
Hátat fordítanak. A kormány a magánnyugdíjnak, a nyugdíjalapok az országnak
Fotó: Gábos Albin
A visszavonulást fontolgatják a román piacról a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány „kapzsisági” rendelete miatt – közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza hétfőn.
2019. február 25., 16:442019. február 25., 16:44
2019. február 25., 17:342019. február 25., 17:34
A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra „kapzsisági illetéket”, a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.
Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint
– állította a román nemzeti bank képviselője.
Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak – mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.
Romániába helyezi át termelésének egy részét a legnagyobb olasz bútorgyártó, a Natuzzi – írja a Profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a fizetésével.
Az üzemanyagárak emelkedése egyre komolyabb kihívás elé állítja a légi közlekedési ágazatot. Miközben több légitársaság új járatok indítását halasztja el, illetve jegyáremeléseket helyez kilátásba, az EB részletes tájékoztatást tett közzé a témában.
A piacvezető Petrom töltőállomásain csütörtökön is újra változtak az üzemanyagárak: ezúttal viszont a gázolaj ára csökkent, míg a benziné emelkedett.
Az Európai Bizottság jelentősen lefelé módosította a román gazdaság idei növekedési kilátásait: az őszi előrejelzésben szereplő 1,1 százalék után most mindössze 0,1 százalékos gyarapodást várnak.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) vezetője, Cristian Pistol szándékosan hátráltatja a gyorsforgalmi utak építését – állította csütörtökön Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Az amerikai–román kapcsolatok szempontjából kényes témához nyúlt Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök: bírálta a doicești-i modulárisatomerőmű-projektet, amely a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai energetikai partnerség része.
Megdöbbentő lehet a hétköznapi ember számára, hogy miközben évek óta nyögjük a pandémia, a háborúk, válságok, az infláció, drágulások, megszorítások, a politikai instabilitás terhét, Románia megduplázta multimilliomosai számát.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter bejelentette: az év második felében új, felhasználóbarát portált indít az ANAF az online ügyintézés gördülékennyé tétele érdekében.
szóljon hozzá!