
Hátat fordítanak. A kormány a magánnyugdíjnak, a nyugdíjalapok az országnak
Fotó: Gábos Albin
A visszavonulást fontolgatják a román piacról a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány „kapzsisági” rendelete miatt – közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza hétfőn.
2019. február 25., 16:442019. február 25., 16:44
2019. február 25., 17:342019. február 25., 17:34
A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra „kapzsisági illetéket”, a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.
Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint
– állította a román nemzeti bank képviselője.
Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak – mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.
A Dacia Sandero 2025 első 11 hónapja után is Európa legkelendőbb új autója.
Közös megegyezéssel megszűnik az MVM Csoport és az E.ON Csoport között 2024. december 16-án megkötött adásvételi megállapodás, amely az E.ON Energie Románia 68 százalékos részesedésének megvásárlására vonatkozott.
A külföldön élő román állampolgárok 2013-tól és 2025 közepéig mintegy 60 milliárd eurót utaltak haza, ami több mint kétszerese a Románia számára elérhető uniós helyreállítási forrásoknak egy friss elemzés szerint.
Nem írják alá szombaton a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur és az Európai Unió kiözötti szabadkereskedelmi egyezményt – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken hajnalban.
Románia Magyarországon át kapcsolódna szorosabban a nyugat-európai villamosenergia-hálózathoz az úgynevezett energetikai autópálya révén.
Összefogás alakult ki Romániában az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények uniós piacra engedésével szemben. A mezőgazdasági érdekvédelem valamennyi jelentős hazai szervezete közös állásfoglalásban tiltakozik a brüsszeli megállapodás ellen.
Kiderült, melyek számítanak a legkeresettebb munkahelyeknek Romániában, és az is, hogy mekkorák a fizetések.
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
szóljon hozzá!