
Fotó: Boda L. Gergely
Alig haladt az autópályák építése 2017-ben Romániában: miután 2016-ban egyetlen kilométer új autópályát sem nyitottak meg, 2017-ben csupán a dél-erdélyi autópályán Lugos és Déva között sikerült átadni egy 15,4 kilométeres szakaszt.
2017. december 27., 19:352017. december 27., 19:35
2017. december 27., 21:582017. december 27., 21:58
A Magyarországról Erdélybe utazók a Csanádpalota-Nagylak határátkelő után Aradot, Temesvárt és Lugost érintve 162 kilométert haladhatnak autópályán a bánsági Marzsináig. Innen 58 kilométert kell országúton autózniuk, hogy Dévánál ismét felkanyarodhassanak a gyorsforgalmi útra, és ezen tehessenek meg további 137 kilométert Nagyszebenig. Innen a tervek szerint délre kanyarodik majd a pálya, és az Olt völgyén szeli át a Kárpátokat.
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) honlapján elérhető decemberi kimutatás szerint 2018 második felében már 14 kilométeresre apadhat a hézag a dél-erdélyi pályán. Ekkor kell ugyanis átadni egy 21 kilométeres szakaszt, melyen mostanig a munkálatok 79 százalékát végezte el a kivitelező, és egy 22 kilométeres másik szakaszt, melyen 70 százalékig jutott az építő. A kimaradó problémás 14 kilométer átadását csak 2020 márciusára tervezi a CNAIR.
A Nagyvárad és Brassó közé tervezett észak-erdélyi autópályának továbbra is csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu-Aranyosgyéres szakasza vehető igénybe. A CNAIR ugyan közölte, hogy novemberben megtörtént a Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakasz műszaki átvétele, de ezt várhatóan csak 2018 augusztusában nyitják meg a forgalom előtt. Ekkorra készül el ugyanis az a Szamos-híd, amely összeköti az új pályaszakaszt a meglévővel.
Az észak-erdélyi pályán a meglévő szakasztól keletre, Aranyosgyérestől Marosvásárhelyig folynak még építési munkálatok. Az 52 kilométeres távot a CNAIR öt szakaszra osztotta és mindegyik megépítésére más-más céget keresett. A kivitelezési szerződéseket 2015 márciusában írták alá, de az állam csak 2017 novemberében elhárította el a bürokratikus akadályokat az építés útjából. Ekkorra sikerült ugyanis pótolni az idő közben lejárt környezetvédelmi engedélyt, és kiállítani az építési engedélyt a teljes szakaszra.
Az egyik kiválasztott útépítő már 2016-ban megunta a várakozást és felbontotta a szerződést, így a Marosvásárhelyhez legközelebb eső szakasznak még mindig nincs kiválasztott építője. A többi szakaszon – a decemberi kimutatás szerint – a munkálatok 19-49 százaléka valósult meg. A CNAIR december 15-re ígérte a magyar-román államhatárhoz legközelebb eső Bors–Berettyószéplak szakasz építőinek a kiválasztását, de a versenytárgyalás győzteseit még nem hirdette ki. A társaság ezt a szakaszt is három részre bontotta, és más-más útépítőt keresett az egyes szakaszokra.
A 60 kilométeres szakaszon még a Bechtel társaság kezdte el a pálya építését. Az amerikai cég a munkálatok mintegy ötven százalékát végezte el 2013-ig, amikor a román kormány szerződést bontott vele. A munkálatok befejezésére már korábban is versenytárgyalást írtak ki, ám a 2015-ben kihirdetett győztes neki sem látott a munkának. 2016 novemberében a szerződés felbontását kérte.
A dél-erdélyi és az észak-erdélyi pályát Szászsebes és Torda között összekötő gyorsforgalmi úton várható a leghamarabb egyes szakaszok átadása. A 70 kilométeres pálya négy szakaszát más-más cég építi. Amint a CNAIR közölte, a Nagyenyed és Marosdécse közötti 12 kilométeres szakaszt már 2018 januárjában megnyitják a forgalom előtt, és várhatóan még az első félévben elkészül a Torda és Marosdécse közötti szakasz is. Ezen a munkálatok 94 százalékával készült el decemberig az építő.
Felix Stroe szállításügyi miniszter a folyamatban lévő útépítésekre hivatkozva jelentette be októberi beiktatásakor, hogy 2018-ban legkevesebb 150 kilométer autópályát adnak át. Hivatali elődje, Răzvan Cuc 90 kilométer pálya átadását ígérte 2017-re. Jelenleg 748 kilométer gyorsforgalmi utat vehetnek igénybe a Romániában utazók.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!