Hátat fordítanak. A kormány a magánnyugdíjnak, a nyugdíjalapok az országnak
Fotó: Gábos Albin
A visszavonulást fontolgatják a román piacról a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány „kapzsisági” rendelete miatt – közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza hétfőn.
2019. február 25., 16:442019. február 25., 16:44
2019. február 25., 17:342019. február 25., 17:34
A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra „kapzsisági illetéket”, a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.
Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint
– állította a román nemzeti bank képviselője.
Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak – mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Knauf Insulation hivatalosan is megnyitotta üveggyapotgyárát a Maros megyei Dicsőszentmártonban, miután 140 millió eurót fektetett be, ami a csoport legnagyobb beruházása Közép- és Kelet-Európában.
Az év első kilenc hónapjában a vendégforgalom 1,8 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 0,9 százalékkal csökkent Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ingatlanvásárlást tervezők az idei harmadik negyedévben siettették a döntésüket – ez a tendencia néhány kivételtől eltekintve Románia-szerte megfigyelhető volt.
Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját Európa Unió legnagyobb gabonaexportőreként – jelentette be kedden Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Már 2026. január 1-jén megkezdődnek a Brassó megyei Viktóriavárosban épülő új lőporgyár építési munkálatai – jelentette be Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Körülbelül 50 000 embert kell elbocsátani az építőiparból és a kapcsolódó iparágakból, ha az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny-program által finanszírozott bizonyos projektek továbbra is felfüggesztve vagy elhalasztva maradnak.
Ajánlásokat tett közzé az Európai Fogyasztóvédelmi Központ (European Consumer Centre, ECC): a Black Friday-hez, azaz a fekete péntekhez kapcsolódó kedvezmények „csapdáira” hívták fel a figyelmet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!