A kormány megteremtette annak a feltételeit, hogy a tb-járulékok átruházása nyomán a munkáltatók a versenyszférában is emeljék a bruttó béreket – nyilatkozta a Krónikának György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár.
2017. december 04., 11:052017. december 04., 11:05
2017. december 04., 11:142017. december 04., 11:14
A társadalmi párbeszéd részeként hétfőn ismerteti a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel a pénzügyminisztérium a 2018-as évi költségvetés tervezetét – nyilatkozta a Krónikának György Attila, a tárca államtitkára, aki azonban a sarokszámokról még nem kívánt részleteket elárulni.
Az önkormányzatok aggodalmát firtató kérdésünkre viszont annyit elmondott, hogy a büdzsé tervezete szerint a
Mint ismeretes, a megyei jogú városok vezetői amiatt aggódnak, hogy a jelenleg 16 százalékos jövedelemadó-kulcs 10 százalékra történő csökkentése miatt lényegesen megcsappannak a bevételeik. Több megyeszékhelyen kilátásba helyezték a helyi adók felsrófolását, Nagyváradon pedig már el is fogadták a 20 százalékos emelésről szóló határozatot.
2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre nő a garantált bruttó minimálbér Romániában. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
György Attila államtitkár szerint ugyanakkor a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések jelentős gazdasági hatással bírnak.
„Ez ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – fogalmazott lapunknak a Tudose-kormány tagja.
György Attila államtitkár
Az államtitkár a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra történő átruházására vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt: az intézkedésnek jelentős az üzleti környezetre gyakorolt hatása a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt. „Makrogazdasági szinten a kötelező társadalombiztosítási járulékok teljes részarányának 2 százalékponttal történő csökkenése, ugyanakkor a társadalombiztosítási kötelezettségek kizárólagosan magánszemélyekre való átruházása jelentéktelen hatást gyakorol. A bérköltség csak kis mértékben nő nettó összegben. Ennek eredményeképpen a vállalatok versenyképességére nem lesz hatással” – igyekezett megnyugtatni a vállalkozókat a pénzügyi államtitkár.
A Tudose-kormány által bejelentett, 2018 januárjától esedékes adópolitikai intézkedések sorában talán a megosztott áfafizetés váltotta ki a legtöbb vitát. A kabinet eredetileg úgy tervezte, hogy októbertől opcionálisan vezeti be, vagyis a cégek önkéntes alapon csatlakozhattak a rendszerhez, ám januártól minden vállalkozásnak külön bankszámlán kell kezelnie az általános forgalmi adót.
Fotó: Barabás Ákos
A javaslat jelenleg még a parlament napirendjén szerepel, a képviselőház a döntéshozó kamara, de korábban a szenátusban lényeges módosítást eszközöltek rajta azáltal, hogy a legtöbb vállalkozás számára továbbra is opcionális marad a megosztott áfafizetés, s csak azoknak a cégeknek lesz kötelező, amelyek az állammal kötnek üzletet, vagy csődeljárás alatt állnak. Kormánypárti nyilatkozatok szerint pedig csak akkor válik kötelezővé, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Ugyanakkor – tette hozzá az államtitkár – az új mechanizmus az áfa területén csökkentené az adócsalást, lévén, hogy a cégek az általuk begyűjtött közteher összegét nem használhatják más célra, mint a saját áfakifizetési kötelezettségeik törlesztésére a beszállítóik vagy az állam felé.
Nem tetszik a vállalkozóknak a kormány által tervezett minimálbér, és meglátásuk szerint a tb-járulék átruházása is a bérek csökkenéséhez vezethet. Felróják a túl hirtelen tett módosításokat is.
György Attila szerint ugyanakkor a megosztott áfabefizetés mechanizmusa beszünteti azokat az áfacsalásokat, amikor egyes gazdasági szereplők a begyűjtött áfát a törvény előírásaitól eltérő célra használták.
– jelentette ki György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkáránál rákérdeztünk arra is, hogy egyes gazdasági elemzők a jövőre várható adópolitikai módosítások körül kialakult bizonytalanságot, a kiszámíthatóság hiányát okolják-e amiatt, hogy történelmi csúcsot döntött a lej-euró árfolyam, illetve három éve nem tapasztalt magasságokba ugrott az irányadó bankközi kamatláb. Erre György Attila csak annyit válaszolt: „a bankközi kamatláb alakulását a makrogazdasági jelenségek befolyásolják, ami nem áll a pénzügyminisztérium szabályozási, valamint szakhatáskörében”.
Gazdasági robbanást vár a kabinet - A jövő évi költségvetés tervezete szerint a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékát fordítják befektetésekre – nyilatkozta Paul Stănescu regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek következtében Romániában jövőre „gazdasági robbanás” lesz. „Be kell ismernünk, idén kicsit nehezebb volt, mert a bértörvénnyel nőttek a fizetések, ami jelentős összeg, de meggyőződésem, hogy 2018-ban Romániában gazdasági robbanás lesz. Az adatok is ezt igazolják” – mondta Stănescu. Hozzátette, reméli, hogy jövőre több uniós támogatást sikerül lehívnia Romániának, ugyanis minden ágazatban megnyíltak a pályázati lehetőségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!