
Hátat fordítanak. A kormány a magánnyugdíjnak, a nyugdíjalapok az országnak
Fotó: Gábos Albin
A visszavonulást fontolgatják a román piacról a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány „kapzsisági” rendelete miatt – közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza hétfőn.
2019. február 25., 16:442019. február 25., 16:44
2019. február 25., 17:342019. február 25., 17:34
A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra „kapzsisági illetéket”, a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.
Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint
– állította a román nemzeti bank képviselője.
Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak – mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Az euró az elmúlt négy és fél hónap legmagasabb értékét érte el a lejjel szemben, miután Nicușor Dan államfő a parlamenti többség szempontjából bizonytalan támogatottsággal rendelkező Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) pénzhiány miatt nem tudja kiadni a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasításokat a SAFE-program keretében finanszírozott autópálya- és gyorsforgalmi út-szerződések esetében.
Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) juh- és kecskeexport újraindítását célzó intézkedési tervét – jelentette be pénteken a hatóság.
Teljes hosszában átfúrták a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópályának a Temes megyei Marzsina ésa Hunyad megyei Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik.
A tavaszi csapadékhiány, a nyári hőhullámok és a talajt folyamatosan szárító szél együttes hatására rendkívül súlyos aszály alakult ki a Partium jelentős részén. Bihar, Szatmár és Arad megyében jelenleg is tart a károk felmérése.
Miközben továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával „büszkélkedhet”, egy 93 országot górcső alá vevő elemzés szerint világviszonylatban is az előkelőnek cseppet sem mondható 24. helyet foglalja el a román inflációs ráta.
1,85 milliárd dolláros beruházási költség mellett 2,2 milliárd dolláros éves bevételt becsül az amerikai Critical Metals nevű cég Erdélyben tervezett ritkadöldfém-feldolgozó üzemében.
A legnagyobb romániai földgázkitermelő és -szolgáltató azt tervezi, hogy beszáll a lakossági gázszolgáltatásba is.
Tovább drágult csütörtökön a gázolaj – ez már a harmadik egymást követő nap, hogy a dízel autót vezető sofőröknek többet kell lepengetniük tankoláskor, mint egy nappal korábban.
szóljon hozzá!