Képünk illusztráció
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Visszaküldte az államfő csütörtökön a parlamentnek megfontolásra az extraprofitadót bevezető sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvényt – tájékoztatott az elnöki hivatal.
2023. április 13., 19:522023. április 13., 19:52
A képviselőház márciusban döntő kamaraként módosított formában fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra vetett ki extraprofitadót az EU Tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelete alapján. A jogszabály szerint a fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak a 2022. és 2023. évi profit azon része után kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. A kötelezettség azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek tavalyi üzleti forgalmának kevesebb mint 75 százaléka származott a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatból.
A képviselőházban elfogadott módosítás szerint a 75 százalékos küszöbérték elérésének ellenőrzése során annak a nyerskőolajnak az értékét is figyelembe kell venni, amelyet az adott vállalat kitermelt, de még nem értékesített, vagy amelyet a cégcsoporton belül működő más üzletágainak adott tovább (például már feldolgozott üzemanyagként értékesített). A cégcsoporton belüli hasznosítás esetén – a belső könyvelésében alkalmazott áraktól függetlenül – a kőolaj nemzetközi (a londoni tőzsdén közzétett) piaci árán kell a számításokat végezni.
Szerinte a törvénybe bevezetett új rendelkezések „nem elég egyértelműek”, ezért a parlamentnek újra kell gondolnia ezeket. „A szolidaritási hozzájárulás kiszámításnak mechanizmusát (...) pontosítani kell annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a törvény alkalmazását megnehezítő helyzetek” – állapította meg az Agerpres szerint Klaus Iohannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!