Képünk illusztráció
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Visszaküldte az államfő csütörtökön a parlamentnek megfontolásra az extraprofitadót bevezető sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvényt – tájékoztatott az elnöki hivatal.
2023. április 13., 19:522023. április 13., 19:52
A képviselőház márciusban döntő kamaraként módosított formában fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra vetett ki extraprofitadót az EU Tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelete alapján. A jogszabály szerint a fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak a 2022. és 2023. évi profit azon része után kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. A kötelezettség azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek tavalyi üzleti forgalmának kevesebb mint 75 százaléka származott a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatból.
A képviselőházban elfogadott módosítás szerint a 75 százalékos küszöbérték elérésének ellenőrzése során annak a nyerskőolajnak az értékét is figyelembe kell venni, amelyet az adott vállalat kitermelt, de még nem értékesített, vagy amelyet a cégcsoporton belül működő más üzletágainak adott tovább (például már feldolgozott üzemanyagként értékesített). A cégcsoporton belüli hasznosítás esetén – a belső könyvelésében alkalmazott áraktól függetlenül – a kőolaj nemzetközi (a londoni tőzsdén közzétett) piaci árán kell a számításokat végezni.
Szerinte a törvénybe bevezetett új rendelkezések „nem elég egyértelműek”, ezért a parlamentnek újra kell gondolnia ezeket. „A szolidaritási hozzájárulás kiszámításnak mechanizmusát (...) pontosítani kell annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a törvény alkalmazását megnehezítő helyzetek” – állapította meg az Agerpres szerint Klaus Iohannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!