.
Van ugyanakkor egy határ, amelyet világosan meghúzok. Azokkal a politikai vezetőkkel, akik részt vettek a klientelista rendszer felépítésében és fenntartásában, az erdélyi magyar közélet beszűkítésében és közösségünk megosztásában, politikai együttműködést nem vállalok. A párbeszéd ugyanis nem jelent politikai felmentést” – szögezte le a Tisza Párt legismertebb erdélyi arca.
Úgy véli:
„Az erdélyi magyar közélet egyik legsúlyosabb tévedése az volt, hogy túl gyakran összekeverte az egységet a hallgatással. Mintha a közösség érdeke azt kívánná, hogy bizonyos kérdéseket ne tegyünk fel. Mintha a kritika árulás volna. Mintha az lenne a jó magyar, aki megfelelő időben, megfelelő emberek előtt csendben marad.
– húzta alá.
Ismételten hangsúlyozta továbbá: nem akar új pártot építeni, nem akar új vezért keresni, és nem szeretne „részt venni abban a játékban sem, amelyben ugyanazok az emberek új zászló alatt próbálják újrakezdeni azt, amit évtizedeken keresztül csináltak”.
„Ami számomra megmarad, az talán kevésbé látványos: a civil szabadság, a kultúra, a közösség, a kérdezés joga és a párbeszéd makacs fenntartása egy olyan világban, amely mindenkitől azt követeli, hogy válasszon tábort. Talán nem az a legfontosabb, hogy győzzünk a másik fölött. Talán az a legfontosabb, hogy ne veszítsük el végleg egymást. A klientelizmus ellen továbbra is megszólalok. A korrupció ellen továbbra is megszólalok. A megfélemlítés és az elnyomás ellen továbbra is megszólalok. És minden olyan politikai rendszer ellen, amely azt akarja elhitetni velünk, hogy egy közösségnek csak egyetlen legitim hangja lehet.
– zárta posztját Kátai István.
Mint ismeretes, a kulturális menedzserként is tevékenykedő színművész már jóval a magyarországi választások előtt több alkalommal élesen bírálta az RMDSZ vezetőit a szövetségnek a Fidesszel ápolt kapcsolata miatt, követelve elsősorban Kelemen Hunor lemondását. Kátai egyébként az április 12-ei megmérettetést megelőzően képviselőjelölt-jelöltként indult a Tisza belső választásán, ám végül nem sikerült helyet szereznie a párt jelöltlistáján. Ugyanakkor Magyar Péter és Kelemen Hunor április 21-ei budapesti találkozója előtt egy nappal a leendő miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében ismét szorgalmazta az RMDSZ elnökének távozását, akárcsak azt, hogy a szövetség ne kezdjen tárgyalásokat az új magyar kormánnyal anélkül, hogy előtte „széles körű, nyilvános konzultációt folytatna az erdélyi magyar közösségen belül”.
Mindenesetre a nyílt levél, valamint a Magyar Péter és Kelemen Hunor között létrejött megbeszélés nem arra utalt, hogy Kátai a Tisza Párt nyílt támogatásával vágott volna bele az erdélyi pártalapításba, ez gyakorlatilag ellentmondana a miniszterelnök még beiktatás előtt tett állásfoglalásának is. Magyar Péter ugyanis a Kelemennel folytatott megbeszélést megelőzően előrebocsátotta: elvárja, hogy az RMDSZ a jövőben szigorúan tartózkodjon az anyaországi pártpolitikába történő bármilyen beavatkozástól.
Kátai ugyanakkor korábban a Transtelex kérdésére cáfolta, hogy a Tisza Párt „erdélyi fiókpártja” alakulna az RMEP létrehozása útján.
amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg. A Kátai István nevéhez kötődő tábor szervezői szerint a helyszín körül kialakult konfliktusok, a politikai feszültségek, a támogatások elmaradása és „a szervezést érő nyomás” miatt kellett lefújni az idei rendezvényt.

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!