A ROBOR mérséklése nyomán csökkennek a havi törlesztőrészletek is
Fotó: Borbély Fanni
A pénteken jegyzett évi 6 százalékról 5,81 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). A nagyléptékű csökkenés mögött az áll, hogy a bukaresti jegybank igazgatótanácsa pénteki ülésén döntött a jegybanki alapkamatnak július 8-i hatállyal 7 százalékról 6,75 százalékra csökkentéséről.
2024. július 08., 14:212024. július 08., 14:21
Mint ismeretes, az év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR, 2023. január 3-án pedig 7,56 százalékon állt.
A jelzáloghitelek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,04 százalékról 5,87 százalékra csökkent, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,05 százalékról 5,92 esett vissza.
A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,86 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,90 százalék volt, és további csökkenésre lehet számítani.
Csökkenésnek azt követően indult, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök augusztus 9-én, a friss inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy „a bankok átestek a ló másik oldalára”, amikor jóval az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábat. Ugyanakkor arra figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy „figyeljenek jobban oda a BNR üzeneteire”. Hozzátette, reméli és hiszi, hogy így a három hónapos ROBOR megközelíti majd az alapkamat szintjét. Ezt követően már másnap csökkenésnek indult a mutató, és viszonylag gyorsan be is ment a 8 százalékos lélektani határ alá.
A zsugorodás mértéke azonban nem bizonyult számottevőnek, mindvégig 7,9 százalék felett mozgott a mutató. A ROBOR azt követően indult újfent lejtmenetnek, hogy november elején a Versenytanács vizsgálatot indított azoknál a romániai bankoknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak szintjének meghatározásában, miután arra gyanakszanak, hogy megállapodtak a kamatszintek alakításáról. A vizsgálat eredménye még várat magára.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
A befektetési szakembereket tömörítő CFA Románia szerint a 2024 novemberéig tartó 12 hónapos időtávon az inflációs ráta várhatóan tovább csökkent, és átlagosan 6,28 százalékon alakul.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!