Hátat fordítanak. A kormány a magánnyugdíjnak, a nyugdíjalapok az országnak
Fotó: Gábos Albin
A visszavonulást fontolgatják a román piacról a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány „kapzsisági” rendelete miatt – közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza hétfőn.
2019. február 25., 16:442019. február 25., 16:44
2019. február 25., 17:342019. február 25., 17:34
A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra „kapzsisági illetéket”, a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.
Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint
– állította a román nemzeti bank képviselője.
Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak – mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön folytatódott a drágítás a romániai töltőállomásokon. Igaz, ezúttal csak a gázolaj ára emelkedett literenként 9 banival, a benzin ára az előző napi szinten maradt.
Romlott a romániai lakosság életszínvonala az elmúlt egy évben: legalábbis az emberek 60 százaléka állítja azt, hogy rosszabb körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt az IRSOP közvélemény-kutatása szerint.
Csődvédelemért folyamodott Ausztriában az osztrák ADA bútoripari csoport, amely Magyarországon körmendi, zalaegerszegi és novai üzemében mintegy hatszáz embernek ad munkát; magyarországi gyáraikban a termelés egyelőre folyamatos.
Idén januárban nominálisan 16,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma az előző hónaphoz képest, valamint 4,3 százalékkal 2025 januárjához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Csütörtöki ülésén fogadja el a kormány az üzemanyag-piaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
A társtulajdonos elutasította a csődegyezséget, kezdődik a legnagyobb romániai hajógyár, a Damen Shipyards felszámolása – írja a BNS szakszervezeti szövetség közleménye alapján az Economedia.ro.
Miközben tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon, és egy ország arra vár, hogy a kormány végre intézkedéseket foganatosítson a lakosság és a gazdasági szereplők védelmében, Bukarestben továbbra is áll a bál.
A következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi közigazgatásban és a helyi önkormányzatokban – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szerda virradóra eszközölt drágítást követően már a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 10 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint az üzemanyagok kereskedelmi árrésének korlátozásáról szóló sürgősségi rendelet célja, hogy az árak legalább három héten át ne emelkedjenek tovább.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!