
A végéhez közeledik a gyanúsan magas kamatláb (ROBOR) miatt indított versenytanácsi vizsgálat
Fotó: Orbán Orsolya
Elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak a bukaresti Versenytanács. A kartellgyanúba keveredett pénzintézetek mossák kezeiket, hangsúlyozva, ők jóhiszeműen jártak el. Ha mégis bebizonyosodik, hogy kartellezés történt, és a bankok valóban mesterségesen tartották magas szinten a kamatlábat, az ügyfelek kártérítésben reménykedhetnek.
2026. április 10., 08:002026. április 10., 08:00
A bukaresti Versenytanács elküldte a tíz érintett romániai pénzintézetnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) 2022-es drasztikus emelkedése nyomán indított vizsgálatának következtetéseit tartalmazó jelentést, amely a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek súlyos bírsághoz vezethetnek. A dokumentum a ROBOR kapcsán indult vizsgálatban részt vevő szakértők előzetes jelentésének számít, és a bankoknak 30 nap áll rendelkezésükre, hogy kifejtsék véleményüket, mielőtt a hatóság azt megvizsgálná, majd döntést hozna arról, elfogadja-e a pénzintézetek álláspontját, illetve adott esetben szankciókat rendel el.
A következő időszakban az érintett tíz pénzintézetnek – Transilvania Bank, BCR, BRD-Societe Generale, ING Bank, Raiffeisen Bank, CEC Bank, UniCredit Bank, OTP Bank Románia (amely azóta a BT tulajdonában van), EximBank és az Intesa Sanpaolo Románia – válaszolniuk kell erre a jelentésre, ezt követően meghallgatásokra kerül sor a Versenytanács képviselőivel.
Figyelembe véve, hogy a szakhatóság hatalmas büntetéseket szab ki, amelyek akár a forgalom 10 százalékára is rúghatnak, amennyiben erre sor kerülne, a bankok több száz millió eurós bírságra is számíthatnak. És amennyiben bebizonyosodik, hogy a bankok valóban megállapodtak és magasabb ROBOR-szintet határoztak meg, az Economedia.ro portál szerint a Versenytanács határozatai alapján az érintett hitelesek peres úton kártérítést kérhetnek.
Valóban megszülethet a végső döntés a ROBOR kapcsán felmerült kartellgyanú ügyében május–júniusig, legalábbis a jelenlegi vezetőség azt szeretné, ha még a jelenlegi mandátuma alatt lezárhatná az ügyet – erősítette meg csütörtökön a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Kérdésünkre elmondta,
A dokumentum tartalmáról amúgy még a Versenytanács plénuma sem tárgyalt, erre várhatóan a testület jövő heti ülésén kerülhet sor. Ezt követi majd a bankok meghallgatása, és csak 15 nappal ezután születik meg a döntés arról, hogy lesz-e bírság; ha lesz, mekkora lesz, illetve milyen más esetleges intézkedéseket foganatosítanak.
Gyerkó László, a Versenytanács tagja szerint május–júniusban tényleg megszülethet a döntés a ROBOR ügyében
Fotó: Beliczay László
Kérdésünkre, hogy pillanatnyilag megállapítható-e a kartellezés ténye, Gyerkó úgy fogalmazott: „voltak ilyen jellegű észrevételek, ez alapján indult el a kivizsgálás, de amíg nincs végleges döntés, addig nem lehet kijelenteni, hogy történt vagy sem”. Azt is megkérdeztük, hogy amennyiben bebizonyosodik a kartellezés, és megerősítést nyer, hogy a bankok tényleg mesterségesen tartották magas szinten a ROBOR-t, akkor az így megkárosított hiteleseknek lesz-e jogorvoslati lehetősége.
– válaszolta a versenytanácsi illetékes.
Vagyis senki se számítson arra, hogy automatikusan visszakapja a pénzét, ám pereskedés esetén Gyerkó szerint jó esélye van erre, ráadásul a versenytanácsi határozattal egyszerűbb eljárással lehet ezt meglépni.
Mint ismeretes, a 2022-es év végén a Versenytanács ellenőrei előre be nem jelentett ellenőrzést indítottak a bankoknál. Azzal a céllal vizsgálódtak, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a ROBOR kiszámításában részt vevő pénzintézetek közötti kartellszerű megállapodás fennállásának igazolására. Átvizsgálták a pénzintézetek vezetői, a kereskedők, valamint az elnökök és ügyvezetők számítógépeit és telefonjait, megnyitva az e-maileket, a WhatsApp üzeneteket és a kereskedők közötti kommunikációs platformot.
A Profit.ro úgy tudja, hogy a bankárok e-mailjeinek és mobil üzenetküldő alkalmazásainak átvizsgálása során más bankok kereskedőinek neveit használták keresőszavakként, a ROBOR-kamatlábakról szóló beszélgetéseket keresve, és ellenőrizték a bankelnökök és a kincstári osztályok közötti levelezést is. A felügyelők a vizsgálatokat jegyzőkönyvekkel zárták le, amelyek tartalmazták az ellenőrzött forrásokat, valamint azokat a dokumentumokat és levelezéseket, amelyekről másolatot készítettek.
és a ROBOR-t a jegybanki alapkamat fölé emelték. „Túlreagáltak, mivel egyértelmű volt, hogy ők és a kereskedők is pesszimistán tekintenek a jövőre” – ez volt akkor a BNR kormányzójának az üzenete az inflációs jelentés bemutatásakor, és arra kérte a bankárokat, hogy figyeljenek jobban a BNR jelzéseire.
A ROBOR-t (Romanian Interbank Offer Rate) a Román Nemzeti Bank (BNR) számítja ki naponta a 10 legnagyobb romániai bank által beküldött kamatlábak alapján. Minden munkanap reggelén minden bank elküldi azokat a kamatlábakat, amelyeken pénzt adna kölcsön más bankoknak (különböző futamidőkre: 1 nap, 3 hónap, 6 hónap stb.). A szélsőséges értékeket (a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket) kiszűrik, majd a fennmaradó értékek átlagát számolják ki. Ha a bankoknak sok pénze van (a likviditás magas), a ROBOR csökken. Ha a bankoknak kevés pénze van, azt drágábban kölcsönzik (a ROBOR emelkedik). Hasonlóképpen, amikor a BNR emeli az irányadó kamatlábat, a ROBOR emelkedni szokott, míg amikor a BNR csökkenti az irányadó kamatlábat, a ROBOR csökken. A ROBOR közvetlenül beépül a régi, változó kamatozású, lejben denominált hitelek kamatlábaiba (főleg az IRCC bevezetése előtti hitelekébe). Az ilyen hitelek kamatlába a ROBOR és a bank árrésének összegéből áll. Így, amikor a ROBOR emelkedik, a banki kamatláb is nő.
Több bank máris reagált a versenytanácsi jelentésre – a Hotnews.ro portál öt reakciót is idézett. A Transilvania Bank például a tőzsdén jelentette be, hogy „április 6-án a Versenytanács lezárta a dokumentációs szakaszt azon vizsgálat keretében, amely egy feltételezett kartellmegállapodásra és/vagy összehangolt magatartásra vonatkozik a ROBOR-kamatláb koordinált rögzítése tekintetében a referencia-kamatláb megállapításában részt vevő bankok részéről a „fixing” eljárás keretében, azáltal, hogy az összes érintett tíz banknak megküldte a kijelölt vizsgálati csoport által készített jelentés másolatát”.
„A jelentés egy közbenső eljárási lépés, amely megelőzi a vizsgálat tárgyát képező intézmények meghallgatásának szakaszát. A meghallgatási eljárások előkészítése során a vizsgálatban érintett minden banknak joga van észrevételeket tenni a jelentésben szereplő megállapításokkal kapcsolatban. A vizsgálat által érintett felek álláspontjának meghallgatását követően a Versenytanács határozatot hoz, amely a jelentés elutasítását, a vizsgálatot végző csapatnak a jelentés kiegészítésére való visszaküldését, vagy a jelentés elfogadását és adott esetben egyedi szankció alkalmazását jelentheti” – közölte a pénzintézet.
„A CEC Bank, mint a kamatmegállapítási eljárásban részt vevő 10 bankból álló testület tagja, tudomásul vette ezt a jelentést, amely egy közbenső eljárási lépést jelent, és a legnagyobb figyelemmel fogja elemezni a benyújtott következtetéseket és érveket.
A Bank részvétele a ROBOR-index megállapításának mechanizmusaiban kizárólag a hivatalos eljárások és a hitelintézetként vállalt kötelezettségek keretein belül történt” – közölték a hitelintézet képviselői.
A CEC Bank egyúttal megerősítette elkötelezettségét a tisztességes verseny, az átláthatóság és ügyfelei érdekeinek védelme iránt. „A bank teljes mértékben együttműködik az illetékes hatóságokkal, és minden szükséges lépést megtesz a helyzet tisztázása érdekében, beleértve a jogi fellebbezési lehetőségek igénybevételét a bank álláspontjának védelme érdekében” – tették hozzá a CEC Bank tisztviselői.
„A bank minden törvényes eljárási lehetőséget igénybe fog venni, hogy érveit előterjessze és álláspontját a hatóságok, adott esetben a bíróságok előtt is megvédje. A Raiffeisen Bank a vonatkozó jogi kötelezettségeknek megfelelően tájékoztatja a befektetőket és a piacot az eljárás bármely jelentős fejleményéről” – fogalmaztak a Raiffeisen Bank tisztviselői.
„A Versenytanács jelentése nem minősül joghatással bíró határozatnak. Pontosan betartjuk az összes alkalmazandó jogi és szabályozási követelményt, és teljes magatartásunk szigorúan igazodik a működési piac elveihez.
– állítják eközben az UniCredit Bank képviselői.
A BCR pedig azt közölte, hogy meg van győződve álláspontjának és piaci magatartásának helyességéről, és ezt a román jogszabályok, az európai és nemzetközi jogi keret, valamint a banki szabályozások által biztosított minden jogi eszközzel alá fog támasztani.

A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
A román Versenytanács 2008 októberében is indított hasonló vizsgálatot, miután a BNR több bankot is azzal vádolt, hogy „támadást indítottak a lej ellen”, és hatalmas bírságokat szabott ki a Raiffeisenre, valamint a BRD-re.
A BRD esetében akkor azt szankcionálták, hogy a pénzintézet megtagadta a hozzáférést az akkori vezérigazgató, Patrick Gelin számítógépéhez, azzal vádolva a bankot, hogy megtagadta a vizsgálati jogot. A Raiffeisen azért kapott bírságot, mert pontatlan információkat adott át a versenyhatósági vizsgálóknak.
Végül a két bankon kívül a Versenytanács jelentése (amelyet csak 2019-ben hoztak nyilvánosságra) arra a következtetésre jutott, hogy a kamatlábak emelkedéséért valójában a nemzetközi pénzügyi válság volt a felelős.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!