Képünk illusztráció
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Visszaküldte az államfő csütörtökön a parlamentnek megfontolásra az extraprofitadót bevezető sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvényt – tájékoztatott az elnöki hivatal.
2023. április 13., 19:522023. április 13., 19:52
A képviselőház márciusban döntő kamaraként módosított formában fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra vetett ki extraprofitadót az EU Tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelete alapján. A jogszabály szerint a fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak a 2022. és 2023. évi profit azon része után kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. A kötelezettség azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek tavalyi üzleti forgalmának kevesebb mint 75 százaléka származott a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatból.
A képviselőházban elfogadott módosítás szerint a 75 százalékos küszöbérték elérésének ellenőrzése során annak a nyerskőolajnak az értékét is figyelembe kell venni, amelyet az adott vállalat kitermelt, de még nem értékesített, vagy amelyet a cégcsoporton belül működő más üzletágainak adott tovább (például már feldolgozott üzemanyagként értékesített). A cégcsoporton belüli hasznosítás esetén – a belső könyvelésében alkalmazott áraktól függetlenül – a kőolaj nemzetközi (a londoni tőzsdén közzétett) piaci árán kell a számításokat végezni.
Szerinte a törvénybe bevezetett új rendelkezések „nem elég egyértelműek”, ezért a parlamentnek újra kell gondolnia ezeket. „A szolidaritási hozzájárulás kiszámításnak mechanizmusát (...) pontosítani kell annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a törvény alkalmazását megnehezítő helyzetek” – állapította meg az Agerpres szerint Klaus Iohannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!